A bankkártyás fizetési lehetőség magyarországi megjelenését követően sok pénzügyi szakember várta, hogy a készpénzt felváltó fizetési megoldás gyorsan el fog terjedni - lévén az biztonságos, használata egyszerű, és sok külföldi országgal ellentétben Magyarországon a fizetési tranzakció azonnal meg is valósul (nem csak késleltetve), ami a kereskedő számára is biztonságot ad. A magyar lakosság viszont csak lassan kezdett el a lehetőséggel élni, és annak ellenére, hogy 2009 szeptemberében Magyarországon megközelítőleg 9 millió bankkártya volt forgalomban, alacsony a bankkártyával rendszeresen fizető fogyasztók aránya. A 18 év feletti magyarországi lakosság 63 százaléka rendelkezik bankkártyával, de 17 százalékuk egyáltalán nem, míg 23 százalékuk csak viszonylag ritkán (leggyakrabban havonta) használja azt fizetésre, vagyis a magyar - 18 év feletti - lakosság összesen 23 százaléka használja bankkártyáját rendszeresen fizetésre. Így viszont kézenfekvőnek tűnik, hogy egy olyan eszköz, mint a lakosság 81-82 százaléka által birtokolt mobilkészülék (amely műszaki szempontból alkalmas fizetésre) kitörési lehetőséget biztosíthat a kisebb összegű - néhány tízezer forintos nagyságrendű - készpénzes fizetések világából.
Mobillal is vásárolhatunk
A magyar 18 év feletti lakosság 60 százaléka hallott már a Mobil Vásárlás szolgáltatásról. A mobilvásárlás ismertsége ugyanakkor nem függ össze az internetezés intenzitásával, az online vásárlók körében pedig átlag feletti a mobilvásárlást ismerők aránya. Az autópálya matrica ismertsége a legmagasabb (60 százalékos, amennyiben a megkérdezettek maguktól sorolják fel a szolgáltatást, 90 százalékos, amennyiben a kérdező említi a lehetőséget), míg a parkolási díj fizetése a második legismertebb mobilvásárlási szolgáltatás (48 százalékos, amennyiben a megkérdezettek maguktól sorolják fel a szolgáltatást, 83 százalékos, amennyiben a kérdező említi a lehetőséget).
A 18 év feletti lakosságon belül autópálya- és úthasználati jogosultságot (23 százalék) és parkolási díjat (22 százalék) vásárolnak SMS-ben szívesen - annak ellenére, hogy mindössze három évvel ezelőtt lehetett először igénybe venni a két szolgáltatást - de látható, hogy a különböző jegyvásárlások iránt is van nyitottság.
A lakosság számára az elektronikus fizetési lehetőségek igénybevétele kapcsán a gyorsaság, az egyszerűség, az anyagi előny és a vásárlás időpontjának megválasztása jelenti a fő motivációt.
Az Európai Bizottság a fizetési szolgáltatásokra vonatkozó direktíváját (Payment Services Directive - PSD) 2007. november 13-án jelentette meg, és ennek végrehajtására 2009. november 1-jéig kaptak időt a tagállamok. A direktíva célja a pénzügyi szolgáltatók (távközlési szolgáltatók, átutalással foglalkozó vállalkozások, stb.) előtt álló, a piacra való belépést gátló akadályok felszámolása, illetve a verseny fokozása a nemzeti piacokon és a határon átnyúló tevékenységek során (a világos jogi szabályozás ezeken a területeken hiányzik a leginkább). Az új szabályozástól az Európai Bizottság azt várja, hogy az erősebb verseny fogyasztókat az elektronikus fizetési megoldások felé tereli majd.
