Kiderült, hogy egy ostoba cikk elszabadíthatja a gátlástalan politikusok fantáziáját, aminek a vége egy burleszkbe illő és gyorsan szétterjedő agymenés lett. Az "egy bit" nyilvánvalóan nem csak nálunk működik, amelynek most a technológiai és játékipar, illetve a klímaváltozás elleni fellépés itta meg a levét. Ez már a Bloombergnek is sok volt az üzleti hírügynökség alább ismertetett beszámolója szerint.
Január 11-én a Microsoft egy blogbejegyzést tett közzé, amelyben kijelentette, hogy az Xbox mostantól az "első szén-dioxid-tudatos konzol", és elmagyarázta, hogy egy új algoritmus lehetővé teszi, hogy a videojáték-gép olyan időpontokban töltse le a frissítéseket, amikor a lehető legtöbb megújuló energiát tudja használni. Ha az adott energiahálózatban például hajnali 3-kor áll rendelkezésre megújuló energia, akkor aktiválódik. "Ez csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és a CO2-kibocsátást, és potenciálisan pénzt takaríthat meg" - idézte Blaine Hauglie, a technikai program menedzsert a Bloomberg.
A blogbejegyzés néhány más beállítási változtatást is részletezett, amelyek csökkentik a konzol energiafogyasztását, amikor nincs használatban, például egy "aktív órák" kapcsolót, amely meghatározza, hogy az Xbox felfüggesztett üzemmódba kerüljön, vagy teljesen kikapcsoljon. Ez egy meglehetősen részletes lista volt, amelyet a legtöbb Xbox-felhasználó vagy melegen fogadott, vagy figyelmen kívül hagyott. Végül is a változások mind azt érintik, hogy mit csinál az Xbox, amikor éppen nem játszanak vele. Ez a frissítés nincs hatással a konzol teljesítményére, a játékok lejátszásának módjára vagy az Xbox bármely más aspektusára azon kívül, hogy hogyan viselkedik kikapcsolt állapotban.
Aztán két héttel később jött Ted Cruz texasi republikánus szenátor. "Először a gáztűzhelyek, aztán a kávé, most pedig az Xboxra vadásznak" - írta a Twitteren, és a The Blaze konzervatív híroldal egyik cikkét linkelte, amelyben - pontatlanul - azt állították, hogy "az Xbox arra fogja kényszeríteni a játékosokat, hogy kikapcsolják az eszközt a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében".
Cruz tweetje beindította a jobboldali felháborodási gépezetet. Troy Nehls texasi republikánus kongresszusi képviselő hasonlóan pikáns üzenetet írt: "El akarják venni a fegyvereidet. El akarják venni a gáztűzhelyeiteket. És most el akarják venni az Xboxotokat. Mi lesz a következő?" A Fox News egy republikánus szervezetet idézve lehozta a visszahatásról szóló cikket ("Lol most a woke brigád a videojátékokra vadászik, mindezt a klímaváltozás nevében").
A botrány még az országos televízióba is bekerült, és nem egy, hanem két különböző szegmenset is indokolt a Fox Newson. (A csúcspont: "Megpróbálják a gyerekeket már fiatalabb korban beszervezni a klímapolitikába. Már most tegyék őket klímatudatosakká.")
A videojáték évtizedek óta a kultúrharc tárgya. Az 1990-es években mindkét párt politikusai meghallgatásokat tartottak, hogy megvizsgálják a Doomhoz hasonló játékok erőszakosságát. A Grand Theft Auto: San Andreas című játék nem engedélyezett szexjelenete miatt a fejlesztő Rockstar Games 2004-ben a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal került összetűzésbe. Nemrégiben a játékrajongók egy csoportja Gamergate néven internetes zaklatási kampányt indított, hogy tiltakozzon a videojáték-ipar általuk vélt progresszív hatalomátvétel ellen.
Tehát sosem meglepő, ha a játékipar és a politikai csatározások keresztezik egymást. De általában a panaszoknak legalább valami kézzelfogható alapja van. Lehet, hogy a tudományos tanulmányok nem mutatnak ki összefüggést az erőszakos játékok és az iskolai lövöldözések között, de érthető, hogy miért zajlanak a beszélgetések. Ugyanez a helyzet a játékokban megjelenő feminizmusról szóló vitákkal. Akár egyetértünk, akár nem, nem nehéz megérteni, hogy az emberek miért hevülnek fel.
Kevésbé könnyű megérteni, hogy miért haragszik bárki is arra, hogy a Microsoft olyan lehetőségeket kínál, amelyekkel az Xbox kikapcsolt állapotban kevesebb energiát használhat. Talán ez az egész a rosszhiszemű színészkedők performatív sérelme, akik vidáman ugrálnak, mint egy pingponglabda, egyik trükközésről a másikra, tudván, hogy a mai világban a figyelem a legértékesebb fizetőeszköz, függetlenül attól, hogy az hogyan jön létre, vagy mennyire gyenge a feltételezés - foglalta össze a helyzetet a Bloomberg.