Az évtized 10+1 legjelentősebb technológiai sztorija

Míg az 1990-es években a számítógépes ipar bővelkedött, ahogy az újratervezett üzleti folyamatokból testet öltött a vállalati IT, addig a harmadik évezred első évtizedében láthattuk, amint a technológia szerves részévé válik az emberek mindennapjainak, a kultúrának és kereskedelemnek a mind olcsóbb és apróbb számítógépeknek és az internetnek is köszönhetően. Igen, az internet forradalma valóban a '90-es években indult, de a kétezres évekig nem hallhattunk olyan esetről, hogy egy 14 éves, profikat megelőzve kitalálja, hogy miként csapolja le több száz, vagy akár több ezer kontakt információit a közösségi oldalakról. Íme tehát az első évtized legjelentősebb technológiai történetei, az iparágra kifejtett hatásuk, emlékezetességük, stílusuk és trend formáló jellegük alapján.

A dot-com haláltusája

Még el sem ült a 2000-es év problémája (Y2K) okozta pezsgés, a technológiai cégekkel teli amerikai tőzsde (NASDAQ), az új gazdaság jelképe, 5048-as csúcs index értéket jelentett - akkor még nem tudtuk, hogy ez a csúcs előre érvényes az egész évtizedre. Azóta, vagyis 2000. március 10. óta máig ez volt ugyanis a csúcs, a következő két és fél évben mintegy 4000 pontot zuhant a tőzsdeindex és soha nem is állt vissza teljesen. A kétezres évek elején cégek tüntek el a kockázati tőke tüzében, mivel kiderült, hogy nem képesek elég sokáig versenyben maradni ahhoz, hogy a hagyományos módon fialjanak pénzt - úgy, hogy valóságos termékeket ajánlanak fel, amikért az emberek hajlandóak fizetni. A túlélő e-commerce cégek és IT beszállítók a lecke hatására rájöttek, miként bánjanak a szokásosnál szkeptikusabb vásárlói bázisukkal. Ezért is nem szenvedtek most, az évtized végén annyit a gazdasági válságban, most pedig úgy tűnik, hogy épp az IT egyensúlyozza kis és vezeti vissza az egész gazdaságot a növekedés útjára.

Bajban a Microsoft

2000 áprilisában az Amerikai Kerületi Bíróságon (U.S. District Court) Thomas Penfield Jackson bíró meghozta első ítéletét, ami csak a kezdete volt annak a trösztellenes döntéssorozatnak, ami a Microsoftot sújtotta az évtized során. A bíró megállapította, hogy a Microsoft versenyellenes módszerekkel tartja fenn monopol hatalmát és illegálisan megkísérelt monopol helyzetbe jutni a böngészők piacán is. A Szövetségi Bíróság végleges ítélete korlátozásokat léptetett érvényre a licenc szerződésekben, és arról is rendelkezett, hogy a Microsoft közkinccsé tegye egynémely szellemi javait. Ugyanakkor a Microsoft más egyedi perekkel is szembe kellett, hogy nézzen, a felperesek listáján ott szerepelnek egyes USA államok, a Sun Microsystems és az Európai Unió is, amely végül 794 millió dolláros büntetést rótt ki a szoftveróriásra 2004-ben. És ezzel még nem ért véget a sor. Jelenleg is hivatalos megfigyelőkkel egyeztet a Microsoft saját üzleti viselkedését illetően, az Európai Bizottság pedig éppen ebben a hónapban egyezett meg a Microsofttal, hogy lehetővé teszi a cég a Windows felhasználók számára, hogy böngészőt válasszanak. Ezzel ért véget a böngésző ügy, ami ugyan zavaró lehetett a cég számára, de épp ennek eredményeként a Windows ma jobban képes együttműködni kompetitív technológiákkal. Az eset egyúttal precedensül is szolgál más tröszt ellenes ügyek számára, gondolva például az idei évben bíróság elé citált Intelre.

