Jó szöveg. Különösen az árhatékonyságot illetően. Állítólag már maga a licenc is jóval olcsóbb, mint a nagy testvér enterprise monitorozó változat, a javasolt hardveren pedig szintúgy nem akarnak nagyot nyerészkedni az IBM-nél Armonkban. Ami viszont még lényegesebb: a bekerülési költség nagy részét kitevő bevezetési munkákat egy az egyben meg lehet spórolni, mivel a cucc használatra készen érkezik.
De lássuk csak, mire is jó ez igazából! Látszik, hogy a lehetőségeket a kkv-k igényeihez igazították; a nagy ügyfeleknél előforduló webes és alkalmazásszerver környezeteknek (WebSphere, WebLogic, Apache, iPlanet, IIS) és SOA-s felügyeleti lehetőségeknek itt bizony híján vagyunk. A TFAM (nem hivatalos becenevén) viszont azonnal képes hadra fogható módon monitorozni a Windows, Linux, sőt Unix kiszolgálókat, ezenfelül a Microsoft Exchange és SQL szervereket, valamint az Oracle, Sybase és persze az IBM DB2 adatbázis-kezelőket. Van még ezenfelül VMware, ja és persze Lotus Domino agent is, valamint a kényes kiszolgálók monitorozására agentless felügyeleti lehetőség. Az egyedi alkalmazásokat vagy a dobozos módon nem támogatott felügyeleti igényeket pedig az Agent Builderrel kialakítható monitorozással tudják megoldani a TFAM remélhetőleg boldog vásárlói.
Szerver- és kliensoldalon technológiailag állítólag ugyanabból az anyagból építkezünk, mint a ?nagy" változat esetén; tehát a lehetőségek terén csupán a monitorozás spektrumát szabták szűkebbre az IBM fejlesztői. Zéró kalória, teljes élvezet.
Ahogy már a felvezetésben említettük, az IBM a TFAM-ot célberendezésként (?appliance") adja - ez lehet fizikailag egy hardveres doboz is, vagy csak a virtualizált szerver maga. Telepítésről így aztán nem is beszélhetünk. Ha nem az ajánlott hardverrel előre telepítve vesszük meg a szoftvert, hanem saját vasra próbáljuk ráapplikálni - mint ahogyan szűkös anyagi forrásaimnál fogva magam is tettem - az egész alapjául szolgáló Lotus Foundations magától értetődő módon felkúszik, majd pedig a böngészőben megjelenő grafikus felület kb. negyedóra alatt mindenféle dialógus nélkül leküzdi a TFAM telepítőcsomagját, és voil?: van egy működő monitorozásunk. A történet eddig parádés - vagy már nekem van túl sok rossz tapasztalatom az ilyen rendszereket illetően.
A miniatűr beépített hálózat-feltérképezés leírása nem ígér sokat, de azt viszont maradéktalanul hozza is a termék. A riportozási felület elfogadható, bár nyilván úgysem lesz mindenre kész riportunk - viszont a riportfejlesztés is benne van a csomagban.
Mivel egy ideje már klikkelgettem a felületen, azon kaptam magam, hogy már a fogáspontot keresem - miről fogok én így hiteles cikket írni? De igazából nincs olyan hiányosság, amit említésre méltónak tartanék. Az mindenesetre érdekes korlátozás, hogy a szoftveres RAID minimálisan 100 GB lemezméret fölött működik (milyen algoritmus lehet ez?), és általános megfigyelés, hogy hasznos több lemezt alátenni - a beépített mentés is csak külön lemezen működik.
Paranoiám persze nem szűnik; biztos vagyok benne, hogy valami trükk van a dologban.
