A vállalati szférán belül használt alkalmazásoknak óriási sikerük van, úgy tűnik, beválnak mint a cégek közti kommunikáció alternatívái. A vállalatközi elektronikus üzletben az appoknak azért vannak nagy lehetőségeik, mert hihetetlen hatékonysággal képesek kategorizált, aktuálisan épp szükséges tartalmat szolgáltatni, valamint felhasználóbarát felületükkel partnerek tömegét képesek megnyerni; márpedig a B2B zanzásítva nem más, mint harc a tartalomért és a partnerekért.
Az idei CeBIT is azt erősítette meg, hogy a cégek fantáziát látnak a vállalati alkalmazásokban. A kiállítók nagy része az üzleti felhasználókat kívánta megnyerni: a Telekom, a HP, az Atos vagy a Fujitsu mind-mind alkalmazáspalettájától várta, hogy sikerül magához csábítani a vállalatokat. Egy döntő különbség az „elődökhöz” (Apple, Google) képest, hogy korántsem csak a mobilplatformokra terveznek, hanem felhő- és SaaS-alapú (szoftver mint szolgáltatás) rendszerek központi terjesztőiként is a piacon akarnak maradni.
A német Telekom cloudalapú rendszer kiépítésével bővítené hálózatát. Stefan Ried, a Forrester Research elemzője szerint: „Az üzleti szoftverek gyártóinak kötelező lesz egy piacteret kialakítaniuk, ha versenyben kívánnak maradni, ahogy a német Telekomnak most a legfontosabb, hogy olyan platformgyártókkal, mint a Microsoft szerződést kössön.” Az Atos az EMC és a VMware alapította Joint Venture Canopyval közösen jelent meg Hannoverben. A HP az Agregation Brokerrel tervezi cCell fantázianevű kiterjedt felhőhálózatát létrehozni. A Fujitsu szintén egy saját üzemeltetésű alkalmazás-piacteret fejleszt. Úgy tűnik, az IBM nem kíván csatlakozni a Store-hullámhoz; nyilatkozatukból arra következtethetünk, hogy egyelőre figyelik a piac változásait.
A szoftverek forgalmazása a jövőben már nem a forgalmazók és a kereskedők gondja lesz, hanem közvetlenül kerül majd a gyártótól a felhasználóhoz – állapította meg Rüdiger Spies, az IDC elemzője. Szerinte az új hatás lehetővé teszi az alkalmazásértékesítésben még zöldfülű vállalatoknak, a Fujitsunak, az Atosnak, a HP-nek vagy a Telekomnak, hogy profitáljanak a felfutóban lévő ágazatból. Mindazonáltal a fejlesztési versenyben a szoftverek is erőteljes átalakuláson mehetnek át. Az Experton Group elemzői szerint hónapokba telhet, míg a piacképes alkalmazások valóban platformfüggetlen állapotban a felhasználók kezébe kerülnek; ez alatt az idő alatt a piaci struktúra olyan pálfordulást tehet, amely drasztikusan keresztülhúzhatja a fejlesztők terveit – válaszolta Hal Kreitzman Spies nyilatkozatára.
Az SAP már a 2011-es CeBIT-en bemutatta az SAP Store első verzióját. Első körben a Business By Design szolgáltatáscsomagjával kínálta alkalmazásait, majd ezekhez további applikációkat fejlesztett, és összehangolta az SAP EcoHub piacterével, illetve a klasszikus SAP-beállításokkal. A felhasználók így mostanra közel ezer alkalmazás közül választhatnak.
A CeBIT-től elvonatkoztatva is kitapintható volt egyfajta piaci közeledés az üzleti jellegű alkalmazások felé. A Salesforce ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) szolgáltatása már 2006-ban kifejlesztette az App-Exchange lehetőségét – egy központi kapcsolattartót a partnerek és az üzletfelek között –, de az ERP 2012 júniusára tervezett üzleti analitikai applikációkat kínáló rendszerére is érdemes lesz odafigyelni.
A januári Consumer Electronic Show-n a Netgear és a D-Link is alkalmazásokkal és cloudszolgáltatással kiegészített routereket mutatott be, ám a Cisco indította el elsőként kereskedelmi forgalomban appokkal bővíthető Wi-Fi routerét. A Linksys Smarttal egyszerre több otthoni vagy kisirodai hálózat is menedzselhető, helytől függetlenül. A hálózat nem korlátozódik számítógépekre; minden olyan berendezéssel kompatibilis, amely képes vezeték nélküli kommunikációra. A webes felületen akár külső applikációk is szabadon fejleszthetők, amelyekkel speciális eszközöket érhetünk el külső routeren keresztül.
Óriási szerep jut az alkalmazásoknak a Windows 8-ban is. A redmondiak a legáltalánosabban használt appokat az erre kialakított kirakatban egy kattintással elérhetővé teszik. Ám ezeket nem minden eszköz használhatja, például a Windows on ARM (WOA) egyáltalán nem; másrészt a klasszikus x86/64 platformok szintén inkompatibilisek azokkal. Axel Oppermann, az Experton elemzője szerint a Microsoft csak úgy veheti fel a versenyt az iPaddel és Android-tabletekkel, ha a Windows 8 indulásakor elérhetővé teszi alkalmazásait. Nem irreleváns szempont, mely szerint a Microsoft sikere azon áll vagy bukik, hogy mennyire képes mobilizálni applikációit.
A vállalati IT is marad az Apple receptjénél?
