Lassan eljutunk oda, hogy a közintézmények akadálymentesek a mozgáskorlátozottak számára. Ha apró lépésekben is, de épültek, épülnek a kerekes székek szabad mozgását lehetővé tevő rámpák, emelőszerkezetek, felvonók. Sajnos azonban nem csak a mozgáskorlátozott emberek számára okoznak nehézséget a mindennapi élet apró-cseprő dolgai. Nagyon sokan vannak, akiknek megromlott látásuk, hallásuk teszi szinte lehetetlenné, hogy egyedül intézzék ügyeiket, vagy megismerkedjenek például egy város nevezetességeivel. Természetesen az ő számukra is vannak különféle eszközök, amelyek hozzásegítenek az önálló élethez. De vajon hogy kerül a téma egy informatikai lap hasábjaira? Úgy, hogy az akadálymentesítésben egyre nagyobb szerepet játszanak az okostelefonokra írt mobilalkalmazások. Ötletekből nincs hiány, a már kifejlesztett, illetve majdan kidolgozandó megoldások csak arra várnak, hogy minél több helyen átültessék azokat a gyakorlatba, és megtöltsék a keretrendszereket valós tartalommal.
Tízezrek anyanyelve a jelnyelv
Két évvel ezelőtt néhány hazai fejlesztő azzal kezdett foglalkozni, hogy miként lehetne az okostelefonokkal a siketeknek és a jelnyelvet használó nagyothallóknak segíteni. A prelingvális siketeket, tehát azokat szerették volna megcélozni, akiknek problémát okoz az olvasás, illetve az olvasott szöveg értelmezése, mivel még a beszéd, a nyelv elsajátítása előtt veszítették el a hallásukat. Ezeknek az embereknek soha nem volt beszédkommunikációs élményük, ezért az olvasás folyamán látott szóképeket az agyuk nem tudja hangsorokkal összekapcsolni. Ebből fakadóan a prelingvális siketeknek nem a magyar, a német vagy az angol, hanem az illető jelnyelv az anyanyelvük. Az rögződik bennük olyan mélyen, mint másokban a beszélt anyanyelv.
A becslések szerint a teljes populáció 0,3–0,5 százaléka tartozik abba a csoportba, amelyik születése óta siket, vagy egészen fiatal korában veszítette el a hallását, tehát prelingvális siket. Ennek megfelelően Magyarországon 30–50 ezerre tehető a közvetlenül érintettek száma. Ehhez jönnek még a siketekkel rendszeren kommunikáló családtagok, ismerősök, valamint azok, akik alkalmanként kerülnek kapcsolatba a szóban forgó csoporttal. Összességében tehát a százezres nagyságrendbe tartozik azok száma, akiket a jelnyelv használata érint.
Fontos tudnivaló, hogy a jelnyelvek ugyanannyira, sőt esetenként még inkább eltérőek, mint a beszélt nyelvek. A magyar jelnyelvet használók tehát nem értik meg például a franciául jelelőket, de a helyzet még ennél is kényesebb, ugyanis az angol és az amerikai vagy a német és az osztrák jelnyelv is különbözik egymástól. Ez persze nem jelenti azt, hogy teljes az értetlenség egy magyar és egy francia siket között, de gördülékeny kommunikációról távolról sem lehet beszélni. Vannak próbálkozások egy nemzetközi jelnyelv kifejlesztésére, ám az „eszperantó” itt sem tűnik sikeresnek. Olyan, nemzetközi méretekben terjedő vizuális közös nyelv pedig nincs (és nem is nagyon lehet), mint a beszélt nyelvben az angol. Ennek fő oka, hogy a jelnyelvben – jobb megoldás híján – gyakran betűnként mutogatnak el egy-egy szót.
Drag-and-drop interfész a tartalom szerkesztésére
Mindezeket megfontolva az MSL Accessibility csapata az Artklikk Kft.-vel karöltve olyan platformot fejlesztett ki, amelynek segítségével fejlesztés nélkül, adott helyre vagy intézményre szabott mobilalkalmazás hozható létre, amelyen keresztül a mobilfelhasználó egy központi adatbázisból kinyerheti, és okostelefonja kijelzőjén megjelenítheti a számára szükséges jelnyelvi információt. A rendszer – a fejlesztés jelenlegi állapotában – kültéren a GPS-koordináták alapján, beltéren egy QR-kód leolvasásával tudja, hogy a felhasználónak milyen információra van szüksége. A mobilalkalmazás jelenleg iPhone-on és Android-alapú okostelefonokon működik. A végfelhasználónak nincs más dolga, mint az AppStore-ból vagy a Google Play piactérről letölteni az ingyenes, natív alkalmazást, és máris megoldott az akadálymentes közlekedés. De hol is? Vajon hogy épül fel, milyen információkat tartalmaz a jelnyelvi adatbázis, amihez a felhasználók fordulhatnak?
„Koncepciónk alapeleme, hogy a mobiltartalmak egy online felületen keresztül állíthatók elő és konfigurálhatók anélkül, hogy a tartalomszolgáltatónak bármit is fejlesztenie, programoznia kellene. Az egyszerű használhatóság érdekében – a webes tartalomszerkesztő rendszerekhez hasonlóan – úgynevezett drag-and-drop interfészt alakítottunk ki. Annyi a különbség, hogy a mi felületünk nem webes, hanem mobiltartalmak szerkesztésére alkalmas. Megoldásunk fő technológiai innovációja, hogy alkalmazásával egy korlátlanul skálázható rendszer, gyakorlatilag egy felhőszolgáltatás hozható létre. Egy adott lokáción – főleg, ha az kültéri lokáció – nem kell előkészíteni a helyszínt, hanem a tartalomszerkesztő rendszerben egy térképen egyszerűen kijelölhető, hogy az adott helyszínhez milyen tartalmat kell hozzárendelni, ami aztán megjelenik a felhasználó okostelefonján” – tákékoztatott Nemes László, az MSL Accessibility ügyvezető igazgatója.