Az Apple újra önmagára talál az iPoddal

Néhány év telt el csak Steve Jobs, az Apple társalapító visszatérése óta, jóval azután, hogy az 1985-ben száműzetésbe kényszerült a cég megtorpant növekedése miatt. Jobs felismerte, hogy ugyan robbanásszerűen fejlődött a digitális eszközök piaca, a zenelejátszók mégsem valami jól megtervezettek. A 2001 októberében útjára indított iPod az Apple mindent megváltoztató csodafegyverének bizonyult, amellyel könnyedén hatolt be a cég a fogyasztói tömegpiacra. Azonnali sikernek bizonyult a termék, másfél évvel később pedig tartalom oldalról is teljessé tette a képet az Apple, mikor megnyitotta iTunes zenei online üzletét, ami megnyitotta az utat a legális netes zenevásárlás előtt - hadd jegyezzük meg epésen, hogy Magyarország ebből azért még kimaradt. A fogyasztói elektronika, kommunikáció és számítástechnika konvergenciájának ötlete a '90-es években gyökeredzik, de a kétezres években jött csak el az az idő - az Apple úttörő munkájával -, hogy a hagyományos IT is kezdett elismeréssel tekinteni a fogyasztói piacra. 2003-tól az olyan keményvonalas PC gyártók mint a Dell és a HP is kezdett átnyergelni fogyasztói vonalra (is), előbbi LCD tévéket, utóbbi digitális kamerákat jelentett be. Persze mindmáig az iPod maradt a kategória vezetője és szimbóluma is, hogy miként lehet az IT-t sikeresen házasítani a fogyasztói elektronikával.

A HP és a Compaq összeszűri a levet

Carleton Fiorina azzal a tervvel jött a HP-hez, hogy változásokat visz keresztül a régimódi tech-beszállítói cégen, 2001 szeptemberében pedig azzal a bátor bejelentéssel lépett a tettek mezejére, hogy 25 milliárd dollárért megvásárolja a Compaq céget. Csúf harc vette kezdetét, melyben a befektetők részesedésekkel dobálódznak, az elemzők figyelmeztetnek az összeolvadás komoly veszélyeire, még az alapító ősatyák is a felvásárlás ellen voltak, így készenállt a színpad a történelem egyik legnagyobb üzleti cirkuszához. Fiorina győzedelmeskedett 2002-ben, de a következő néhány év útja sziklás talajon vezetett át, végül 2005-ben távoznia kellett. Ironikus, hogy nagy megújító terve végül utódja, Mark Hurd vezetése alatt vált valóra. Hurd hatékonyan működővé tette a céget, amely jelenleg a világ legnagyobb IT vállalkozása, megelőzve az IBM-et is. A nagy akvizíció egyúttal utat mutatott az évtized M&A trendjének, vagyis annak, hogy a vezető IT vállalkozások még nagyobbakká válnak abbeli erőfeszítésükben, hogy minden igényt kielégítő üzletekként szolgálják ki a vásárlókat.

Google Superstar

A cég 2004. augusztusi tőzsdei megjelenésével minden kétséget kizáróan az elmúlt 10 év legtöbbet emlegetett üzleti sztorijává vált. Egy év alatt elképesztő magasságokba ért, a világ legértékesebb média vállalkozásává nőtte ki magát, maga mögé utasítva még a Time Warnert is. Tőzsdei helyzete és a keresőiparban és a kapcsolódó reklámtevékenységben elért domináns pozíciója azóta is irigység tárgya, hiszen sikerült technológiai hozzáértésével és tehetségével pénzzé tenni pozícióját. Amint a hirdetési bevételekből befolyó összegek azt lehetővé tették, a Google több lábra állt, ma több tucat online alkalmazást és fejlesztést kínál, ott van például a Gmail, az Android mobil platform vagy a Chrome OS. A jövő útjára vezeti az embereket a cég, ahol a legtöbben már weben keresztül érik el adataikat, nem pedig a helyi merevlemezükön tartják azokat. Az persze már a következő évtized titka, hogy miként tud a cég pénzt csinálni nem kereső jellegű ingyenes szolgáltatásaiból.

