Az ICT Day 2014 konferencia tematikája a lapunk olvasói körében végzett felmérés alapján alakult ki. A legnagyobb érdeklődés olyan témakörök iránt mutatkozik, mint a kiberbiztonság, az elektronikus technológiával támogatott tanulás vagy a nemzetközi infokommunikációs trendek – mondta el bevezetőjében Fábián Zoltán, a Computerworld üzletágvezetője.
Így aztán nem volt meglepő, hogy a nyitó előadás, amelyet Rónai Balázs, az Abesse vezérigazgatója tartott, éppen az infokommunikációs tendenciákról szólt. Azt a kérdést tette fel, hogy mit kezdjen egy vállalati IT-vezető a fogyasztási trendek uralta piacon?
Az a cég, amely nem képes a folyamatosan gyorsuló üzleti folyamatokra reagálni, elveszett. Ha a vállalati IT nem segít a megoldásban, maga is a probléma részévé válik. Olyan dinamikus alkalmazások uralkodnak majd, amelyek képesek követni a változásokat a régi rendszerek megőrzése mellett.
A technológiai döntéshozatalban az alkalmazó lesz döntési helyzetben, az üzleti oldal megoldja a problémát, s az IT csak támogat. A tömegtermékesedés, a konzumerizáció miatt a végfelhasználónál lesz a hatalom, és nem az IT-nál. Ebből az következik, hogy olyan céges eszközöket kell használni, amelyek bizalommal a felhasználók kezébe adhatók.
Kelemen Csaba, az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia következő hét évéről beszélt. Az EU új, 2014–2020 közötti költségvetési periódusa feltéteket határozott meg a közösségi források igénybevételéhez, következésképpen meg kell mondani, hogy mire kívánjuk elkölteni a pénzt. A számos statisztikát tartalmazó infokommunikációs stratégia (a minisztérium honlapján elérhető), erre is választ ad. Négy pillére a gazdaságfejlesztés, az állampolgári ismeretek növelése, a szélessávú internetes struktúra fejlesztése és a kormányzati IT fejlesztése.
Baracskai Zoltán, a DoctuS tudásbázis keretrendszert kifejlesztő előadó, oktató, tanácsadó azt a gondolatot helyezte előadása középpontjába, hogy aki nagy sikert akar elérni, az nem elégedhet meg az átlagos módszerek, eljárások alkalmazásával. A tervezésen és menedzsmenten alapuló működés ugyan biztonságos lehet, de a nagy kiugráshoz, az egyedi piaci előnyt jelentő – az előadásban fekete hattyúként aposztrofált – fejlesztésekhez teljes odaadásra és alkotóéhségre van szükség.
A Digitális átállás a tanulásban kezdeményezésről beszélt Koltányi Gergely tanácsadó. A kezdeményezés célja a digitális tanulás népszerűsítése; a munkavállalók versenyképes tudással való ellátása, könnyen, olcsón, jó minőségben hozzáférhető tudás elérésén át; a munkavállalók önfejlesztési lehetőségének kiszélesítése, az önirányító, önszervező együttműködésen alapuló tanulási lehetőségek megismertetése.
Új tanulási szokások jelentek meg a digitális világban, de az informális tanulás értelmezéséhez nem volt meg a technológia. Ez változóban van, ráadásul egyre több olyan cég jelent meg, amely komoly erőforrásokat fordít (például a Google) ilyen projektekre. Közben kitört az EdTech-láz is, és újabb technológiák kopogtatnak.
Kovács Viktor, a Neostratus felhőpiaci cég alapítója a felhőkben rejlő lehetőségekről és kihívásokról beszélt. Kifejtette, hogy az infokommunikációs piacon a legnagyobb növekedést a felhők mutatják. A feltörekvő piacokon a KKV-k elérhető áron férnek ezekhez a kompetitív előnyöket hordozó alkalmazásokhoz, ami robbanást eredményezhet. A KKV-k nem félnek újítani, s az évek során a cégek a weboldaltól a core bussinesig jutnak el a felhősítéssel. A felhőszolgáltatási üzlethez elmondta, hogy ahhoz kritikus tömeg kell, de ehhez Magyarország kis ország.
