Újabb területeket hódítottak meg idén a nyílt forráskódú megoldások, amelyeket egyre több és több kis, közepes és a nagyvállalat kezdett el használni, sőt a hazai kormányzati szférába is elkezdett beszivárogni az open source szoftver. - Ilyen szavakkal kezdte a most záruló 2011-es esztendő nyílt forráskódú eseményeinek összefoglalását lapunknak nyilatkozva Szentiványi Gábor open source szakértő, az ULX Kft. ügyvezetője. Szerinte feltűnően jellemző volt, hogy majd minden jelentős innovatív technológia, amely megjelent a piacon, már szinte kivétel nélkül nyílt forráskódra épült. - Az, hogy ezt az érintett gyártók hogyan kommunikálják - mivel nem minden esetben derül ki az ügyfelek számára a valóság -, egy másik dolog, de ettől ez még mindenképpen alapvető trend. Hogy az új technológiák mögött ma már szinte mindig open source van, azért sem feltétlenül szembeötlő, mert sok olyan projekt fut, amelynek licencelése lehetővé teszi, hogy a nyílt forráskódon végzett változtatásokat, módosításokat ne feltétlenül vezessék vissza kötelező jelleggel az eredeti kódba. Ilyen például az Apache licence is - mondta Szentiványi, hozzátéve: a nemzetközi nagyvállalatok közül a legjelentősebbek természetesen azért odafigyelnek, hogy ne legyen féloldalas a kapcsolatuk az open source világgal. Tehát például a Google vagy az IBM igyekszik vissza is adni a közösségnek. Egy teljesen nyílt vállalatnál viszont, mint például a Red Hat, ez nyilván nem is kérdés.
A szakértő úgy látja, hogy az elmúlt időszakban olyan gyártók is egyre nagyobb léptekkel nyitottak a nyílt forráskód felé, amelyeknek korábban nem sok közük volt az OSS-hez. - Akár a Microsoftot is említhetnénk bizonyítékként, amelynek Hyper-V megoldása is sok nyílt forráskódú elemet tartalmaz. Manapság már nagy informatikai infrastruktúrát és technológiát nem érdemes tulajdonosi technológiával fejleszteni, mert nem éri meg, túl sok energiát kell beleölni - vélekedett az open source guru, majd hozzátette: ezért fordulhatott elő, hogy a 2011-ben jelentősnek számító alaptechnológiák, mint például a cloud computing, a virtualizáció, az alkalmazásszerverek, a webadatbázisok, a big data (nagy tömegű adatok gyors feldolgozása) stb. már mind open kódra épültek rá. Itt említhető a Google, a Yahoo!, az Amazon, a salesforce.com teljes infrastruktúrája is, amellyel az irdatlan számú ügyfelet ki tudják szolgálni, még ha az ügyfeleknek nincs is tudomásuk arról, hogy nyílt forráskód szolgálja ki őket. Szentiványi egyébként több jelentős nyílt forráskódú open source projektet is megemlített, például a RedHat CloudForms technológiáját vagy az Openstacket és az Eucalyptust, amelyek 2011-ben már olyan szintet értek el, hogy valóban komoly előrehaladásról és megjelenésről lehet beszélni.
Az ügyvezető szerint említést érdemel az is, ami az irodai szoftverek frontján zajlik. - Ha nem is könnyen és nem is forradalmian, de egyértelműen egyre több teret nyernek a nyílt dokumentum-fájlformátumok és a mögöttük lévő szoftverek, például a LibreOffice. A szakértő úgy látja, hogy a harc elsősorban a formátumokról szól, hiszen itt nem igaz, amit a zárt világban megszokhattunk, hogy aki a formátumot birtokolja, az birtokolja az alkalmazást is: az open source világban egy formátumot kezelni tud több, eltérő alkalmazás is. Épp ezért, ahogy az ODF (Open Document Format) teret nyer, egyre élesedő alkalmazásversenyre is számítani lehet a nyílt világon belül is.
Alc))Big data
Szentiványi Gábor az idei év egyik jelentős irányának nevezte, hogy egyre inkább előtérbe kerül a big data vonulat, amely az évtizedek óta fennálló klasszikus relációs adatbázisok világának felbomlását jelenti. - A relációs modell a mai adatok struktúrájához már nem feltétlenül optimális, ezért kezd felerősödni, hogy akár a memóriában, akár háttértárban, de nagy mennyiségű egyszerűen strukturált adatot tároljunk, és azokkal borzasztó gyorsan lehessen műveleteket végezni. Az ügyvezető arra számít, hogy ez a 2011-ben felerősödött trend a következő évben is folytatódni fog, ami ismételten csak a nyílt forráskód malmára hajtja a vizet.
Üzleti intelligencia
Szintén sokat lendít az open source terjedésén a nyílt forráskódú üzleti intelligencia, a BI nagyon erős terjedése. Az üzletiintelligencia-megoldásokra egyre nagyobb igény van a vállalati adatvagyon növekedésével, és a cégek is érzékelik, hogy az adatokat bűn feldolgozatlanul hagyni, hiszen azok jelentős értéket képviselnek. Márpedig a klasszikus üzleti intelligenciás megoldások „árcéduláján" olyan magas összeg szerepel, hogy - főleg a gazdasági válságban - a cégek nagyon meggondolják, belevágjanak-e egy ilyen beruházásba. A nyílt forráskódú üzletiintelligencia-megoldásoknak itt nagyon nagy előnye mutatkozik.
