Ez az áttörést jelentő technológia megkönnyíti a zsákmány repülés közbeni megragadását is, hasonlóan a tanulmányt inspiráló ragadozó madarakhoz.
A madarak, például a vándorsólymok lenyűgöző markoló és levegőben való megragadó képességükről ismertek. Ez lehetővé teszi, hogy a repülés közben felkapják a kiszemelt zsákmányt. Ezt a "képességkészletet" a robotikusok és a dróngyártók már régóta szerették volna lemásolni. Azonban a szükséges láb- és karommechanikát nem ismerték jól. A Stanford Egyetem kutatócsoportja megvizsgálta, vajon meg tudnak-e építeni egy működő lábat és karmot, amelyet a vándorsólyom ihletett. Meggyőző eredményt értek el.
"A madarak a legkülönbözőbb összetett felületekről szállnak fel és landolnak. A jelenlegi robotok azonban csak korlátozottan képesek dinamikusan megragadni szabálytalan tárgyakat" - áll a Science Robotics című folyóiratban megjelent tanulmányban.
Ezért - teszik hozzá a tanulmány szerzői - kifejlesztettek egy olyan biomimetikus robotot, amely dinamikusan képes összetett felületeken gubbasztani és szabálytalan tárgyakat megragadni".
A SNAG-nak (Stereotyped Nature-inspired Aerial Grasper - sztereotipizált természet ihlette légimarkoló) nevezett leszállórendszer magyarázata szerint a design "javítja a jelenlegi korlátozott képességű légirobotok tervezését, ha a valós tárgyak megragadásáról vagy ágon ülésről, illetve repülés közbeni perdülésről van szó az energiatakarítás érdekében".
A SNAG például képes elnyelni az ütközési energiát, amikor egy ágra vagy más felületre landol, és a közlemény szerint ezt szorítóerővé alakítja át azáltal, hogy elkapja az ágat, miközben a súlypontját felette tartva egyensúlyoz, illetve megragadja a szabálytalan felületeket.
A kutatócsoport azt is megjegyzi, hogy a madarak által inspirált ugyanezen mechanikák adják robotmadárkarmuknak azt a képességet, hogy a levegőből is elkapjon tárgyakat. A stanfordi csapat például egy babzsákot és egy teniszlabdát indított a falra szerelt mesterséges madárszerű karmok és lábak felé, és a rendszer képes volt elkapni őket a levegőben, akárcsak egy vándorsólyom reptében a zsákmányát.
A kutatás egyik váratlan eredménye az volt, hogy a madarak két fő karomkialakítása között nincs különbség a kapaszkodás vagy a zsákmányszerzés képességében, ami sokoldalúságot kínál a jövőbeli tervezésekhez. Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, és felhasználási területeik egyre bővülnek, a jelenlegi rendszerekhez képest jelentős előrelépést jelent majd a fel- és leszállás képessége szinte bármilyen felületen. Ez például - állapítja meg a kutatási közlemény - a természetes ökoszisztémák megfigyelésére szolgáló, alacsony költségű érzékelőként is hasznossá teheti.
De nem csak békés célokat neveztek meg a fejlesztők. Szerintük ugyanis végső soron, tekintettel arra. hogy a drónokat idegen hatalmak és bűnszervezetek fokozottan használják, egy olyan madárszerű drónláb és karmok kifejlesztése, amely bárhol le tud szállni, és akár egy másik drónt is el tud ragadni az égből, egyedülálló előnyt jelenthet az amerikai hadsereg számára az egyre elterjedtebb ellenséges rendszerekkel szemben. Különösen, ha figyelembe vesszük a terveket, hogy a harcok frontvonalát emberek nélkülivé kívánják tenni a fejlesztések.
