Az előadó, dr. Juan Bernabé-Morenó, az E.ON mesterséges intelligencia szakértője és Advanced Analytics és Data Lab Unit egységének vezetője rövid prezentációban ismertette az E.ON jövőképét az előbbiekben idézett kérdések tárgykörében. A rendezvény alkalmat adott kötetlen beszélgetésre is, amelyen elhangzottak az előadásnak a jövőbe optimistán tekintő attitűdjével nem egészen összhangban lévő állítások is.
Felkértem a magyar E.ON-t, hogy három kérdésre fogalmazzák meg hivatalosan az álláspontjukat, később pedig megkerestem a KOM Központi Okos Mérés Zrt.-t (KOM Zrt.) és az NKM Nemzeti Közművek Zrt.-t (NKM Zrt.), hogy az E.ON nyilatkozatának ismeretében fejtsék ki a saját álláspontjukat. A KOM Zrt. lapzártánkig nem reagált, ezért az alábbiakban az E.ON és az NKM válaszait tesszük közzé (az eredeti szövegeket beemelve):
- Igaz-e, hogy egy hagyományos mérő árának a hússzorosába kerül egy okosmérő?
E.ON: Egy egyfázisú okosmérő ára ma körülbelül 100 euró, míg hagyományos, elektronikus lakossági villamos energia fogyasztásmérőt 5-6 euró körüli összegért vettünk az elmúlt időszakban.
Esetünkben jelenleg tehát igaz az állítás, de érdemes kiegészíteni: okosmérőt néhány ezer/tízezer darabot veszünk mostanában, hagyományos mérőből pedig több százezret, ami természetesen hatással van a beszállítók árára is. Ezen túlmenően a technológia fejlődésével minden megoldás egyre olcsóbbá válik, így az okosmérők ára is tovább csökkenhet a jövőben.
NKM: Nem, a különbség valamivel kisebb. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által ösztönzött elosztói Smart metering pilot projektek óta az alkalmazott kommunikációs technológia és a beépítésre kerülő hardver elemektől függően jelentős árcsökkenés figyelhető meg az okos mérők piacán. Amely többek között a gyártói piaci szereplők bővülésének is köszönhető.
A villamos mérők esetében nagyobb, akár tíz-tizentöszörös különbség lehet a hagyományos és az okos mérők ára között, míg a földgáz mérőknél kb. három-négyszeres a különbség.
- Igaz-e, hogy a jelenlegi helyzetben, energiaárazási rendszerben nem térülne meg az okosmérésre alapuló új rendszer?
E.ON: Egy "okosmérési" rendszer pusztán az elosztók folyamati költségeiből (pl. nem kell leolvasó) nem térülne meg, mert számottevően drágább. (Egy teljes országos rendszercsere mintegy 200 milliárd Ft körüli beruházási összegre becsülhető, az E.ON területén így mintegy 100 milliárd Ft-tal érdemes számolni.) De az okosmérés lényege nemcsak a megtérülés, a beruházásoknál pedig a villamos energiáról szóló törvény szerinti legkisebb költség elvének a mindenkori betartása, hanem az ügyfeleink igényeinek a kiszolgálása is. Ehhez érdemes látni, hogy az energiamegtakarítás és energiatudatosság pusztán okosmérővel nem érhető el, mindenképpen kell hozzá az ügyfelek aktív közreműködése, hogy az okosmérő segítségével energiamegtakarítást érhessenek el. Az pedig már a piaci fejlődés következő fázisa, amelyhez egész Európában energiapiaci szabályozási változás is szükséges, hogy a felhasználó aktívvá válhasson, és részt vehessen különböző fogyasztásvezérlésben, a teljes fogyasztásával akár, a jelenleg is vezérelt fogyasztáson kívül (B tarifa), nyilván megfelelő költségelőnyök elérése érdekében (ez az ún. "demand response").