A különböző intézmények tehát a keretrendszer segítségével, programozói tudás nélkül, némi grafikai ismeret birtokában maguk tudják az akadálymentesítő tartalmukat létrehozni, természetesen saját arculatukra szabva. Amikor a felhasználó odaér az adott helyszínre, a mobilalkalmazás – a GPS-koordináták vagy a beolvasott QR-kód segítségével – automatikusan elindul.
A következő lépés: tartalom-előállítás
„A platform készen van, most jöhet a tartalom előállítása. A feladat megoldása, illetve az adatbázis folyamatos bővítése tulajdonképpen mindazon intézményeket, szervezeteket érinti, amelyek érdekeltek az akadálymentesítésben. Elsődleges célcsoportként az önkormányzatokra gondolunk, hiszen esetükben kétféle terület, egyrészt az ügyfélszolgálatok, másrészt a településen, illetve a kerületben található turisztikai látványosságok akadálymentesítése is szóba kerülhet. Természetesen megpróbálunk minél több intézményt megkeresni, de egyelőre mérsékelt a siker. A tartalom-előállítás meglehetősen akadozva indul” – fogalmazott Nemes László.
A szakember elmondta: a belépési küszöb, a platformhoz való hozzáférés licencköltsége nagyon alacsony, mindössze néhány százezer forintra tehető, szemben a fizikai akadálymentesítés esetenként több tízmilliós tételével. Ha a licenc megvásárlása után az intézmény külső erőforrásokat kénytelen igénybe venni a jelnyelvi tartalom előállításához és a grafikus megjelenítéshez, az akadálymentesítés egy kisebb szervezetnél akkor sem haladja meg az egymillió forintot. Ennek dacára – egyelőre legalábbis – kevesen éltek a lehetőséggel. Nehezíti a helyzetet, hogy csak elvétve lehet olyan pályázatokra bukkanni, amelyek az ilyen típusú projekteket támogatnák.
Az úttörők egyike a budapesti Ibis Centrum Hotel. A szálloda arról nevezetes, hogy három-négy szobát eleve a siketek számára akadálymentesítve (villogó fényekkel, rezgésekkel) alakítottak ki. Az MSL Accessibility megállapodott az Ibis Hotel Centrummal egy olyan akadálymentesített mobilalkalmazás kifejlesztéséről, amelyben a hotel használatáról helyeznek el hasznos információkat (check in, check out; parkolás; WiFi-használat; a reggeli ideje és helye; a környék nevezetességei stb.). A nemzetközi szállodalánc érdeklődéséhez azért is fűznek nagy reményeket a fejlesztők, mivel így az akadálymentesített alkalmazás a magyar piacon kívül külföldön is megjelenik.
„Platformunk külföldön is piacképes, a helyben készített jelnyelvi tartalmak minden további nélkül beilleszthetők a keretrendszerbe. Korlátja sincs az adatbázis méretének, hiszen az infrastruktúra gyakorlatilag korlátlanul skálázható” – mutat rá Nemes László.
Jövő: Avatar-technológiák
A fejlesztők jelenleg egy automatikus jelnyelvi tartalom-előállító algoritmuson dolgoznak. A feladatot nehezíti, hogy a jelnyelvben – a beszélt nyelvek linearitásával ellentétben – tér- és időreferenciákat is alkalmaznak (például az első mondatban nevet adnak egy térbeli pontnak, amire a későbbiekben rámutatással utalnak).
Léteznek úgynevezett Avatar-technológiák, amelyek különféle animált jellemzőket próbálnak megjeleníteni. A jelnyelvben azonban nemcsak a kézmozdulat, hanem a testtartás és az arckifejezés is fontos információforrás, így rendkívül szofisztikált program kell a hatékony és helyes kommunikációhoz. Arra vonatkozóan is vannak kísérletek, hogy Avatar-technológiákkal a beszélt nyelvet automatikusan alakítsák át animált jelnyelvvé, ezen a téren azonban komoly sikerek még nem születtek.
Kossuth tér
A fővárosi Kossuth tér turisztikai akadálymentesítése a siketek számára már megoldott. Az ott lévő kültéri nevezetességek elég távol vannak egymástól ahhoz, hogy GPS segítségével megkülönböztethetők legyenek. Ha valaki odasétál például a Kossuth-szoborhoz, a rendszer azonnal streamelni kezdi az akadálymentesítő információt a központi szerverről, és máris feltűnik az okostelefon kijelzőjén a jelnyelvi tolmács, illetve a szoborra vonatkozó információ. Beltéren a végfelhasználó mobilkészüléke és a központi szerver közötti kapcsolat felépítése a QR-kód beolvasásával indul.
Apró, de fontos nüanszok
A siketek általában jobban szeretik, ha sorstársuk, tehát egy másik siket ember jelel. Jóllehet kiváló halló jeltolmácsok vannak Magyarországon, az akadálymentesítéskor is érdemes figyelembe venni a siketek meglehetősen zárt közösségének szempontjait, és lehetőség szerint siket jelelővel dolgozni.
Vannak olyan objektumok, amelyeknek az akadálymentesítése meglehetősen összetett feladat. Nemrégiben például az Állatkertben a foltos hiénák nemi életéről készítettek egy anyagot. Olyan bonyolult folyamatokat kellett jelnyelven érthetővé tenni, amelyekhez több intézmény és szakember közös munkájára volt szükség.
