Őszre minden hardvergyártó átvette a kommunikációt a Microsofttól és megerősítette, hogy míg az akkor elérhető Skylake architektúrához megmarad a Windows 7/8/8.1 támogatás, addig valóban a Kaby Lake-re épülő rendszerek csak Windows 10-zel lesznek kompatibilisek. Ez érinti az alaplapi chip-készletek illesztőprogramjait és az integrált eszközökét, mint videokártya, hangkártya vagy hálózati kártya is.
Az informatikusok egy része, ahogy a felhasználók is, azt gondolták, idővel megváltozik a dolog, de egyelőre úgy néz ki, hogy mindenki tartja magát a tervhez. Pedig a terv már nem csak papíron létezik, hiszen márciusban megkezdődött az első Kaby Lake-alapú rendszerek szállítása. Várható, hogy lassan legördülnek az utolsó Skylake-re épülő eszközök és megkezdődik az ügyfelek versenyfutása, a gyártók raktáraiba utolsóként beérkező, még Windows 7-es, 8-as operációs rendszert futtató gépekért. Ez egyben azt is jelenti, hogy gyártótól és régiótól is függően, de rövidesen elfogynak a boltból az utolsó ilyen darabok is.
De miért is ez a rohanás? Most akkor majd Windows 10 lesz rajta, na és? Nem? A válasz nem ilyen egyszerű. Még egy otthoni felhasználó is futhat bele olyan problémákba, amelyek beárnyékolják egy új operációs rendszer birtokba vételének szépségeit. Ezek kezelése egy vállalat esetében, ahol több tíz, száz vagy netán ezer számítógépet érint a dolog, sokkal nagyobb kihívást jelent, nem beszélve arról a kínos esetről, ha utólag derül fény egy elkerülhető akadály felbukkanására.
Cikkünkben összegyűjtöttünk pár kihívást és javaslatot, amit egy, vagy akár több fő verzión átívelő operációs rendszer csere rejteget, bízva abban, hogy ezek segítségével sikerül minden felhasználónak a lehető legkisebb kellemetlenség mellett végezni a munkáját, még ha operációs rendszert is cserélnek nála.
Az operációs rendszer változása vagy egy új operációs rendszer beillesztése egy vállalat életébe nagy változást jelent. Minden felhasználót közvetlenül érint, ezzel találkoznak minden reggel, mikor bekapcsolják a számítógépüket. A Windows verziókban a felhasználó felületek közötti különbség, annak, aki folyamatosan követte a verziókat, nem tűnik nagynak. De azok a felhasználók, akik nem olyan gyakorlottak, vagy folyamatosan alkalmazkodtak a legújabb verziókhoz gyorsan elbizonytalanodhatnak. Elég, ha csak a Windows 7-ig megszokott Start menüre gondolunk, és magunk elé képzeljük a Windows 10 hibrid csempés megoldását. Persze, mindent meg lehet tanulni, mindenhez hozzá lehet szokni. De a vállalatok termelékenysége szempontjából nem mindegy, hogy egy munkatárs teljesítménye mennyit csökken és mennyi idő alatt áll vissza a korábbi állapotra, ha egy teljesen új operációs rendszerrel kell nap, mint nap megküzdenie.
Vállalati környezetben minden migráció esetén a felmérési szakaszban meg kell határozni, hogy a különböző felhasználók milyen képességekkel, ismeretekkel rendelkeznek. A kapott eredmények alapján meg lehet szervezni a szükséges oktatásokat, el lehet készíteni a szükséges távoktatási anyagokat, amivel az átállás megkönnyíthető. De mind tudjuk, hogy nincs az az oktatás, ami 100%-ban hatékony lenne, - gondoljunk csak az egyetemi óráinkra - ezért valamennyi felhasználói teljesítmény csökkenéssel mindenképpen érdemes számolni.
Az operációs rendszer váltás jelentős munkaoldali része azonban az informatikai osztályoknál jelentkezik.
Az egyik legfontosabb feladat illeszteni a váltást a vállalat életéhez, hiszen a vállalatok életüket nem a hardvergyártók és operációsrendszer-készítők bejelentései szerint élik, hanem saját céljaik elérése érdekében működnek, annak megfelelő ritmusban. Ebben kell helyet találni egy a felhasználók jó részét érintő változásnak.
Az új környezetet minden esetben teszteknek kell alávetni, amelyek során eldől, hogy egy, a vállalatnál használt alkalmazásoknak, szoftver-, hardver elemeknek, - beleértve az egzotikus perifériákat, mint egy bankjegyszámláló vagy kevésbé egzotikus nyomtató, kártyaolvasó - mi lesz a sorsa.
Irodai környezetben viszonylag véges számú perifériára kell számítani, azonban a vállalat méretének növekedésével együtt jár az eszközök változatosságának mértéke is. Főként, ha egy adott szerverezetnek lehetősége van önállóan IT eszközt beszerezni, megpendítve csak az árnyékinformatika (shadow IT) egyre terjedő intézményét. Amennyiben a vállalatnál még egyedi, kis példányszámban létező eszközök is megjelennek, úgy az IT nem ússza meg, hogy velük felvéve a kapcsolatot illesztőprogramért ne könyörögjön. A nagy volumenben gyártott, ún. piaci eszközöknél egyszerűbb a helyzet, a gyártó illesztőprogramokat kínáló weboldalán általában jelzi, hogy az adott eszköznél megjelenik a legújabb operációs rendszert támogató illesztőprogram vagy sem. Utóbbi esetben lehet gondban a vállalat, mert el kell döntenie, hogy lecseréli az eszközt vagy olyan területre száműzi, ahol meghagyja a régi klienseket is. Utóbbi esetben azonban számolnia kell a több egyidejű operációs rendszer támogatásának extra költségeivel, ami tartósan fennmarad a migrációs projekt befejezését követően is.
