Folyamatos fejlődésen megy keresztül a vállalati informatika, melynek mostani szakaszában az átalakulás jellemzően a virtualizációval indul, és ha minden jól megy, az ITaaS modellre épülő felhő-infrastruktúra kialakításához vezet. Ez az út nem feltétlenül lineáris, egyes szervezetek üzleti modelljük és céljaik függvényében előreugorhatnak, és nyilvános felhőszolgáltatásokat kezdenek használni, míg mások fokozatosan építik ki magánfelhőjüket. A HP és a VMware felmérése (VMware Virtualization Journey to ITAAS Survey), melynek eredményeit a két cég tavaly tette közzé, arra a megállapításra jutott, hogy a legtöbb szervezet az érettség három szakaszán halad keresztül, mire eljut a felhőalapú ITaaS-modellig.
Mármint abban az esetben, hogy ha nem ragad le a virtualizációs út valamely pontján, amire számos okból – megfelelő pénzügyi keret, kidolgozott felhőstratégia vagy a továbblépéshez szükséges hozzáértés hiányában – sor kerülhet. A HP és a VMware felmérése arra hívja fel a figyelmet, hogy ezt a megtorpanást érdemes elkerülni, mert a virtualizáció és a felhőalapú szolgáltatási modell minden előnyét csak azok a szervezetek tudják kiaknázni, amelyek végigmennek az úton.
Értéknövelés szakaszokban
A felmérés során készült interjúk alapján a szerverkörnyezet virtualizálására készülve a szervezetek közel fele (47 százalék) arra számított, hogy a fejlesztéssel növelni tudja az IT-osztály hatékonyságát, kisebb létszámmal is gyorsabban kiszolgálhatja majd az üzleti oldal igényeit. A válaszadók 38 százaléka várta, hogy virtualizált környezetben rövidebb átfutással vezethet be új alkalmazásokat, míg 29 százalékuk az üzleti mobilitás eredményesebb támogatását remélte. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az úton előrehaladva az elérhető előnyök exponenciálisan nőnek – míg az első, szerverkonszolidációs szakaszban a szervezetek 164 százalékos megtérülést értek el beruházásaikon, addig a harmadik szakaszban vállalati szintre kiterjesztett ITaaS-modell mellett a ROI 222 százalékra szökött.
Kezdeti fázisban, amikor a szervezet hardver-erőforrásainak jellemzően 30 százalékát konszolidálja és virtualizálja, az előnyök elsősorban a beruházási költségek terén jelentkeznek, mivel alkalmazásait kevesebb vason futtathatja. Csökkenhetnek a szoftverlicenc-költségek is, de ehhez alaposan tanulmányozni kell a szerződési feltételeket.
A második szakaszban, amikor a virtualizált erőforrások aránya elérheti a 70 százalékot, és a virtuális gépek felügyeletének automatizálása kerül napirendre, a legnagyobb megtakarítás az üzemeltetési költségeknél jelentkezik. Ebben a fázisban a szervezetek már üzletileg kritikus alkalmazásaikat is virtualizálják, és magasabb szolgáltatási szinteket (SLA-kat) tudnak hozzájuk rendelni, mert IT-infrastruktúrájuk jobb katasztrófaelhárító és üzletmenet-folytonossági képességekkel bír.
Végül a harmadik szakaszban, amikor az erőforrások több mint 70 százaléka virtualizált, a szerverek mellett a tárolókat és a hálózatot is beleértve, és az IT olyan igény szerinti szolgáltatásokat ad, mint például az IaaS, a legfőbb érték a minden korábbinál lényegesen nagyobb üzleti agilitásban, és az így megszerezhető versenyelőnyben mutatkozik meg.
Szükséges szervezetfejlesztés
Ugyanakkor arra is rávilágított a HP és a VMware felmérése, hogy a harmadik szakaszt elérő, ITaaS-modell szerint működő vállalatok 66 százaléka még nem végezte el azokat a szervezeti és folyamati változtatásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a virtualizáció és a felhő minden előnyét élvezhessék. A felsővezetői szponzoráció megszerzésén és a felhőstratégia, a fejlesztési ütemterv kidolgozásán túl ezek közé tartozik az IT-szervezet átalakítása a funkcionális silók megszüntetésével. Az informatikusok szerepköre ugyanis megváltozik, többé nem szervereket, tárolókat és hálózatot menedzselnek, hanem szolgáltatásokat, amihez a feladatköröket és a folyamatokat is szükséges átalakítani.
