Megoszlik a felsővezetők véleménye arról, hogy az üzlet a következő pár évben a kitaposott ösvényeken halad tovább, vagy új utakat tör magának, a bejáratott piacokra összpontosít inkább, vagy figyelmével újak felé fordul - derült ki a felmérésből (19th Global C-suite Study), amelyet az IBM Institute for Business Value és az Oxford Economics kutatói készítettek a világ 112 országában 12854 felsővezető megkérdezésével. A húsz iparág vezérigazgatóitól, pénzügyi, informatikai, operatív, marketing- és HR-igazgatóitól begyűjtött válaszokat - amelyek 27 százaléka Európából érkezett - az IBM Watson természetes nyelvi osztályozó képességeivel elemezték, hogy azonosítsák a döntéshozókat foglalkoztató témákat, problémákat és prioritásokat.
- Bár a korábbi években rendre úgy nyilatkoztak, hogy az innováció megnyitására és vállalaton kívüli beszerzésére fognak áttérni, a felsővezetők növekvő száma ma már a házon belüli újításhoz visszatérést tartja valószínűbbnek, hozzátéve, hogy a több fél együttműködésére épülő közös innovációhoz szükséges képességeket is fejleszteni kívánja - mondta Katie Axam, az IBM közép-kelet-európai marketingigazgatója, aki a szlovéniai Bledben novemberben megtartott IBM Think SEE 2018 konferencián először a globális felmérés eredményeit ismertette.
Két kérdésben mindenesetre egyetért a felsővezetők többsége. A válaszadók 68 százaléka arra számít, hogy a továbbiakban a vállalatok az ügyfélélmény javítására még a termékfejlesztésnél is nagyobb hangsúlyt fektetnek, 63 százalékuk pedig abban is biztos, hogy a szervezetek a szerteágazó együttműködés lehetőségeit keresve tovább bővítik partnerhálózatukat.
Watson Media: élő közvetítéseket szerkeszt valós időben az AI
Három archetípus
A felsővezetők válaszait elemezve az IBM kutatói a digitális megújulás képessége alapján a vállalatok három alapcsoportját, az újrafeltalálók, a gyakorlók és a feltörekvők archetípusát határozták meg.
Nemcsak az innováció terén, hanem a bevétel és a nyereségesség növelésében is felülmúlták a többieket az újrafeltalálók - az elemzők a megkérdezettek 27 százalékát sorolták ebbe a csoportba. Rendkívüli összeszedettség jellemzi ezeket a vállalatokat. Felsővezetőik elmondása szerint informatikai és üzleti stratégiájukat összehangolták, és folyamataikat is optimalizálták a kijelölt célok eléréséhez. A változásokat eddig is sikeresen kezelték, ezért biztosak benne, hogy a továbbiakban is jól tudnak majd alkalmazkodni a folyamatosan fejlődő környezethez, mi több, a piacot átformáló változások menedzselésére is határozott stratégiát dolgoztak ki.
A szüntelen megújulásra képes vállalatok a méretezés és az értékteremtés új forrásait keresve széles partnerkört alakítottak ki, és gondot fordítanak alkalmazottaik képzésére, a tehetségfejlesztésre, valamint az újítást, a kísérletezést bátorító szervezeti kultúra ápolására is. Mindenki másnál előrébb tartanak a partnerekkel és az ügyfelekkel közös innovációban és együttműködésben, amelyből adatokat és tudást merítenek a felhasználói élmény vonzóbbá tételéhez.
Gyakorlók csoportjába került a válaszadók 37 százaléka, mivel a céljaik eléréséhez szükséges képességeket még nem fejlesztették ki kellő mértékben. Új üzleti modellek kidolgozását e vállalatok több mint fele a következő pár évben tervezi, de néhányuk már kész arra, hogy nagyobb kockázatot vállalva előreugorjon, és összezilálja az iparágában fennálló piaci erőviszonyokat. Több gyakorló, mint újrafeltaláló típusú vállalat fontolgatja például a legradikálisabbnak számító új üzleti modell, a platform bevezetését.
Miként nevük is jelzi, a feltörekvőként osztályozott vállalatoknak még hosszabb digitalizációs utat kell bejárniuk, mielőtt képessé válnak arra, hogy gyorsan megragadják az új üzleti lehetőségeket. A felmérésben részt vevő vállalatok 36 százaléka végzett ebben a csoportban. A legnagyobb kihívást számukra a világos jövőkép és stratégia kidolgozása, valamint a megvalósításhoz szükséges erőforrások és képességek felsorakoztatása jelenti, különös tekintettel a tehetségfejlesztésre és a partnerkör bővítésére.
Figyelemreméltó, hogy a felsővezetők már nem az új belépőkben, hanem a pozícióban levő, digitalizációban jártassá váló szereplőkben látják a nagyobb piaci felforgatóerőt. A válaszadók több mint harmada (36 százalék) egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben tapasztalja iparágában a piaci erőviszonyok átrendeződését, 44 százalékuk pedig egyáltalán nem tartja sürgősnek, hogy vállalatának átalakításával felkészüljön a játékszabályok ilyen borulására.
Meglepő eredmény a korábbi jövendölések tükrében. Úgy tűnik, az iparágak "uberizálása", határvonalaik elmosódása és a megosztásra épülő közösségi gazdaság diadala egyelőre elmarad, állapították meg az IBM kutatói. Csupán a felsővezetők 23 százaléka mondta, hogy vállalata számottevő nyomást érezne az iparágon kívülről érkező versenytársak felől. A digitális óriások néhány iparágra rányomják bélyegüket, de fókuszterületükön kívül elsősorban nem ők azok, akik újításaikkal felforgathatják a piacokat.