Jelenleg az internetes biztonság konszolidációs időszakát éljük, fejtette ki Krasznay Csaba, a HP Informatikai Kft. információbiztonsági tanácsadója. A HP kutatása szerint a kiberbűnözés miatt tavaly 104 milliárd dolláros veszteség érte a vállalatokat. Megváltozott a támadások természete és motivációja (egyre gyakoribb a profi információszerzés, hírszerzés stb.), nő a szabályozási nyomás a különféle nemzetközi és lokális szabványok megjelenése miatt, a nagyvállalati IT az új infokommunikációs trendek következtében átalakult. A régi és az új technológiák integrációja nehéz, mert más biztonsági elvárások mellett hozták létre őket, és nagy a biztonsági szakértőhiány. A biztonsági megfontolások az üzleti rugalmasság rovására mennek, s a cégek 43 százaléka az IT-biztonsági problémák miatt nem tud megfelelően reagálni a piaci kihívásokra. A kiberkockázatok kezelése így nem IT-, hanem menedzsment-szintű probléma.
Wojciech Golebiowski, a Palo Alto Networks regionális kereskedelmi vezetője szerint „itt az idő a tűzfalak kijavítására”. Szerinte a következő generációs tűzfalak olyanok, mint az okostelefonok: egy sor funkció megvan bennük, ami korábban csak külön-külön volt elérhető. A Palo Alto Networks vállalati, kormányzati és szolgáltatói hálózatokat véd a számítógépes fenyegetésektől, de a korábbi fragmentált megoldásokkal szemben az általuk szállított platform az alkalmazások, a felhasználók és a tartalom egységes kezelése révén tudja biztonságban tartani egy dinamikus számítástechnikai környezetben is az üzleti műveleteket, a cég működését.
Az IT-biztonsági rendszereket érdemes átalakítani a kriminalisztikában bevált alapelveknek megfelelően – magyarázta előadásában Illés Márton, a Balabit IT Security technológiai igazgatója. A támadásoknak két fő elv alapján lehet ellenállni, a kontroll- és a megfigyelés-alapú védekezéssel. A kettő együtt hatékonyabb, mint külön-külön.
A kontroll gyakran akadályozza az üzleti folyamatokat, ezért olyan hozzáállás kellene, amely az események és felhasználók megfigyelése alapján felderíti a történéseket, amelyekre aztán reagál. Ehhez az információt vissza kell vezetni a kontrollba, és dinamikusabbá tenni a védelmet.
Az eCSI-szakértők feladata, hogy kiváló minőségű, könnyen feldolgozható információt gyűjtsenek. Ma már felelősen, hatékonyan kell költekezni, azaz a kockázatok szintjéhez kell szabni a kiadásokat. Egyensúly kell a felderítés és a kontroll között. A biztonsági eseményeknél így lehetőség van akár valós időben vagy megelőző jelleggel is beavatkozni.
Téved, aki azt hiszi, hogy az okostelefonját a kibertérből nem fenyegeti veszély– szögezte le Szincsák Tamás, a Sicontact tanácsadója. Minden harmadik okostelefonon van érzékeny adat, és minden másodikon email-forgalom.
A természetes veszélyérzet még nem fejlődött ki, pedig az app store-okban vásárolt alkalmazások sem vírusmentesek. Vannak már olyan kártevők, amelyek a PC-ről fertőzik meg a mobilt, és viszont. Az Eset víruslabor 160 ezer fertőzést detektált, és ez a szám meredeken nő. Trójaiak, botnetek, kémprogramok jelennek meg olyan fejlődési pályán, ahogy a PC-s világban, s a fertőzési felületek is hasonlóak: e-mail, chat, közösségi oldalak, s ehhez jön még az sms. A legelterjedtebb fertőzések 2013-ban a hamis banki szoftverek, illetve az email- vagy sms-alapú adathalász szoftverek voltak.
Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese az IKT szektor K+F-et és innovációt támogató környezetéről beszélt. Az EU 7 éves gazdálkodási ciklusában 2020-ig 7300 milliárd forint áll rendelkezésünkre az operatív programokban, amiből 700 milliárd fordítható K+F-re. Az IKT-szektor GDP-arányos teljesítménye 7 százalék körül mozog hazánkban, amely uniós szinten is jelentős, s ez még tovább emelhető, ha jó választ tudunk adni arra, hogy miként jut el a tudás a vállalatokhoz.
A Horizont 2020 uniós programban EU-szinten 70 milliárd euró van ilyen célokra, s a magyar vállalatok bekapcsolódását is várják. Az egyik legfontosabb cél a tudásgazdaság fejlesztése. A K+F+I-n belül olyan termékek létrehozásának támogatása, amelyek a nemzetközi piacokon gyorsan eladhatók. De támogatják a stratégiai K+F+I együttműködéseket, a kutatóintézetek nemzetközi együttműködéseit és a tudásintenzív start-upokat is.
Az e-útdíj-rendszer informatikai hátterét ismertette Takács Tibor, az i-Cell fejlesztési igazgatója. A HUGO nevű projekt a maga nemében a legnagyobb az unióban. A 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású teherautóknak kell a 6500 kilométernyi úton díjat fizetni, amelyet 101 kapuval ellenőriznek. A rendszer megfelel a szennyező és használó fizet elvének, s jelenleg 400 ezer jármű együttes kezelésére alkalmas.
A projekt három jelentős innovációs lépést tartalmazott. Az első lehetővé tette, hogy a papíralapú jegyet is lehessen váltani-kinyomtatni. A másodikkal egy nyílt platformot hoztak létre a „bevallási közreműködő cégek” számára, melyek megvásárolhatták az adatgyűjtési jogot az egyes útszakaszokra.
A harmadik innováció az ellenőrzési rendszerek beruházási költségeit és az élőmunkát csökkentette egy rendszám- és járműfelismerő rendszerrel, amely a jármű JDB-kategóriáját is képes meghatározni.
Sarkadi-Nagy István, itSMF magyarországi elnöke az ITIL IT-szolgáltatásmenedzsment-gyakorlat jelentőségéről beszélt. Az ITIL szerepe, hogy megmutassa azt, amiben a sikeres cégek élen járnak, amiben elbuknak, és amit e tapasztalatok alapján tenni lehet.
Az értékteremtés eszközei: képességek és erőforrások. A képességeket sem megvásárolni, sem egyik-napról a másikra megszerezni nem lehet. Mivel kritikus sikertényezők, az ITIL ezeket a stratégia fókuszába helyezi. Magyarán a szolgáltatásmenedzsmentet mindig fejleszteni kell. Az ITIL 26 szakosodott folyamatból áll, amelyeknek együtt kell működniük, különben nem vezetnek eredményre.
Vermes Zsolt, a Ricoh, Business Solution Division vezetője a munka új világáról beszélt, amelyben az emberek, a technológia, a fizikai hely és a folyamatok egymásra hatása többdimenziós megoldásokat kíván. Ezek révén csökkenhetnek az operatív irodai költségek, az energiaköltségek, az utazási költségek, a HR-költségek, mert nő a produktív munkaidő, kevesebb a betegszabadságok száma, a fluktuáció. Csökkennek a toborzási költségek, a kezdő fizetések és a bérköltségek. A jobb morál és a hatékonyabb munkaidőalap miatt nő a profitabilitás, megelőzhetők a váratlan helyezetek.
A Ricoh Hungary a Living Office 2020 koncepcióját saját magán tesztelve a budapesti központból 60 emberrel 3 hónap alatt kiköltözött Budaörsre. Ez a Ricoh európai szervezetén belül pilot project volt. A koncepciót szeretnék külső szolgáltatásként kivinni a piacra.