Azok a szervezetek, amelyek alkalmazzák a bevált ITaaS-gyakorlatot, és elvégzik ezeket a szervezeti átalakításokat is, jellemzően nagyobb előnyöket érnek el az üzemeltetés, a költséghatékonyság és az üzleti agilitás terén. Új alkalmazásokat például 76 százalékkal gyorsabban vezetnek be, és 70 százalékkal hatékonyabban válaszolnak az IT-terhelés ingadozására, az informatikai projekteket 69 százalékkal rövidebb átfutással és kevesebb erőforrás felhasználásával valósítják meg, miközben a leállások idejét is átlagosan 68 százalékkal csökkentik.
Ebben a cégkörben a felmérés szerint a pénzügyi előnyök is jelentősebbek, az ITaaS bevált gyakorlatának követésével az infrastruktúra tesztelésének és a hardver karbantartásának költsége egyaránt 72 százalékkal, míg az új alkalmazások bevezetésével járó költségek 68 százalékkal lettek kisebbek. Ennél is nagyobb előny, hogy az üzleti igényekre gyorsabban reagáló IT-osztály támogatása mellett ezek a szervezetek 25 százalékkal növelték a megkötött üzletek számát, az üzletágak 17 százalékkal növelték bevételüket.
Mindezek alapján könnyű belátni, hogy a vállalatnak és IT-vezetőjének nem érdemes megállnia a virtualizáció első szakaszánál, bármilyen csábító is a könnyen elérhető sikerek fényében fürödni, állapítja meg a HP és a VMware. Hosszú távon azok a szervezetek fogják a legnagyobb értéket realizálni, amelyek végigmennek az úton, és a felhőtechnológiákat nemcsak a működési költségek csökkentésére, hanem az üzleti agilitás és eredmények növelésére használják.
A hűtés dinamikája
Szerverkörnyezetüket virtualizáló vállalatok joggal számítanak arra, hogy a hardver-erőforrások jobb hasznosításával nőni fog az adatközpont energiahatékonysága, csökkenni fog a villanyszámla összege. Ezek az előnyök azonban könnyen elmaradhatnak, ha ugyanezek a szervezetek figyelmen kívül hagyják, hogy a teljesítménysűrűség növelésével a hardvereszközök több hőt termelnek, ezért változik a hűtésigény is.
– Beruházásaik előkészítésekor a vállalatok ma már figyelembe veszik az adatközpontba kerülő hardvereszközök, szerverek, tárolók, UPS-ek energiahatékonyságát, ami mindenképp fontos szempont, de önmagában kevés a rendszer-, az adatközpont-szintű energiahatékonyság növeléséhez – mondta Szarka Attila, a Schneider Electrichez tartozó APC adatközpont-megoldásokért felelős, regionális üzletfejlesztési igazgatója. – Ehhez mérlegelni kell a beépítésre kerülő chiller, például hűtött vizes rendszer teljesítményét, működési költségét és különösen azt, hogy képes-e dinamikusan igazodni az informatikai terhelés változásaihoz, a szabadhűtési kapacitás jobb kihasználása érdekében. Ma még sok vállalat elmulasztja ezt, és ezzel jelentős megtakarítás lehetőségétől esik el. Budapesti példák alapján ugyanis ezen a módon 70 százalékos IT-terhelés mellett 20, 50 százalékos informatikai terhelés esetén 30 százalékos megtakarítás érhető el a hűtés energiaköltségén egy konstans vízhőmérséklettel működő hűtővizes rendszer használatához képest.
Az energiahatékonyság kérdésének holisztikus megközelítését a gyakorlatban egy DCIM-rendszer támogatja a leghatékonyabban. Ha a vállalat nem vezetett be ilyen megoldást, akkor a hűtést elvileg az épületmenedzsment-rendszer segítségével is dinamizálhatná, tette hozzá az igazgató, kritikus létesítmények esetében azonban a biztonsági előírások nem teszik lehetővé, hogy a felügyelet és a vezérlés funkcióját ugyanaz a rendszer lássa el.
– Ezért kínálunk olyan, polcról levehető, kész vezérlőeszközt Optimized Management Interface néven, amelyet a vállalatok egyszerűen beszerelhetnek adatközpontjuk hűtési körébe, és az IT-terhelést ismerő rendszerekkel együtt használhatnak a hűtés dinamizálására – mondta Szarka Attila.
