Felhő alapú megoldások
Mind több alkalmazás költözik a felhőbe, élükön a Microsoft Office 365-tel és a Google Docs-szal, amelyeket növekvő számú vállalat használ elsődleges irodai csomagként. Az emberek hozzászoknak a böngészőalapú alkalmazásokhoz, ezért az irodai szoftvereket más alkalmazások is követni fogják a felhőbe - a grafikus szerkesztőprogramok és hasonló, speciális szoftverek már jelenleg is ott futnak.
Ennek következtében a felhasználók egyre nagyobb adatmennyiséget fognak a felhőben tárolni - minden adatot, amelyet szolgáltatásként használt szoftverrel kezelnek és módosítanak. Szükségük lesz ezért olyan megoldásokra is, amelyekkel menedzselhetik a különböző felhőszolgáltatások között megosztott adatokat, azokat a különböző forrásokból összegyűjthetik és könnyen hozzáférhetővé, kereshetővé tehetik.
Blockchain
Ahogyan az adatok mindinkább elosztottá válnak, hitelességük igazolása is egyre fontosabb lesz - ezért szélesebb körben elterjednek a Blockchain technológiára épülő, nyilvános, megváltoztathatatlan iktatórendszerek.
Az adatokat a jogi papírmunka is követi a felhőbe, az elektronikus dokumentumok szerepe egyre fontosabbá válik - további lendületet adva a digitális aláírásokat kezelő, nyilvános, Blockchain-alapú megoldásoknak, amelyek lassan kiszorítják majd a meglévő, egyedi szolgáltatásokat. Utóbbiak ugyanis kiszolgáltatottabbak a kibertámadásokkal szemben, mivel esetükben a hitelesítés egyetlen pontból történik.
Idén számos bejelentés érkezett a különböző iparágakban induló, új Blockchain projektekről, amelyek 2017-ben a tesztelés befejeztével éles üzemre fognak váltani. Izgalmas példákat láthatunk majd arra, hogy a nagyvállalatok valós élethelyzetekben kezdik használni a Blockchain technológiát.
Az adatmentés és helyreállítás egyike lesz azon területeknek, amelyeken a Blockchain népszerűsége nőni fog 2017-ben. A technológiával a szervezetek vízjellel láthatják el az adatokat, ami az adatintegritás tanúsítására szolgáló mechanizmus alapja lesz a jövőben.
Zsarolóvírusok
A kiberbűnözés egyik leggyorsabban terjedő formája a zsarolóvírusok. Idén számos, nagy sajtóvisszhangot keltő esetről hallottunk, amikor az áldozatok kénytelenek voltak több ezer dollárt fizetni a támadóknak, hogy visszakaphassák adataikat. Különböző jelentések alapján, a zsarolóprogramok által okozott kár eléri az 1 milliárd dollárt.
Mindez azt jelenti, hogy:
- a) az adat érték
- b) a kiberbűnözők gyorsabban támadnak, mint ahogyan áldozataik meg tudnák védeni adataikat
- c) az áldozatok nagy összeget is hajlandók fizetni adataik visszaszerzése érdekében
- d) sok vállalat és szervezet nem készült fel az ilyen támadások kezelésére
Tekintve, hogy a zsarolóprogramokkal dolgozó bűnözők idén "sikeres" évet zárnak, nincs okunk kételkedni abban, hogy 2017-ben a helyzet tovább romlik.
Jövőre valószínűleg "zsarolóvírus-járvánnyal" számolhatunk, amely mindaddig fog tartani, amíg az emberek fel nem ismerik az ilyen típusú támadások veszélyeit, valamint az adatmentő és -visszaállító megoldások szállítói nem fejlesztik ki a megfelelő ellenszert, amely automatikusan helyreállítja az adatokat, és garantálja azok elérhetőségét.
