A Google megerősítette, hogy az összes keresett kifejezést rögzítik, és azokat harmadik fél részére indokolt esetben (pl. nyomozás) ki is adhatják. Ez a magatartás vonatkozik a többi nagyobb keresőoldal tulajdonosára is. Ilyen eset egyébként már előfordult korábban. Tavaly novemberben egy férfit saját felesége meggyilkolása miatt ítéltek el. A vádat azzal a többletbizonyítékkal támasztották alá, hogy az illető a Google-ben korábban "nyak", "hirtelen", "törés" és hasonló szavakat keresett. Ezekre azonban a vádlott számítógépének átkutatásával akadtak rá, nem pedig a Google rendszerét felhasználva.
Jelenleg nincs igazán olyan törvény, amely védené az internetezők személyiségi jogait ebből a szempontból. Létezik egy Elektronikus Kommunikáció Titoktartásáráról szóló rendelet, de az már húsz éves, így aztán a keresőoldalakról még említés szintjén sem esik szó.
Kitértek arra is, hogy a tárolt információkat a vállalatok nem kötelesek törölni, és különböző üzleti okokra hivatkozva azokat archiválhatják is. Ennek egyik formájáról még tavaly írtunk. A Google Personalized Search szolgáltatás gyakorlatilag egy személyre szabott keresési forma, amely a korábbi kereséseink alapján ajánl fel olyan találatokat, amelyek valószínűleg érdekelnek minket.
A Google rendszere képes tehát arra, hogy a regisztrált kereséseket személyekhez rendelje. Azokat azután dátum, idő, böngésző típus, operációs rendszer, cookie azonosító és IP cím szerint is rendezni lehet.
Az AOL-nál egy kicsit más a helyzet. Az ő esetükben is lehetőség van az egyes felhasználók által beírt kulcsszavak kilistázására, ám a rendszerük azt már nem tudja megmondani, hogy mely szavakat mely felhasználó írt be. Ráadásul ők harminc naponta törlik az adatbázisukat. Egyébként nem csak a keresett kifejezéseket, hanem a találatok közül azokat is rögzítik, amelyekre a felhasználó rákattintott.
A személyes információink védelmét az ideiglenes fájlok, a sütik (cookie) törlése vagy letiltása segíthető elő. Ha ezek elérhetőségét letiltjuk a keresőoldalak számára, azzal korlátozódhatnak a szolgáltatások, mint például a Google Gmail.
Szóba került a dinamikus IP címek esetében a követhetőség kérdése is. A DSL kapcsolatok nagy része ilyen alapokon működik, vagyis általában minden egyes felcsatlakozáskor új IP címet kapunk. Ilyenkor nem könnyű követni, hogy melyik felhasználóhoz mely IP-címek tartoznak. Ekkor jönnek képbe a cookie-k, amiket azonban le lehet tiltani.
Az ilyen módon szerzett információk azonban nem elégségesek a pontos azonosításra. A pontos cím, név és egyéb elérhetőségek abban az esetben tárolódnak el a rendszerben, ha az illető például regisztrált Gmail felhasználó. Az itt megadott adatok - ha valódiak, ha nem - harmadik fél számára kiadhatók, indokolt esetben.
Az információk tárolásának veszélyei elsősorban az amerikaiakat érinti, de ha arra szükség van, azokat bármilyen más nemzetiségű jogosult szerv kikérheti. A gond ott kezdődik, hogy nincs nemzetközileg elfogadott, egységes szabályozás.