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felügyeletével 2012-ben indult országos okosmérés pilotunk azonban akkor arra világított rá, hogy az ügyfelek nagy többségénél ezekre a lehetőségekre egyelőre nincs megfelelő érdeklődés. A kampány ellenére nagyon kevesen jelentkeztek önként a kipróbálásra, emellett több okból, például az alacsony átlagos lakossági fogyasztási mennyiség miatt, a törvény szerinti legkisebb költség elve mentén sem gazdaságos az okosmérők általános elterjesztése. Azóta is folyamatosan történnek okosmérő felszerelések adott ügyfélkörben, de a széleskörű mérőcsere programok helyett véleményünk szerint az egyes ügyféltípusokra fókuszáló mérőcserék irányába érdemes továbblépni. Vagyis azoknak az ügyfeleknek érdemes kialakítani ezt a szolgáltatást, akik valóban tudatos vagy aktív felhasználóvá is szeretnének válni, vagy különböző okok miatt megtérül az okosmérő alkalmazása. Jelenleg ezért a háztartási méretű kiserőművel rendelkező, illetve az előrefizetős mérő funkciót használó lakossági ügyfeleknél kezdtük el az alkalmazását, előbbiek esetében az aktív és tudatos felhasználói magatartás, és az elosztóhálózat ebből eredő üzemeltetési kihívásai, illetve a szolgáltatásminőség fenntartása, míg utóbbi esetében az energia(költség) tudatosság, és az előrefizetős mérő árával való összemérhetőség adja az okos mérő alkalmazásának a megalapozottságát.
NKM: Az okos mérés teljes körű kiterjesztésének megtérülését figyelembe véve a jelenlegi árazási rendszer nem tartalmaz olyan elemeket, amely egyértelműen a technológia alkalmazására ösztönözné az elosztói engedélyes vállalatokat.
Azonban vannak olyan okos mérő telepítéssel járó felhasználási esetek, melyek vagy műszaki, vagy pedig gazdasági szempontból indokoltak valamely piaci szereplő szemszögéből, valamint egyes ügyfélszegmensekben jelentkező igények kielégítése is cél.
- Milyen feltételek teljesülése esetén terjedhet el Magyarországon az okosmérésen alapuló új architektúra és rendszer, a "smart grid"?
E.ON: A "smart grid" rendszerekhez nem feltétlenül szükséges okosmérés - természetesen előny, ha van ilyen, és ezekben az esetekben indokolt is az alkalmazásuk -, egyszerűbb szenzorokkal is megvalósítható sok minden az "okoshálózati" funkciókból. A "smart grid" hálózati elemek elterjedését jelenleg még elsősorban a napelemek számának ugrásszerű növekedése (feszültségtartás és rugalmasság) és az üzemzavarok minél hatékonyabb kezelése (automatikus kapcsolások, "öngyógyító" hálózatok) kényszeríti ki az elosztóhálózat üzemeltetőitől, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal is ösztönzi ezek alkalmazására az elosztókat, ahol ez műszakilag indokolható. Erre számtalan mintaprojektet folytatunk, és megvalósult rendszereink is vannak.
NKM: Mivel az okos hálózat első jelentős lépcsőfoka a smart metering, ezért a gyártói piacon az eszközök bekerülési költségének csökkenése és a regulátor által kialakított ösztönzők jelentősen hozzá járulhatnak az okos mérés elterjedéséhez, amely a smart grid kiépítését támogatná, hiszen a technológia rendelkezésre áll az okos hálózat építő elemeihez.
Ugyanakkor az elosztói engedélyeseknél jelentkező kihívások (ld. decentralizált PV termelés növekedése, energiatárolási technológiák megjelenése, elektromos mobilitás terjedés, stb) kikényszerítik a hagyományos hálózatok üzemeltetési gyakorlatának változását és az új, okos technológiákon alapuló irányítási elvek, folyamatok bevezetését.