Vista késés és indulás

Számos halasztás után végül 2006 novemberében útjára indulhatott a Vista, az Office 2007-tel és Exchange 2007-tel egyetemben. Habár a Microsoft vezérigazgatója, Steve Ballmer annak idején ?a vállalat történetének legnagyobb termékindításaként" aposztrofálta az eseményt, az mégsem hatott úgy. A Vista és Office nem volt elérhető a fogyasztók számára 2007-ig, emellett az operációs rendszer maga fájdalmasan lassú volt és hibákkal teli, zavaró figyelmeztetésekkel bombázta a felhasználót minduntalan, és még a meghajtóprogramok sem álltak készen egy rakás elterjedt perifériához. Nem véletlen, hogy nem úgy fogyott, mint várták. Idén októberben, vagyis a Windows 7 megjelenésének idején a Windows XP még mindig a számítógépek 72 százalékát uralta, míg a Vista csak 19 százalékot bírt kihasítani az elmúlt két évben. Hiába kapott viszonylag kedvező fogadtatást a Windows 7, a Vista-epizód letörölhetetlen nyomott hagyott a Microsoft arcán, amely sokáig küszködött a hibás operációs rendszer utáni takarítással. Mindeközben a Google és az Apple előretört az internetes keresés és a fogyasztói termékek terén.

Harc a Facebook felett: főműsoridőben a szociális hálózatok

A Facebook 2007. októberi döntése, miszerint egy jelentős, de kisebbségi hányadot 240 millió dollárért átad a koncon a Google-lal harcoló Microsoftnak, megszilárdította vezető helyét a közösségi oldalak között erre az évtizedre. A microsoftos tulajdonrész még a vártnál is magasabbra, 15 milliárdra hajtotta fel a Facebook piaci értékét. A közösségi oldalak évek óta felfutóban voltak, mégis a Facebook vitte a prímet azzal, hogy nem csak interaktív felületet, de fejlesztői platformot is kínált partnerei számára, ezzel jócskán hátrányba hozva a MySpace-t és más szereplőket. A pénzgyártás problémájába ezúttal jócskán bezavart a privát szféra kérdése. A Facebook Beacon hirdetési rendszere, mely képes követni a felhasználók viselkedését, vitás reakciókat váltott ki, amivel mindmáig küzd a cég. Ebben a hónapban új privát szabályozást léptetett életbe az oldal, azzal a szándékkal, hogy a felhasználók egyszerűbben szabhassák meg, ki mennyit láthasson adataikból - ez a lépés is váratlan reakciót váltott ki fogyasztóvédelmi körökben, és hatósági vizsgálat indult a Facebook ellen. Akárhogy is, a Facebook sikertörténet, felhasználóinak tábora jelenleg 350 millió tagot számlál világszerte.

A botnetek elterjedésével a webes aggodalmak kerülnek előtérbe

Itt egy rövid kvíz a top 10-es listák krónikáiból: mi a közös Ron Paul amerikai elnökjelöltben, a Storm Wormben, az elektronikus képeslapokban és Észtországban? Egy év leforgása alatt valamennyien kapcsolatba hozhatók lettek a bot hálózatokkal, amelyek segítségével bűnözők gépek tucatjait, de akár egyszerre több ezer számítógépet is uralhatnak. A botnethálózatok gazdái úgynevezett zombi gépeket használnak arra, hogy levélszemét hegyeket küldjenek szét vagy akár egy kormányzati weboldalt lebénítsanak, úgy, ahogyan az 2007-ben történt Észtország kormányzati oldalaival. A botnetek mind kifinomultabbakká válnak, olyannyira, hogy ma már szolgáltatás csomagként kínálják őket megvételre, bűnözők számára. Ez tehette tönkre Ron Paul kampányát is, a tudomásuk nélkül 200 millió spam kampányüzenet került kiküldésre egy hálózatról. A botnet jelenség az egész web általános problémájává vált, ahogy egyre több és több ember használja az internetet, úgy állítja mind több és több hacker tehetségét az online csalás szolgálatába. Amíg nincs nemzetközi jogi és végrehajtói összefogás a témában, addig az internetes bandák felett aratott győzelmek csak átmenetiek lehetnek.

Gates továbbáll - helyet az internet nemzedéknek!