Azért mégiscsak találok valamit; üröm az örömben, hogy a licenc sajnos zsákutca. Egyelőre még nem létezik olyan licenctípus, amellyel időközben - például a cég bővülésével - a TFAM-ról át lehetne térni a ?rendes" Enterprise kategóriájú Monitoring licencekre. Mivel a kereskedők ritkán ellenségei a zsebüknek, valószínűleg az installációs bázis szélesedésével az igény megteremti majd magának ezt a lehetőséget is. Addig is be kell érniük a felhasználóknak a 150 szerveres és 25 aktív hálózati eszközre limitált változattal, amit a hazai kkv-szektor ismeretében csak a következőképpen summázhatunk: :-)
És itt jön az igazi meglepetés, a második csavar! Azt már tudtuk, hogy az előre telepített technológia egy virtuális környezetbe van becsomagolva - amiről azonban a marketinganyagok csak elég szűkszavúan tesznek említést. Az előzetes várakozástól eltérően azonban nem az egyik VMware kiadást találjuk a felszín alatt, hanem valami egészen meglepőt és különlegeset. Az egész szoftver alapját képező IBM Lotus Foundations egy Nitix nevű, tulajdonképpeni Linux-variánst tartalmaz, amely már önmagában virtualizál. Sőt mi több, azt állítja magáról, hogy autonóm önkarbantartó képességekkel is rendelkezik: operációs rendszert patchel, vírust irt és karbantartja definíciós állományait, tűzfalat képez, és még le is menti virtuális kiszolgálóit. Mindezt anélkül, hogy a rendszergazda akár csak tisztában lenne mindezzel. (Sajnálatosan kávét még nem főz...)
Na, ez már igazán több, mint amire számítottunk. Kb. öt-nyolc évvel ezelőtt az IBM ténylegesen a zászlajára tűzte az ún. automatizációs skálán az autonóm módon működő rendszerek vízióját - amikor még a legtöbb ügyfél legtöbb rendszere az ?alap", vagyis inkább a ?semmilyen" menedzsment kategóriájába esett, legjobb esetben a reaktív vagy ?felügyelt" csoportba. Ehhez képest az autonomitás olyan csillagháborús elképzelésnek tetszett, amilyet majd unokáink sci-fibe illő informatikai megoldásai fognak egyszer a távoli jövőben elérni, amikor a szoftvereket tartalmazó adathordozót egy zacskónyi folyadék formájában töltik majd be a ?számítógépbe".
Erre itt van ez a Nitix, helyesebben Lotus Foundations - és ha a Wikipédiának hinni lehet, akkor az IBM már 2008 januárja óta sikeresen bújtatja azt. Ezzel kapcsolatban az egyetlen értelmes indok, amire gondolni tudunk, az a virtualizációs technológia megvalósításának korlátjában lehet. Az Intelre megírt ismertebb virtualizációs szoftverek (VMware, Xen, Hyper-V) mindegyike képes ugyanis mind az intenzív (vagyis egy fizikai szerver erőforrásait megosztani képes), mind az extenzív (a több gép erőforrásait összefogó) virtualizációra. A Nitix valószínűleg az utóbbi téren jelenthet zsákutcát; ettől eltekintve viszont egy átlagos hazai kis- vagy mikrovállalat igényeit még bőségesen képes lenne lefedni, tehát tényleg kár ez a ?szerénység" az IBM részéről.
De vissza a Tivoli Foundationshöz - zárásképpen: az IBM itthoni környezetben nagyon ígéretes kísérleti projektet valósít meg a Tivoli Foundations Application Managerrel, aminek mind a bekerülési, mind az üzemeltetési költségét illetően akár még szép jövője is lehet a kkv-szektorban. Jó lenne most látni az IBM 2012-es eladási statisztikáit, hogy mennyire váltja be a TFAM a hozzá fűzött reményeket. Remélhetőleg ezt most nem fogják majd agyonhallgatni, és még több Foundations megoldást is megjelentetnek a piacon.
Elek Norbert
rendszermérnök
(A cikk megjelenését az Avnet Technology Solutions Kft. támogatta.)