Nem különb a helyzet az alkalmazásokkal kapcsolatban sem. Egy új operációs rendszer bevezetésénél mindig felmerül a kérdés, hogy a jelenleg használt alkalmazások, fognak-e működni az új rendszeren. Mivel az ezzel járó munkaigény az alkalmazások számosságától függően nagyon eltérő lehet, a felmérés során elengedhetetlen meghatározni, hogy mik azok az üzletileg kritikus alkalmazások, aminek a működése nélkül nem lehet végrehajtani a migrációt. Ha ezek nem működnek, úgy a migráció a vállalat működőképességét veszélyezteti, ezért nem érdemes belefogni. Ha mégis ilyen alkalmazások bukkannának fel, sincs veszve minden. A siker irányába történő elmozdulásra több lehetőség is van.
Egyedileg fejlesztett alkalmazások esetén - ezek azok az alkalmazások, amiket kifejezetten a cég igényeire szabtak, egyedi kódot tartalmaznak - három út áll előttünk.
Az első, amennyiben az alkalmazás egy egyszerűbb, saját, belső vállalati fejlesztés. Ekkor a programot a cég saját magának fejleszti, a fejlesztők könnyen elérhetők, ezért a módosítási igények egyszerűen kielégíthetőek. Némi időt rátervezve a projektben lehetőség van az alkalmazás új operációs rendszerrel történő kompatibilitásának biztosítására.
Amennyiben az alkalmazást külső cég vagy vállalkozó fejlesztette, úgy a módosításhoz új szerződésre vagy beruházásra lehet szükség - ha ez a cég még létezik.
Végül a harmadik lehetőség, amikor nem érhető el a korábbi fejlesztő vagy az átfejlesztés költsége olyan magas, hogy alternatív megoldás keresése szükséges. A legtöbb ilyen esetben az alkalmazás kiváltás az egyetlen jól járható út.
Az egyedihez hasonló a helyzet a gyári ún. "dobozos" alkalmazásokkal, ahol a gyártó vállal kompatibilitást az új operációs rendszerrel. Itt ugyan előfordulhat, ha a vállalat által használt változat támogatása nem terjed ki a kívánt operációs rendszerre, ezekben az esetekben új licenceket vagy frissítési, támogatási szerződést kell vásárolni a gyártótól. Ilyen lehet a víruskereső, de akár az Office programcsomag is. Szerencsére ezeknél az alkalmazásoknál ritkán fordul elő, hogy a vizsgált termék gyártója jogutód nélkül tűnne el a piacról, így teljes kiváltásra kivételes esetekben van csak szükség.
Ha már korábban szó volt róla, itt sem érdemes elmenni amellett, hogy alkalmazásfrissítés vagy csere esetén a felhasználókat az új operációs rendszeren kívül oktatni kell az új alkalmazásokban megjelelő változásokra is!
A klienseken vállalattól és vállalti kultúrától függően lehet több vagy kevesebb személyes adat, valamint a cég szempontjából is fontos dokumentum és adat. Ezeknek az elérhetősége kulcsfontosságú mind a felhasználó, mind rajta keresztül a vállalat számára. Míg a személyes adatok migrációjával kapcsolatban az IT egyszerűen eldöntheti, hogy szán-e rá erőforrást, vagy rábízza a felhasználóra, addig az üzleti adatok elérhetőségének biztosítása, azaz az áttöltésnek a felelőssége egyértelműen az IT szervezeté. Bár a folyamat egy része automatizálható, és léteznek a migrációt támogató segédprogramok, még a legszigorúbban szabályozott környezetekben is jelentős erőforrásokat köt le az IT részéről a felhasználói adatok, dokumentumok felmérése és a profil migrálásának végrehajtása.
Végül, de nem utolsósorban az IT-nak a saját működésébe is be kell illeszteni az új operációs rendszert, mint komponenst (lemezképek, szoftverterítés, támogatási szerződések stb.). A feladat végrehajtása során továbbá szükség van a teljes üzemeltető, támogató személyzet felhasználókénál jelentősen mélyebb oktatására, szükség esetén új folyamatok kialakítására, továbbá fel kell készülni a migráció során - és esetleg után is - a két különböző operációs rendszer párhuzamos működésére. Ez önmagában sem kis feladat, hát még ha hozzávesszük, a fent olvasottakat.
Vajon, mi volt a cikk célja? Elmesélje az operációs rendszer migráció kihívásait vállalati környezetben? Ez is. De sokkal inkább az, hogy felhívja a figyelmet egy apró hardver architektúra változás következményeire.
És mit tehet az, aki a fentieket elolvasva úgy dönt, hogy minél később jön el a migrációs projekt, annál boldogabb az élet?
Sorban áll az utolsó Skylake-alapú gépekért, például a T-Systemsnél Dell EMC eszközökért.