Felhő és AI a régióban
Tartozzanak a három archetípus bármelyikébe is a vállalatok, digitális innovációjukat olyan technológiák határozzák meg, mint például az adatközponttól a peremhálózatig ívelő felhőplatformok és a mesterséges intelligencia (AI) különböző formái, bár egyre határozottabban kirajzolódnak a blokklánc és a kvantumszámítógépek alkalmazási lehetőségei is. A két kiforrott technológiára, a felhőre és az AI-re térségünkben alrégiónként is eltérően építenek a vállalatok - derült ki az IDC kutatásából (2018 Adriatic Study: Perception and Use of Cloud Computing & Artificial Intelligence), amely az adriai térség pénzügyi és távközlési szektorában 18 piaci szereplő - köztük az OTP Csoporthoz tartozó Vajdasági Bank - gyakorlatát vizsgálta.
- Ötből négy vállalat használja a felhő valamely formáját, a magánfelhő népszerűbb, de ötből két cég nyilvános felhőszolgáltatásokat is bevezetett már, és a válaszadók 67 százaléka 12 hónap távlatában további felhőszolgáltatások használatba vételét is tervezi - mondta Katie Axam, aki a régiós felmérés eredményeit is megosztotta a konferencián. - A megkérdezett vállalatok felhőstratégiája azonban kevésbé kiforrott, mint közép-kelet-európai társaiké. Harmaduk például még akkor sem használna nyilvános felhőszolgáltatásokat, ha a kívánt funkcionalitás csak rajtuk keresztül lenne elérhető. A közép-kelet-európai pénzügyi és távközlési cégek ugyanakkor hajlanak a felhőszolgáltatások bevezetésére, ha az üzlet agilitást, gyorsaságot vár el, vagy frissítenék, bővítenék, illetve kiváltanák adatközponti kapacitásaikat, és körükben a felhővel elérhető költségcsökkentés is nagyobb ösztönző erő.
Az IDC által megkérdezett vállalatok fele használ már valamilyen AI-megoldást, és a válaszadók 71 százaléka újabbak bevezetésére is készül a következő egy évben. Leggyakrabban a csalások észleléséhez és a kockázatok azonosításához hívják segítségül a mesterséges intelligenciát, ami érthető, mivel a kutatásban szereplő cégek 80 százaléka a pénzügyi szektor szereplője. Az ügyfelek megszólításában szerephez jutó funkciók AI-támogatásában látják a legnagyobb lehetőséget a vállalatok, de a direkt, a közvetett és az online értékesítés, a CRM területét és a csevegőrobotok bevezetését is középtávú terveik között említették. Ugyanakkor a válaszadók mindössze harmada biztos abban, hogy az AI-megoldásokhoz szükséges adataik vállalati szinten megfelelő minőségűek, és a szakemberhiány, valamint a megfelelőség és a biztonság féltése is hátráltathatja a beruházásokat.
Médiaintelligencia Budapestről
Németh Zoltán, az IBM Budapest Lab részéről a Watson Media legújabb videoanalitikai képességeit mutatta be a konferencián. Az IBM 2016-ban vásárolta fel a budapesti Ustreamet, és a startup-céget teljes körű termékfejlesztő központtá alakította, amely a Watson Media megoldásaihoz készít algoritmusokat, és tervez kezelőfelületeket.
A Streaming Manager például egy átfogó felhőalapú videoplatform a Watson kognitív képességeivel, amellyel a vállalatok különböző forrásokból akár élő átkódolással hatásos videókat készíthetnek, a tartalmat házon belül és azon kívül, különböző csatornákon terjeszthetik, a nézettséget pedig valós időben elemezhetik többek között értékesítési lehetőségek generálásához. A Streaming Managert használja többek között az Airbnb, a Tesla és maga az IBM is. A Tesla milliós nagyságrendű közönséget ér el videóival, előfordult már, hogy bejelentésének élő közvetítését egyszerre 350 ezren nézték, és az eseményt követő 24 órában eddig 7,5 milliárd dollár összértékben adtak előrendelést.
Gazdag tartalmat és élményt adhatnak nézőközönségüknek a Watson Video Enrichment segítségével a médiacégek. A megoldás többek között tartalomfelfedező és -kereső képességeivel, valamint élő feliratozással és összeállítás-szerkesztéssel gyorsítja fel a munkafolyamatokat. Mesterséges intelligenciájával a Watson Video Enrichment tette izgalmasabbá például a wimbledoni és az amerikai nyílt teniszbajnokság, valamint az idei futball-világbajnokság élő közvetítéseit is.
A Watson Media képességei folyamatosan bővülnek, mondta Németh Zoltán. A logófelismeréssel például a vállalatok a videótartalom összefüggésében elemezhetik és előre jelezhetik logóik teljesítményét. Az AI a törvényi megfelelést az üzlet érdekeivel, illetve a társadalmi normákkal szembe menő tartalmak, hamisított videók, álhírek és más visszaélések kiszűrését is segíteni fogja. A metaadatok továbbfejlesztett integrálása az olyan, vezető ajánlómotorokkal, mint az IRIS.tv, a közönség még hatékonyabb megszólításában, a nézettség és a bevételek növelésében is támogatja majd a vállalatokat.
