A beszélgetésen kiderült, hogy a Google egyre több területre betör - operációs rendszerek, alkalmazások, online könyvek, display hirdetések -, a vállalat bevételeinek 90 százaléka mégis is a szöveges hirdetésekből származik. "A technológiai szektorban vagy fejlődsz vagy elpusztulsz" - mondta Schmidt. Ennek ellenére a cég - létszámát tekintve - nem bővül olyan ütemben, mint korábban, de Brint szerint így legalább lehetősége van kikristályosítani az elmúlt időszakban foganatosított változásokat.
A Google elsősorban végfelhasználói szolgáltatásairól ismert, ám az utóbbi időben a vállalati szektor felé is nyitott alkalmazásaival és nagyvállalati keresés szolgáltatásával. Brin szerint nem okoz nehézségeket ez a kettősség, és nem olyan nagy a határvonal a két terület között, mint sokan gondolnák. "Termékeink egyre szélesebb körben elérhetők egyúttal a vállalatok és a végfelhasználók számára. A nagyvállalati funkciók, amiket kérnek tőlünk, sokszor megegyeznek azzal, amit a kis- és közepes vállalatok szeretnének" - mondta a társalapító, és hozzátette, hogy a szolgáltatások nagy részét a Google belső igényei hívták életre. A Gmailt hozta fel példaként, ami 2004 óta az egyik legkomolyabb, nagy adathalmazzal dolgozó, webalapú e-mail szolgáltatássá nőtte ki magát. Egy másik példa a Picasa fotószerkesztő és -megosztó alkalmazás, amelyet kifejezetten a végfelhasználói szegmensnek szántak, azonban hamarosan a vállalatok számára is kiterjesztik.
A Google az utóbbi időben többször is kénytelen volt szolgáltatás-kimaradásokat elkönyvelni, amelyek nagy visszhangot váltottak ki a felhasználói közösség részéről. Brin szerint a stabil rendelkezésre állás a vállalatok megnyerésének alapja, ezért a cég dolgozik azon, hogy biztonságosabbá tegye a hálózati infrastruktúrát, hogy ne történhessen meg a korábbi láncreakciószerű összeomlás.
Az új fejlesztések mellett a Google tovább fókuszál a keresőmotor tökéletesítésére; folyamatosan dolgoznak új funkciókon, amelyeket fokozatosan tesznek elérhetővé. Brin példaként egy olyan lehetőséget említett, amivel a dokumentumok létrejötte alapján időrendi sorrendbe rendezhetők a találatok.
A szakember a tavaly bemutatott Android mobilplatform és a jövőre érkező Chrome OS asztali operációs rendszer kapcsán megjegyezte, továbbra is nyílt forráskóddal fognak dolgozni, és egyúttal megerősítette, nem tervezik beárazni az eddig ingyenesen elérhető szolgáltatásokat, mivel így elveszítenék hitelességüket és a felhasználók bizalmát. Hozzátette: az Android és a Chrome OS között lesz némi átfedés a netbook-piacon, azonban az utóbbit alapvetően nagyobb gépekre szánják.
A beszélgetéssel éppen párhuzamosan zajlott egy meghallgatás a New Yorki bíróságon a Google Books szolgáltatás ügyében, amelynek keretében a vállalat beszkennelné és online (részlegesen) publikálná bizonyos szerzők műveit. A felhasználók fizethetnének a teljes könyvekért, erre már van kidolgozott üzleti modellje a keresőcégnek. Az ötlet ellenzői szerint a Google a Books révén monopóliumra tenne szert az online könyvpiacon. Az ellentábor véleményét részben Schmidt is elfogadta, majd hozzátette, a cég elsődleges célja az "árva" művek eljuttatása a nagyközönségnek.