A japán Osaifu-Keitai, azaz a mobil pénztárca
A mobilkészülékek fejlesztői mindig is törekedtek rá, hogy minél több, korábban különálló eszközökhöz kötődő funkció is integrálódjon ?telefonokba" (óra, naptár, napló, fényképezőgép, navigáció, zenelejátszó, tévé stb.), és ezek használatára a japán lakosság mindig is rendkívül nyitott volt. A 127 milliós fős országban az összesen négy mobilszolgáltatónál (NTT DoCoMo, KDDI, SoftBank, Willcom) 110 millió mobil előfizetőt tartottak nyilván 2009 első félévének végén - ami arányait tekintve (87 százalék) nem sokkal több, mint Magyarországon - az első mobil fizetési megoldások pedig már 10 évvel ezelőtt, 1999-ben megjelentek. A széleskörű használat érdekében a kezdeti megoldásokat leváltó, több fizetési funkciót egyesítő rendszer kifejlesztéséhez láttak hozzá, kiváltandó mindazon fizetési eszközöket, melyeket a fogyasztók a pénztárcájukban fizetési célra hordoznak.
A rendszer létrehozásához szükség volt egy a Sony által kifejlesztett, mobiltelefonokra optimalizált RFID chipre, amelyet 2004-től elkezdtek a Japánban forgalmazott mobilkészülékekbe építeni. Az első ilyen telefonokat keresztelték el ?Osaifu-Keitai"-nak, azaz mobil pénztárcának, amely az ezt elsőként megvalósító NTT DoCoMo cég márkaneve (a licencet a többi mobilszolgáltató is megvette, és alkalmazza azt). A chip az író/olvasó eszközöktől kap energiát, az információt néhány centiméterről is le tudja olvasni, melynek köszönhetően a kártyát tartalmazó mobilkészüléket nem is szükséges a pénztárcából vagy táskából kivenni, elég azt egy nagyon rövid ideig az olvasó felé tartani.
A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A rendszer révén az - Euro, Dollar, Yen szavak első betűi alapján elkeresztelt - EDY nevet viselő prepaid elektronikus fizetőeszköz megoldás is felkerülhetett a chipre, melynek kedvező piaci fogadtatását éppen az biztosította, hogy a mobiltelefon segítségével visszakereshetők a vásárlások adatai, valamint ellenőrizni, illetve feltölteni lehet az egyenleget. Az EDY praktikusságának köszönhetően Japánban a legelterjedtebb mobilpénztárca megoldás lett. Emellett ugyanakkor több más fizetési alkalmazást is használnak a szigetországban, amelyek szintén az Osaifu-Keitai platformra tölthetők fel. A rendszer az elektronikus fizetési funkción túlmenően használható hitelkártyaként, tagsági igazolványként, bérletként, diákigazolványként (bármilyen személyes azonosító/beléptető kártyaként), pontgyűjtő kártyaként, rendezvényre szóló papírjegyek helyettesítőjeként, sőt akár lakáskulcsként is.
Minden bizonnyal áttörést fog hozni
Néhány európai városban kísérleti jelleggel már elindítottak komplex mobilfizetési lehetőséget kínáló rendszereket, de a legelőremutatóbb fejlesztés egy a high-tech megoldásokat elsők között alkalmazó finnországi településen zajlik. A csaknem 800 rendkívül innovatív cégnek is otthont adó Oulu városban, Európa jelenleg legnagyobb mobilfizetési projektjét indították el 2008-ban. A ?SmartTouch" névre keresztelt program során a helyi cégek az önkormányzattal összefogva iskolákban, idősek otthonaiban, tömegközlekedési eszközökön, sportlétesítményekben és egyre több üzletben valósítják meg az egy eszközzel történő fizetés lehetőségét, amelyhez szintén a mobiltelefonokat használják. A városban - kifejezetten az idősebb generációra gondolva - már több boltban is elegendő a kiválasztott termékhez hozzáérinteni a mobilkészüléket ahhoz, hogy a rendszer automatikusan összeállítson egy bevásárló listát, és ez alapján a kívánt fogyasztási cikkeket másnap reggel házhoz is szállítsák.
A finnhez hasonló komplex rendszerrel még nem találkozni Magyarországon, de néhány éven belül hazánkban is megjelenhetnek. Az újszerű fizetési megoldások használata az ázsiai országok és a finn példa alapján elsősorban cégek közötti kooperációs hajlandóságon, és az igénybevevők fogadtatásán múlik.