Az alkalmazások nem csupán a mobileszközökön – okostelefonokon, táblagépeken – nap mint nap használt programok, hanem tartozékai minden olyan készüléknek, amelyet operációs rendszer irányít. Ha az appokhoz való hozzáférésről kell szólnunk, prototipikusan az Apple App Store által kikövezett út juthat eszünkbe: az alkalmazásfejlesztők jelenleg is az Apple iOS iránt mutatják a legnagyobb érdeklődést. Második helyen, jócskán lemaradva követi azt – a telefonok és a tabletek versenyében is – a Google Androidja, míg a Windows Phone 7 és a BlackBerry mintha más ligában játszana. Sokan Store nélkül, közvetlenül cégük weboldalára feltöltve vagy készülékük mellé tartozékként kínálják appjaikat. Az Accenture kommunikációs igazgatója, Nikolaus Mohr szerint az alkalmazás eladhatóságának alapfeltétele, hogy felhasználóbarát legyen.
Ha összehasonlítjuk a már elkészült alkalmazásáruházakat az Apple mintájával nem látunk kardinális különbségeket: a látogatók választanak a kínálatból, majd letöltik azt készülékükre. Vannak ingyenes és fizetős alkalmazások, amelyekről a vásárlók elmondhatják véleményüket; a felhasználók is beleszólhatnak azok fejlesztésébe, az esetleges anomáliák korrigálásába. Rüdiger Spies, az IDC elemzője és elnökhelyettese szerint a szoftverek a jövőben közvetlenül a gyártótól a felhasználóhoz fognak kerülni, az app store-üzemeltetők csak így lehetnek valóban sikeresek és modernek.
Ám a B2B-szolgáltatóknak nem a tömeg a legfontosabb, mint az Apple vagy a Google marketjei esetében, sokkal fontosabb a speciális problémák orvosolása és az üzletfelek igényeinek kielégítése; az alkalmazásfejlesztés ezen aspektusa más irányba terelheti a fejlesztőket. „A kérdésre, hogy a vállalatok vagy a tömegfelhasználás részére készült programok válnak-e idővel fontosabbá, nehéz választ adni, mivel az üzleti tartalmakkal foglalkozó alkalmazás-áruházak nagy része nem tekint vissza régre, egyelőre sokan csak kísérleteznek” – kommentálta a Forrester elemzője, China Martens.
Ebben a piaci trendben a szoftvergyártóknak kulcsszerepük van, és az üzemeltetőknek is csak akkor van esélyük fennmaradni, ha együtt high-tech alkalmazásokat tudnak a vásárlók elé tenni. A leghatékonyabb egy ilyen rendszer esetében, ha a partnerek közvetlenül elérhetik a kívánt alkalmazást; emellett ha a platformok közti átjárhatóság korlátozott, a felhasználók valószínűleg egy konkurens fejlesztő más platformokkal szabadon kombinálható appját veszik majd igénybe.
A natív, az adott operációs rendszerre írott platformfüggő applikációkat a web-appok helyettesíthetik, amelyeket az internetről letöltve telepítés nélkül futtathatunk. Egyes vélemények szerint a platformfüggetlen HTML5, a böngésző alapú appok fejlesztésénél meghatározóvá válik a jövőben. „Ha egy ultrabookról egy okostelefonra szeretnék alkalmazást áttenni, csak egy UI-Tweaksre van szükségem, mi sem kényelmesebb ennél!” – szólt hozzá Björn Taubert, az Intel marketingmenedzsere. Másrészt a natív alkalmazásokat sem lehet egyik percről a másikra leselejtezni, azoknak is megvannak az előnyeik.
Sokan az arany középutat, a kevert alkalmazásokat látják a lehető legjobb megoldásnak: olyan keveréke ez a natív és a böngésző alapú technológiáknak, mint az Objective-C (iOS) és a Java (Android). A hibrid rendszerek fejlesztése szintén előremutató, hatékony folyamat, mivel rendszerint hagyományos technológiákkal dolgoznak, mint a JavaScript, a HTML vagy a CSS, amelyet a kívánt programokkal hangolnak össze.
Összekeverhetők az vállalati és szórakoztató jellegű appok
Henning Brinkmann az Evodiontól alapvetően három kategóriát különböztet meg, ha alkalmazásokról beszél: „Szórakoztatnak, ahogy az Angry Birds, produktívak, mint a VPN, a hálózati eszközök vagy épp egy navigációs applikáció – ezeknek egyes aspektusai elválaszthatatlanok a szórakozástól –, harmadik kategóriaként pedig az ügyfelek igényeit és érdekeit szem előtt tartó alkalmazásokról beszélhetünk, amelyekkel például iPadre optimalizálhatjuk az SAP CRM-et.”
Ma már igényünk van arra, hogy szakmai feladatok elvégzésekor is privát készülékeinket használhassuk. E tendenciával párhuzamosan a fogyasztói és üzleti jellegű appok között is elmosódnak a határok. Az utóbbi években szemmel láthatóan elkülönültek a mobil- és az asztali IT-eszközök, ám egyiket sem tudjuk internet nélkül elképzelni. Az internetkapcsolattal rendelkező eszközöknek pedig szükségük van egy vezérlő szoftverre, illetve egy operációs rendszerre. Egy ilyen, mindent átszövő rendszert az egységesített nyílt forráskód hangolhat össze, ahogy az eredetileg okostelefonokra fejlesztett Google Androidot okostévében (Lenovo), autórádióban (Parrot) és hűtőben (Samsung) alkalmazzák. Vagyis az alkalmazások minden olyan készülékre igényt tartanak, amelynek internetkapcsolata van: holnap az ébresztő a naptáram alapján ébreszt, a kávé már lefő, mire felébredek, az autó ajtajai kinyílnak, ha közeledem felé, és a navigációs rendszer az eseménynaptár alapján automatikusan beállítja az aznapi útvonalat.
