Egyre több és több készülék támogatja a vezeték nélküli hálózati szabványokat, amelyek segítségével elsősorban az internetre csatlakozhatunk, legyen szó akár munkavégzésről, akár szórakozásról. Noteszgépeink mind könnyebbek és kisebbek - gondoljunk csak az Eee PC-re vagy a MacBook Airre - ráadásul manapság telefonokba, MP3-lejátszókba is előszeretettel építik be a Wi-Fi adó-vevőt. A rádióhullámokon zajló kommunikáció kapacitása azonban korlátolt - a vezeték nélküli hálózatok gyors penetrációja pedig egyre gyakrabban világít rá erre a tényre. A 802.11n szabvány a legújabb orvosság a problémára: a gond csak az, hogy még mindig nem készültek el a végleges specifikációk. Szerencsére számos gyártó elébement a végleges határozatnak, és piacra dobta úgynevezett draft-n termékeit, amelyek a várható végleges specifikációk szerint készültek el.
Cikkünk hátralevő részében bemutatjuk, miért is érdemes modern Wi-Fi eszközre váltanunk, illetve tippeket is adunk házi hálózatunk helyes beállításához, használatához.
Tíz indok a frissítésre
Sebesség: a draft-n eszközök minden eddiginél nagyobb sebességű adatátvitelt tesznek lehetővé. Bár pontos adatot egyelőre lehetetlen megállapítani, a várható elméleti maximum 270-300 megabit/másodperc körül lesz. A legtöbb draft-n termék OFDM 2+2 üzemmódban működik (két feltöltési és két letöltési csatornát használ) 40 megahertzes sávszélességgel: a valós adatsebességet tehát nagyjából 75 megabit/másodperc körüli értékre becsülhetjük.
Hatótáv: e tekintetben szintén jelentős növekedést várhatunk. A rádióadást befolyásoló tényezők miatt szinte lehetetlen pontos számokat megadni, azt azonban biztosan tudhatjuk, hogy a 802.11g (54 megabites szabvány) szabad légtérben körülbelül 30 méterre, míg a 802.11n 90 méterre „hord el". Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy házon belül legalább dupla hatótávra számíthatunk.
Biztonság: a régebbi vezeték nélküli hálózatokat elsősorban biztonsági hiányosságaik miatt marasztalták el, ám e területen is óriási előrelépésre számíthatunk. WPA2 védelmet alkalmaznak, ráadásul a TKIP, valamint a „Michael" kódolási algoritmusok mellett AES-alapú algoritmusokat, CCMP-t vetnek be, amely már a szakértők körében is teljesen biztonságosnak számít.
Kompatibilitás: a 802.11n eszközök természetszerűleg kompatibilisek mind a 802.11b, mind a 802.11g szabványokkal. Egy hálózaton belül akár keverhetjük is ezeket, ilyenkor azonban a 2+2 üzemmód automatikusan 1+1-re kapcsol, felére csökkentve az elérhető sávszélességet.
MIMO: a Multiple In, Multiple Out technológia először a 802.11g eszközökkel jelent meg, a 802.11n azonban jóval fejlettebb módon alkalmazza. A mindenhonnan „visszapattanó", majd önmagukkal interferáló rádióhullámok megzavarják az adást, amikhez az adóvevő csak korlátozott mértékben tud alkalmazkodni, mert folyamatosan javítania kell a hibákat. A továbbfejlesztett rendszer sokkal jobban kezeli az ilyen helyzeteket, így az ebből a szempontból „problémás" pontokon kevesebb sávszélesség megy majd kárba.
Továbbfejlesztett megosztás: hála a plusz sávszélességnek, több kliens csatlakoztatása esetén kevésbé csökken majd a jelerősség - azaz több számítógépet köthetünk egyazon hálózatba, jelentősen kisebb sebességveszteséggel.
Multimédia: a 802.11n az egyetlen olyan vezeték nélküli szabvány, amely több 20 megabites HDTV-adatfolyamot képes kezelni. Ekkora teljesítménnyel könnyedén használható egyszerre több multimédiás szolgáltatás: VoIP, adatcsere, élő videózás vagy akár játék. E képességek a 802.11e QoS (Quality of Service, a szolgáltatás minősége) szabvány bevezetésének köszönhetők, amely automatikusan elsőbbséget ad az ilyen jellegű adatfolyamoknak.
Átjárhatóság: a korai draft-n termékek hírhedtek voltak arról, hogy különböző gyártóktól származó adó-vevőket keverve gyakorlatilag teljesen használhatatlanok voltak. Bár a 802.11n szabvány 2008 harmadik negyedévéig valószínűleg nem válik hivatalossá, a Wi-Fi Alliance nevű szervezet már most minősítéseket oszt ki a draft 2 802.11n termékeknek. Ezek között garantált az átjárhatóság, ugyanazon titkosítási protokollokat használják majd, és természetesen visszafelé is kompatibilisek. A minősített termékek listája megtalálható a ezen a címen.
Kétsávos 802.11n: a legtöbb draft-n készlet a meglehetősen zsúfolt, 2,4 gigahertzes frekvenciatartományt használja adatátvitelre. A szabvány azonban az 5 gigahertzes tartományt is engedélyezi - a D-Link vadonatúj DIR-855 routere például remekül ki is használja. Bizonyos, nagy sávszélességet és integritást igénylő tartalmakat az 5 gigahertzes spektrumban, az egyszerűbb, szakaszos átvitellel is megelégedő adatokat pedig a 2,4-esben sugározza.
Gigabites hálózat: rengeteg régebbi router 100 megabites vezetékes hálózati kapcsolatot használ. Ez az új, draft-n szabványú eszközöket bizonyos esetekben még akár vissza is foghatja, nem is beszélve a vezetékes átvitelről: a modern számítógépeket szinte kivétel nélkül beépített, 1 gigabites hálózati csatolóval szerelik. A 802.11n eszközök mind gigabites csatolásokkal rendelkeznek, így egy ilyen router megvásárlásával nemcsak vezeték nélküli, hanem a vezetékes kapcsolatunkat is fejleszthetjük.