Andrássy János, az APC by Schneider Electric district managere a biztonságos IT-üzemeltetés kérdéseit tekintette át. Az IT-biztonság közepén az információ van. A védelem mértéke a kockázat mértéktől függ, ami a kárérték és a bekövetkezési gyakoriság függvénye. Az információbiztonság jellemzői: bizalmasság, sértetlenség, számonkérhetőség és rendelkezésre állás. Sokan csak kiberfenyegetésre gondolnak, pedig az áramszünet, a túlmelegedés gyakori probléma, s a szolgáltatás leállása súlyos üzleti veszteségeket okozhat.
Az APC magas rendelkezésre állást, hatékonyságnövelést és energiamegtakarítást kínál. Ez skálázhatósággal, magas hatásfokú berendezésekkel, egyenszilárdságú rendszerekkel, monitoringgal érhető el.
A Riverbed által kínált helyszínfüggetlen számítástechnikai megoldásokról beszélt Jim Morris, a Zycko üzletfejlesztési igazgatója. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a CIO-k a cégük munkatársainak meggyorsítsák a hozzáférést az alkalmazásokhoz és az adatokhoz bárhonnan a világon. Az erőforrások segítségével folyamatosan elérhetők, miközben az informatikai környezet teljesen kontrollált a kliensoldalon, a hálózatban, az adatközpontban és a felhőben is. Arra kívánnak választ adni, miként lehet olyan helyfüggetlen számítástechnikát létrehozni, amellyel a leghatékonyabban érhetők el az erőforrások, és a zavarokat még a felhasználók jelzései előtt elhárítják.
Fodor Zoltán, az Irat- és Dokumentumkezelési Szakmai Szövetség (IDSZSZ) elnöke az iratkezelés aktualitásairól szólva elmondta: sokan nehezen értelmezik a dokumentumkezelést. Ami nem jól szervezett aktatologatás, hanem a piacokkal, szervezettel, ügyfelekkel kapcsolatos információk tárolása és visszakereshető formában rendelkezésre bocsátása.
A közép és nagyvállalatok negyede használ dokumentummenedzsment-rendszert. Ugyanakkor a cégek több mint fele továbbra is papír iktatókönyvet, a harmaduk Excel táblát használ, míg iktatószoftvert csak egyötödük. Igény pedig lenne rá, mert a szervezetek gyorsítani akarják a folyamatokat, a reakcióképességet és az agilitást.
Maróy Ákos, az EU Edge műszaki igazgatója a Google Glassről beszélt. Az eszközben egy sim-kártya nélküli androidos telefon magja bújik meg, de van benne pár Glass-specifikus elem is. Az eszközhöz nincsen billentyűzet, így egy mobiltelefonnal együttműködve lehet utasításokkal ellátni. Az alapkoncepció az, hogy az eszközt a mobil elővétele nélkül használjuk. Ez akkor hasznos, ha a kezünk tele van: főzés közben megnézhető a recept, vagy autószerelés közben információ kérhető az egyes vezetékek bekötéséről stb.
A Glass keltette a legnagyobb figyelmet, de itt van már a konkurencia is. A kanadai Recon cég SpaceGlass Meta eszköze már valódi 3D-t tud, az AR pedig kontaktlencséket használ a valóság kitágítására.
Komár Balázs, az IseeQ szakember- és információközvetítő cég közösségi geekológusa elmondta, hogy a keresleti piacon nehéz megszerezni a legjobb IT-szakembereket. A következő generációs IT-csapatokhoz nemcsak a tudás és a tapasztalat alapján érdemes válogatni, hanem a különféle szubkultúrák, motivációk, gondolkodási modellek és viselkedési normák is fontosak, hogy ütőképes, erős kohéziójú team álljon össze.
A lényeg mindig ugyanaz: sikerül-e a megcélzott ember érdeklődését felkelteni a technológia iránt, amin a cég dolgozik. Vajon lehet-e olyasmit ajánlani neki, aminek a megálmodásában, továbbgondolásában szívesen részt venne. A jó elképzelésekhez jó sztorik is kellenek.
