A Schneider Electric három hasznos tippet ad a vállalatoknak energiavásárlási, -értékesítési és -felhasználási gyakorlataik javításához, átfogó kezeléséhez és felügyeletéhez, hiszen ezek olyan hasznos adatokhoz biztosítanak hozzáférést, amelyek valós képet nyújtanak a cég teljesítményéről, és segítenek a stratégiai finomhangolásban is.
A legtöbb vállalat döntéshozói nap mint nap panaszkodnak az egyre szigorúbb hatósági előírások, a növekvő verseny, valamint a környezetbarát szemlélettel kapcsolatos elvárások miatt. Nem véletlenül, hiszen ezek mentén át kell értékelniük működésüket, és új energiagazdálkodási modelleket kell kialakítaniuk. A változtatások viszont gyakran egymástól elszigetelt projektekként jelennek meg, szétszórtan a különböző részlegeknél, éppen ezért legtöbbször nem is lehetnek eredményesek. Mi akkor a megoldás?
Az aktív energiagazdálkodásként (Active Energy Management, AEM) ismert új szemlélet növeli a létesítmények automatizációját és felügyeletét, miközben prediktív analitikát alkalmaz. Az így keletkező, valós idejű adatoknak köszönhetően nyomon követhetővé válik és könnyebben optimalizálható az energia beszerzése, használata, valamint a környezeti terhelés is. A Schneider Electric három, egyszerű AEM-módszert javasol az információk minél sokoldalúbb hasznosítására.
1, A rendelkezésre álló adatok többcélú felhasználása
A vállalatok már most is használnak fenntarthatósági mérőszámokat, és különféle önkéntes vagy kötelező jellegű jelentésekhez kiszámítják ökológiai lábnyomukat vagy a céges szintű erőforrás-felhasználást. Ugyanezek az adatok hozzájárulhatnak a hatékonyság javításához vagy a megtakarítási lehetőségek feltárásához is.
Az energia- és vízhasználat adataiból egy négyzetméterre levetített fogyasztási értékek összehasonlíthatóvá teszik a különböző létesítmények fajlagos energiafogyasztását, így beazonosíthatók a nem kellően hatékony területek. A fenntarthatósági riportokban rögzített adatok pedig segítenek az energetikai szabványok vagy az előírások (pl. épületek energiahatékonyságáról szóló kormányrendelet) betartásában, de akár a bírságok (pl. meddőfogyasztás túllépése esetén) elkerülésében is.
2. Számlaalapú költségcsökkentés és "zöldülés"
A cégek havi részletes kimutatásai az energia- és vízhasználatról hasznos segítséget jelentenek a közműszolgáltatások beszerzéséért felelős csapatnak, hogy jobb pozícióból tárgyalhasson a szerződésekről vagy a beszerzési árakról, amennyiben megosztják velük ezeket az információkat házon belül. Sőt, az adatokkal mérhetővé válik a fenntarthatósági kezdeményezések sikere és a várható környezeti és pénzügyi hatás, valamint feltérképezhető a megújuló energiaforrások potenciális használata is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felújítás vagy átalakítás előtti és utáni értékek összevethetők, és ez alapján előre kiszámolható a várható szén-dioxid-kibocsátás, költségvonzat és megtakarítás, valamint megbecsülhető az alternatív energiahasználat számszerűsített előnye.
3. Jobb döntéshozatal a teljes cégen belül
Az energia- és egyéb közműszolgáltatások központi beszerzése bevett gyakorlat. Az ezért felelős csoport rendelkezésére álló adatok pedig - a kialkudott áraktól kezdve a kockázatelemzésekig - a vállalat többi részlege számára is felbecsülhetetlen értékkel bírnak. Az információk felhasználásával a vezetők képesek elemezni, kiértékelni, és megfelelően rangsorolni a szükséges energetikai fejlesztéseket. Míg a pénzügyi adatok megosztása új technológiák bevezetését segíti elő, a költségvetési és kockázati adatok a megvalósíthatóságról és a megtérülésről adnak pontosabb képet.
A Magyarországon négy gyárral és egy regionális logisztikai központtal rendelkező, francia központú Schneider Electric EcoStruxure nevű nyílt platformja többek között a fenti lépésekben segít a vállalatoknak és az egyéb gazdasági szereplőknek. A rendszer összegyűjti, elemzi, és jól átlátható módon bocsátja rendelkezésre az adatokat, amelyek üzleti célú felhasználásával a szervezetek növelhetik hatékonyságukat és teljesítményüket.
