A CPU-gyártók azóta keresik a chiphűtés Szent Grálját, amióta világossá vált, hogy az emelkedő hődisszipáció és a megnövekedett áramfogyasztás nagyban gátolja a mikroprocesszorok teljesítménynövekedését. Az Ars Technica arról számolt be, hogy az Indiana államban található Purdue Egyetem kutatói az Intel által finanszírozott fejlesztés eredményeként bemutatták egy olyan hűtési rendszer prototípusát, amely a mikroprocesszor hőátviteli koefficiensét 250 százalékkal növeli meg.
A rendszer ionokat állít elő egymáshoz közel elhelyezett elektródák segítségével. Az anódot körülbelül tíz milliméterrel a katód fölé helyezik. A feszültség hatására a negatív töltésű elektródák elektronokat adnak le a pozitív töltésű anód irányában. Miközben az elektronok az egyik elektróda felől a másikig utaznak, ütköznek a levegőmolekulákkal, így pozitív töltésű ionokat hoznak hoznak létre, amelyeket vonz a negatív töltésű elektróda, így egyfajta "ionszél" jön létre.
A hagyományos processzorok hűtését nagyban korlátozza az a jelenség, hogy - amint levegő elhalad egy tárgy mellett - a felülethez legközelebbi levegőmolekulák mozdulatlanok maradnak. A távolabb eső molekulák gyorsabban mozognak, de ez akadályozza a hűtést, mert pont ott a leggyengébb a légáramlás, ahol arra a legnagyobb szükség lenne. Az új ionszél-technológia lehetővé teszi, hogy a levegő a CPU legforróbb pontjai felett is mozogjon, így drámaian javítja a CPU hűtésének hatékonyságát.
Jelenleg a munka a prototípus-fázisnál tart, de a kutatók bíznak benne, hogy három éven belül kereskedelmi forgalomba kerül az első "ionszeles" hűtő. A következő lépcső a fejlesztésben, hogy a fontos alkatrészek méretét a milliméteres tartományból a mikrométeres tartományra kicsinyítsék. A miniatürizálás kritikus abból a szempontból, hogy a megszülető technológiának gyakorlati hasznát is lássák, de a fejlesztőcsapat úgy véli, hogy egy éven belül képes lesz megbirkózni ezzel a feladattal.
