Lejárt szavatosságú vállalkozások
Jones szerint a cégeknek épp úgy, mint a termékeiknek, egy idő után „lejár a szavatosságuk” – még akkor is, ha a technológiai szektorral foglalkozó elemzések (és az ezeket az elemzéseket készítő szakemberek) rendre figyelmen kívül hagyják ezt a tényt. Igaz ugyan, hogy vannak olyan IT-óriások, amelyek, mint az IBM, az Apple vagy a HP, már évtizedek óta fontos, megingathatatlan pozíciót töltenek be a világgazdaságban; de mások – köztük az egykor szebb napokat látott Sun Microsystems, a Polaroid, az AOL, a Wang, vagy a Silicon Graphics – már csak az emlékeinkben élnek.
A kibertér diadalmas gyarmatosítóival sincs ez másképp, hangsúlyozza Jones: elég csak a Rupert Murdoch médiamágnás alapította MySpace és a Yahoo kínlódására vagy a rég elfeledett Napsterre gondolni.
Befektet. És?!
Az újságíró szerint a Facebook tőzsdére vitele körüli botrányok is jelzik, hogy a közösségi szolgáltatások népszerűsége nyomán kirobbant social media boom hamarosan lecseng. „Persze, nem kell meglepődnünk azon, hogy az intézményi befektetők mindent tönkretettek. Képesek rá, ahogy azt néhány éve olyan látványosan bizonyították (…) és minden valószínűség szerint újra megteszik” – írja Jones. Aki szerint a „hívők” számára már önmagában az is megrázó lehet, ha felismerik, hogy a Facebook-story egyszer véget érhet. Hogy kedvenc közösségi oldaluk is csak egy múló divathullámnak köszönheti páratlan sikerét.
Az ausztrál szakíró más forrásokból vett citátumokkal is igyekszik alátámasztani érvelését. Megemlíti például, hogy a múlt héten a Mashable-nek és a CNBC-nek nyilatkozó Eric Jackson, az Ironfire Capital alapítója „jó ha öt évet” adott a Facebooknak: a befektető szerint Zuckerberg szeme fénye a Yahoo!-hoz, a Nokiához és a RIM-hez hasonlóan, hamarosan elveszítheti globális jelentőségét, azután vagy felvásárolják, vagy szimplán tönkremegy.
Jones a Reuters közelmúltban kiadott tanulmányából is idéz. A kutatás szerint az elmúlt egy évben csak ötből egy felhasználó vásárolt valamilyen (bármilyen), a közösségi oldalon hirdetett terméket; 34 százalékuk pedig jóval kevesebb időt töltött a site-on, mint korábban.
Akárcsak a dínók?
A publicista a Twittert is a potenciálisan feledésre ítélt social-vállalkozások között emlegeti. A közismert futurológus Richard Wattson mókás „kihalási diagrammjára” hivatkozva azt írja, hogy „A kétezer-húszas évekre végleg eltűnhet a DVD, a VHS, a vezetékes telefon, az egér, a deréktetoválás és az olyan furcsaságok, mint „a felejtés, a mélyen gondolkodás és az olcsó kínai munkaerő”. Meg persze a Twitter. Igen, a Twitter – hiszen ma már hivatalosan is a Pinterest a „következő nagy dobás”.
Jones egy régi szerkesztőjét is idézi, akivel még a kétezres évek dotkommbuktája idején dolgozott együtt San Franciscóban. „Szerinte az egymással versengő technológiai gyártók közül, a piac általában kettőnél többre és tíznél kevesebbre tart igényt. Egy cég nem elég; szükség van legalább még egyre, hogy a felhasználók úgy érezzék, van összehasonlítási és választási lehetőségük. Ám abban a pillanatban, hogy tíz fölé nő az egyazon szektorban versengő vállalkozások száma, a konszolidáció elkerülhetetlenül megtizedeli a mezőnyt” - vélekedik a The Sydney Morning Herald kolumnistája.