Bill Gates 2006 júniusi bejelentése, miszerint 2008-ban kilép a Microsoft mindennapi életéből, hogy filantrópiával foglalkozhasson, egy átmeneti időszakban jött. Sok kritika érte a Microsoftot amiatt, hogy ritkán tölt be úttörő szerepet (ha ugyan volt már erre példa), míg például az Apple esetében több esetet is felsorolhattunk. Ugyanakkor a mély technológiai tudást az üzletember gyors észjárásával kombinálva Gates megtestesíti a nagy amerikai ügyességet, amint egy nagy ötletet megragadva minden vállalkozáson felüli eredménnyel viszi piacra azt. Azzal, hogy operációs rendszert alkotott kollégáival 1981-ben az IBM PC számára, folytatta azt az IT forradalmat, amit még az Apple II szikrája indított el. Gates vezetése alatt sikerült az irodai piacon uralkodóvá válnia a a Microsoftnak, amint a grafikus felhasználói interfész előnyeit elérhetővé tette a tömegek számára, egyúttal az internet korai áramlatának irányítójává is vált.

Lehet vitatkozni arról, hogy Gates kivonulása a Microsoft mindennapi munkájából közvetlen hatással volt-e a technológia világára, de mindenképpen mérföldkőként értékelhető: ahogy a PC klasszikus korának vezetőinek helyét az internet újgazdagjai veszik át, úgy mozful el a technológia is az íróasztal központú nézőpontról. Mindemellett még az is előfordulhat, hogy tanúi lehetünk Gates második, dicsőséges eljövetelének, amennyiben valóban úgy lesz képes új életet lehelni a filantrópiába, ahogy annak idején az IT-ba.

Az Apple ismét újrarendezi a piacot, ezúttal az iPhone-nal

Igen, az Apple két bejegyzésért is felelős ebben a mostani, az évtizedről szóló összeállításban. Ugyanis, míg más cégek újraszervezik és újra feltalálják saját magukat, addig az Apple, a szemfüles Jobs vezetésével újradefiniálja a piacot. Miután még annak idején az Apple II révén újrarendezték a 70-es évek IT viszonyait, majd a 80-as években a Mac megjelenésével zavarták meg a konvencionális piacot, az Apple fejlődése megtorpant, miután egy lojális, de nem túl népes felhasználói bázisra tett szert. Az iPod indulásával kezdett ismét szárnyalni a cég, majd 2006-ban az Intel architektúrára való áttérés lehelt új életet a cégbe. Az iPhone előtt számos multifunkciós telefon jelent már meg, de világszerte látva az üzletek előtt kígyózó sorokat kijelenthető, hogy az Apple-dizájn vonzereje ismét győzedelmeskedett. Az iPhone kombinálta a kellemes megjelenést a telefonos funkciókkal, internet hozzáféréssel és multimédiás lehetőségekkel és ezzel magasra tette a lécet minden kézi eszközökkel foglalkozó gyártó előtt.

10+1: laptop helyett netbookot, szegény gyerekek helyett tehetősebb felnőtteknek

Még az előző évezredben gyökeredző kezdeményezés a One Laptop Per Child (OLPC), azaz a laptopot minden gyermeknek. A kezdeményezés az elmaradott területeken élő gyermekek felzárkóztatását megkönnyítendő 100 dolláros, mindennapi és oktatási célra alkalmazható noteszgépek elterjesztését tűzte ki céljául. Ezt az alacsony árhatárt azóta sem sikerült elérniük, de az olcsó laptop koncepciója megtetszett a gyártóknak. Többen is jelentettek meg termékeket ennek jegyében, de az igazi áttörést az Asus netbookja hozta el az Eee PC 700 és utódai révén. Az azóta igen közkedvelt olcsó mini-notesz kategóriában olyan készülékeket üdvözölhettünk, melyek ugyan kisebb képernyőt, billentyűzetet és teljesítményt mutathatnak fel, mint a szokásos noteszgépek, ám méretük, fogyasztásuk és áruk is alacsony. Közkedveltté lettek, de 300-600 dollár közötti áruk miatt természetesen nem a fejlődő országokban, hanem a világ gazdaságilag szerencsésebb területein, leginkább második vagy harmadik számítógépként. Az OLPC, ahogy annyi más tevékeny, segítő szándékú kezdeményezés mutathat fel eredményeket, de úgy tűnik, egy évtized alatt nem sikerült megváltoztatnia a világot. Talán majd a következőben.