Meglepő tényre derült fény a Hewlett-Packard (HP) által az Oracle ellen indított szerződésszegési per egyik múlt heti tárgyalásán: a két cég néhány évvel ezelőtt még azt tervezte, hogy közösen vásárolják fel a 2009-ben eladósorba került Sun Microsystemst. A közös akvizíció végül nem jött össze – ami nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a vállalatok hosszú távra tervezett, kölcsönös előnyökkel kecsegtető partneri együttműködése végül pereskedésbe fulladt.
Ann Livermore, a HP igazgatótanácsának tagja kedden, a kaliforniai San Joséban, a Santa Clara Megyei Legfelsőbb Bíróság tárgyalásán számolt be a kudarcos vállalkozásról. Tanúvallomása szerint a szoftvergyártó vezetői nem sokkal azelőtt, hogy 2009-ben 7,4 milliárd dolláros ajánlatot tettek a Sun részvényeinek felvásárlására, még komolyan tárgyaltak a HP menedzsereivel arról, hogy együtt ugorjanak bele a legatyásodott szerver- és szoftvergyártó akvizíciójába. Ha összejött volna a közös üzlet, a Sun hardverüzletágára a HP, szoftver divíziójára pedig az Oracle tehette volna rá a mancsát.
Egyedül nem megy?
Mint kiderült, a HP döntéshozói eleinte attól sem zárkóztak volna el, hogy egyedül, saját szakállukra vásárolják fel a vállalatot. Livemore szerint végül azért álltak el ettől a tervtől, mert a Sun szervereladásainak mélyrepülését látva úgy érezték, a gyártó termékeinek megszerzése nem érné meg a befektetett tőkét. Ezután kezdtek el a közös ajánlattételről tárgyalni az Oracle-lel; szakértők szerint a furcsa „édeshármas” az adott körülmények között mindkét cégnek megérte volna. 2009-ben a peres felek még kellemes szimbiózisban éltek, a közös felvásárlás pedig elkerülhetővé tette volna, hogy egykor oly gyümölcsöző együttműködésük azzá váljon ami ma: kíméletlen versengéssé.
Az üzlet lehetővé tette volna a HP és az Oracle számára, hogy alaposan megerősítsék kulcsüzletágaikat, és közben a jó viszonyt is fenntartsák. „A [Sun] felosztásának lett volna értelme, annál is inkább, mivel a HP akkoriban még nem volt igazán érdekelt a szoftverbizniszben” - fejtegette Charles King, a Pund-IT elemzője. King kiemelte: három évvel ezelőtt a HP nagyvállalati stratégiájának középpontjában még a Business Critical Systems (BCS) divízió által forgalmazott nagy teljesítményű Integrity szerverek értékesítése állt – olyan hardverrendszerek eladása, amelyeken a megrendelők – jobbára az Oracle által fejlesztett – üzleti szoftverei futottak.
Felhőbe ment tervek
Végül, ahogy az köztudott, az Oracle egyedül vásárolta fel a Sunt. A szoftvergyártó sokat nyert az akvizíción: elsősorban azért, mert a Sun által kifejlesztett Exadata adatbázis- és Exalogic alkalmazásrendszerek, valamint saját fejlesztésű szoftverei révén integrált megoldásokat kínálhat az ügyfeleinek.
Márpedig a felhőmegoldások elterjedésével párhuzamosan egyre nagyobb az integrált rendszerek iránti piaci igény. „A Cloud computing megjelenése egyszerű árucikké tette az infrastruktúrát, a felhőrendszerek kiépítői pedig azt szeretik, ha ahelyett, hogy integrálniuk és a változó igényeknek megfelelően szinkronizálniuk, fejleszteniük kellene a különféle hardvereket és a szoftvereket, csomagban vásárolhatják meg őket” - magyarázta Ray Wang, a Constellation Research elemzője.
Az Oracle all-in-one megoldásaival alaposan megbolygatta a piacot; ráadásul a Larry Ellison vezette vállalat az erőviszonyok átrendezése érdekében a kevésbé elegáns húzásoktól sem riadt vissza. Ez az oka annak, hogy korábbi stratégiai partnerük végül beperelte őket: tavaly márciusban ugyanis bejelentették, hogy befejezettnek tekintik a HP Itanium szervereit támogató szoftverfejlesztéseket.
A bejelentés valódi hidegzuhanyként érte a hardvergyártót. A HP kénytelen volt felismerni, hogy az, ha egy olyan, egyre erőteljesebb szoftvergyártó „hardveres feleként” könyveli el őket a piac, mint az Oracle, hosszú távon nem igazán nyertes stratégia: nekik is invesztálniuk kell a szoftverfejlesztésbe és az integrált megoldások piacra vezetésébe. „A HP hamar ledolgozhatatlan hátrányba kerülhet, ha nem áll neki a szoftverportfóliója felhízlalásának” - hangsúlyozta Wang.
Úriemberek egymás közt
A HP tehát perelt, az Itanium chipek támogatásának befagyasztása miatt szerződésszegéssel vádolja az Oracle-t. Utóbbi persze azonnal visszatámadott: rágalmazásért kívánnak elégtételt venni a hardvercégen. A szakértők szerint egyetlen ember van, aki megakadályozhatta volna, hogy a két cég egymás torkának essen: mégpedig Mark Hurd, a HP volt vezérigazgatója, aki jelenleg az Oracle egyik alelnöki székében csücsül. „Mark mindig is remekül kijött Larry-vel... Nagyon jó viszonyban voltak” - jellemezte Ray Wang a Hurd és az Oracle legendásan balhés CEO-ja közötti kapcsolatot.
