A média folyamatos sikertörténeteket közvetít az Apple termékeiről. Noha a legújabb okostelefon, az iPhone 4S nem aratott egyértelmű tetszést az újságírók között, az Apple-hívők úgy viszik, mintha az örök gazdagság és jólét költözne be lakásukba a kis készülékkel. Nem szerecsenmosdatás zajlik, mi sem vagyunk kivételek; beszámoltunk anno az új modell összeszerelésének kezdetéről és az első értékesítési adatokról is, hogy csak néhány példát említsünk.
Arról azonban kevés szó esett, esik, hogy mit is áldoz fel ezért - az évenkénti mobiltelefon- és két-háromévenkénti laptop-cseréért, a fogyasztói társadalom kiteljesedéséért - az emberiség. Itt az idő törleszteni egy picit, és megmutatni a másik, árnyékosabb oldalt is. Ismerkedjünk meg tehát Lo Hsziao-Csianggal (Luo Xiaoqiang)!
A pénznek nincs szaga?
Lo Fenghuang (magyarul Főnix) városában él, egy nagyjából hétezer lelket számláló kínai településen, ami a tízmilliós lakossal bíró Szucsou (Suzhou) prefektúrában található, Kína keleti partjainál. A sok ezer más helyi városkától az különbözteti meg Fenghuangot, hogy a település szélétől alig két kilométernyire épült fel az Apple egyik beszállítójának, a Catcher Technology-nak az üzeme. A cég fontos feladatot tölt be Steve Jobs vállalatának termék-előállítási láncában: az Apple laptopjainak alumíniumvázait gyártja nagy mennyiségben.
A tömegtermelés eredményeképpen azonban nem csak notebook-házak, hanem gyártási melléktermékek is keletkeznek. Többek között olyan szag terjeng az üzem környezetében, mely a közeli városkát elérve komoly problémát okoz az ott lakóknak, így Lo-nak is. A férfi kémiai fertőtlenítőszer és égett műanyag keverékeként írta le azt, amit érez (és adjunk hálát a számítástechnika istenének, hogy még nem sikerült létrehozni a képek, hangok átvitele mellett a szagok digitális terjesztését).
„A szag felébreszt az éjszaka kellős közepén is. Az elmúlt két-három hónapban nem volt egy nyugodt éjszakám sem tőle" - panaszkodott a kínai férfi, aki meg van győződve arról, hogy nem csak egyszerűen büdös a levegőben terjengő szag, de az egészségre is veszélyes anyagokat tartalmaz.
A múlt hét végén végül bezárták a gyárat a helyi hatóságok, igaz, egyelőre csak ideiglenesen sikerült lakatot tenni a bűz- és laptopgyár kapujára. A helyiek így most éppen újra tiszta levegőt szagolhatnak, ám sokan közülük amiatt aggódnak, hogy ha újra megnyit az üzem, akkor ismét egészségtelenné válik a környék. Kínában ugyanis elég lazák a környezetvédelmi szabályok, így könnyen, könnyebben teljesíthetők az ipari szennyezésekre meghatározott egészségügyi határértékek úgy is, hogy a környezetterhelés továbbra is észlelhető marad az érintettek számára.
Érzi, érti ezt Lo is, aki elkeseredetten nyilatkozott a médiának (és vélhetően áldja a szerencséjét, hogy még nem tette el láb alól az üzem tulajdonosa): „Nem érdekel minket a szabályozás. Véleményünk szerint ezek a korlátok túlságosan alacsonyan, nem pedig ott vannak meghúzva, ahol lenniük kellene."
Fenghuang történelmi városrésze - ősi épületek kontra elviselhetetlen bűz
Korreláció a kínai bűz és az európai laptopárak között
„Természetesen" a Catcher Technology nem kívánt nyilatkozni az esettel kapcsolatban a média számára. Ugyanakkor a tajvani tőzsdén mégiscsak mondania kellett valamit, a részvényesek megnyugtatása miatt, így nem kizárt, hogy a helyiek reménye beteljesül. A TSE információi szerint ugyan a gyártási eljárás megfelel a biztonsági szabályoknak, mindazonáltal jelenleg azon dolgozik az üzem vezetése, hogy teljesen eltávolítsák a termék-előállítás során keletkező, a környékbeliek által sérelmezett szagokat.
Kína messze van, és amúgy is sokan élnek arrafelé, miért kellene nekünk ezzel foglalkozni - merülhet fel óhatatlanul a kérdés egy európaiban (vagy amerikaiban). Nos, például azért, mert a 21. század globalizált világában egyre nagyobb jelentőséget kap az úgynevezett pillangóhatás. Azaz, mivel minden mindennel kapcsolatban van, egy kínai gyárbezárás európai hatásokat is hozhat magával. Ha nem működik a gyár, nem készül kellő mennyiségben laptopváz, ha nem készül kellő mennyiségben laptopváz, akkor nagyobbá válhat a fogyasztói igény az Apple laptopjai iránt, mint amit ki tudnak elégíteni. Ez pedig a könyörtelen kapitalista piaci törvények ismeretében egyértelmű következményekkel jár: drágább lesz a Macbook.
Visszatérve a helyiekhez, igazán nem lehet haragudni rájuk, hogy nem nyelték magukba a bűzös levegőt: már 2008 óta szívják a változó intenzitással jelentkező petrolkémiai szagokat. Idén júniusban azonban olyan koncentrációval szembesültek a fenghuangiak, hogy az már tarthatatlanná tette életük további, korábbi mederben való folytatását. Egyre többen panaszkodtak légzési nehézségekről, torokfájdalmakról. Statisztikailag kimutatható módon megnőtt a fiatal gyerekek körében a légúti megbetegedések száma, az aggódó szülők pedig folyamatosan bombázták a helyi hatóságok illetékeseit annak érdekében, hogy tegyenek valamit a gyárral.
„Annyira erős a szag, hogy még akkor is behatol a lakásokba, ha az ember becsukja az ajtót. Amikor megérzem, a testem elnehezedik és rosszullét kerülget. Ha nem érzem a szagot, akkor eltűnnek a tünetek" - nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó nő.
Jól jellemzi egyébként a kínai mentalitást, hogyan kezelték a problémát az idei év során. A korábbi panaszok miatt a helyi vezetés arra kérte fel a Catcher Technology-t, hogy vizsgálja ki a helyzetet. Ez meg is történt, és, amint azt a helyi kormányzat szóvivője bejelentette, kiderült, hogy a légelvezető rendszer nem megfelelően működik. Ezt sebtiben megcsinálták, majd ezzel elintézettnek is vették az ügyet - holott a szag továbbra is terjengett a környéken. Ezért a városka lakói az Apple-nek címezték következő levelüket, arra kérve az amerikai vállalatot, hogy vizsgálja meg beszállítójának tevékenységét.
A Catcher Technology gyárkomplexumának modellrajza - az igazi egyelőre bezárta kapuit
Egy szagtalan jövőért...
Végül a közös ráhatás eredményeként a Catcher Technology az idei év végéig kapott haladékot a kellemetlen szag megszüntetésére, azzal a kikötéssel, hogy az ennek érdekében tett lépések első fázisának szeptember 30-ig be kell fejeződnie. Október 8-ig pedig csupán a korábban szokásos mennyiség felét permetezhették a gyárban a termékekre, annak burkolatkialakításakor. Igaz, jelenleg nem működik az üzem a betervezett átalakítások miatt, és jelenleg nem is lehet tudni, mikor kerülhet sor a gyártás újbóli beindítására.
„Csak az elmúlt két napban tudtam rendesen aludni." - nyilatkozott Lo - „Mind azt reméljük, hogy hallgatni fognak a lakosság kérésére, de jelenleg nem tehetünk mást, mint hogy várunk."