A desktop-harc vége
- 2011-ben az is nyilvánvalóvá vált - folytatta Szentiványi -, hogy az operációs rendszerek piaca is kezd letisztulni. A régi sok-sok operációs rendszer helyett alig maradt néhány - a Windows, a Linux, illetve a Mac OS X még az, amely említésre méltó. Linuxon belül persze elég nagy a választék, számtalan disztribúció létezik, de a támogatott és vállalati Linux-piacon a RedHat toronymagasan a piacvezető, kvázi szabványnak mondható. Azt is láthatjuk, hogy a desktop operációs rendszer, ha nem is vesztette el teljesen a jelentőségét, de olyanná vált, mint a vécépapír. A lényeg, hogy a feladatát ellássa, mert a cloudnak és a virtualizációnak köszönhetően jelentősen háttérbe szorult a desktop operációs rendszer kérdése. Most ebben magasabb szintre megyünk tovább. Jelenleg a köztes rétegért folyik a harc a nyílt és a tulajdonosi technológiák között, ez nagyon ígéretes, mivel drasztikus költségcsökkentést tud okozni a vállalatok életében - vélekedett a szakértő. A végfelhasználók körében desktop fronton az Ubuntu Linux jelentős részt hasított ki, ezzel együtt a mögöttes Canonical cég nem bővelkedik árbevételben és profitban, de ezt be tudja vállalni, mert nincs a tőzsdén, s nem elvárás, hogy osztalékot fizessen. A Red Hat viszont ezt nem teheti meg, s a desktop helyett a szervertechnológiák és a cloudba passzoló megoldások fejlesztésére és támogatására fókuszál, miután abban iszonyatosan nagy lehetőség van. - Egyébként az Ubuntu tulajdonosa is rájött már, hogy nincs pénz a desktopban - folytatta Szentiványi Gábor -, ezért is követi pontosan azt a metodikát, amit az Apple is, hogy ad egy végfelhasználói eszközt, és ezen keresztül egy cloud szolgáltatáshoz biztosít hozzáférést: ez az UbuntuOne. A desktop OS, az Ubuntu tehát csak egy eszköz, amely arra való, hogy valami fusson a desktop gépünkön, és ezzel férünk hozzá a felhőhöz, amely tárhely- és zeneszolgáltatást kínál.
2011 legfontosabb open source eseményei
Mátó Péter, az FSF.hu Alapítvány kurátora szerint ezek voltak a 2011-es év legfontosabb eseményei az open source világában:
Január 25-én megjelent a LibreOffice 3.3, az irodai programcsomag első, teljesen a közösség által fejlesztett változata. Az LO fejlesztői nagyon komoly munkát fektettek a más irodai programcsomagok által használt fájlformátumok import szűrőibe; mivel a Document Foundation elkötelezett a vállalati felhasználók felé is, így az LO 2011-ben a konkurens termékek valódi alternatívájává vált.
Az Ubuntu 11.04-ben debütált a Unity felület. Ez alapvető változást hozott a legnépszerűbb Linux-terjesztés felhasználói felületében, fogadtatása azonban ellentmondásos. A Unity sok gyakorlott felhasználót arra sarkallt, hogy más terjesztésre térjen át, mások csak lecserélték az ablakkezelőt. A felületet elsősorban a kezdő felhasználóknak tervezték, ebben a felületben akarják egyesíteni a desktop és a tablet felület fejlesztéseit.
2011-ben tovább erősödött a Google böngészője, a Chrome, mely december elején világszinten át is vette a Mozilla Firefox második helyét a böngészők versenyében. Ez szomorú lehet a klasszikus szabad szoftverként - egy alapítvány által irányítva - fejlesztett böngésző híveinek, azt azonban hozzá kell tenni, hogy noha a Chrome fejlesztése a Google-nél zárt ajtók mögött zajlik, ők is nyílttá teszik forráskódját. Szintén a böngészőkkel kapcsolatos hír, hogy átalakult a Firefox verziószámozási modellje, amely nagyon sok felhasználónál és nagyvállalatnál kiverte a biztosítékot.
Feltehetőleg a gazdasági válság hatására határozott elmozdulás látszik a magyar kormányzat részéről a szabad szoftverek felé. 2011-ben több olyan bejelentésre is sor került, amely arra enged következtetni, hogy a kormány valós alternatívaként tekint az OSS-re.
Néhány területen az open source úgy nyomul előre, hogy azt a felhasználók nem is veszik észre. Hálózati eszközök, multimédia lejátszók, set top boxok, mini NAS-ok, IP-telefonok. Csak néhány olyan eszközcsoport, ahol a gyártók két úton indulhatnak: tetemes befektetéssel fejleszthetnek saját, egyedi firmware-t, vagy egyszerűen elindulnak egy open source operációs rendszerből, és azt szabják testre. Ezeken a területeken szépen teljesít a Linux és a rá épülő rendszerek. Ide tartozik az is, hogy a Google okostelefon és tablet platformja, a Linux-alapú Andorid letarolta a világ okostelefon-piacát. Mi várható 2012-ben?
Erre számít 2012-ben Mátó Péter, az FSF.hu Alapítvány kurátora
Nagy várakozással tekint a közösség az Ubuntu 12.04 LTS verziónak a megjelenésére. Ha a Canonicalnek sikerül megfelelően stabilizálnia a felületet, és az ígéret szerint gesztusokat tesz a gyakorlott felhasználók felé (az ígéret szerint komoly fejlesztések várhatók a „power user"-ek számára), akkor még van esélye a csúcson maradni. Ha az LTS a kezdetektől nem lesz elfogadhatóan stabil, akkor a gyakorlottak végleg váltanak majd. Ha ez a Unity verzió nem lesz elég meggyőző, akkor tömegek fordulhatnak más nagy terjesztések vagy az Ubuntu-alapú Linux Mint felé. Ez a trend már most is látszik. Sokan úgy vélik, hogy a distrowatch.com-on látható trend lassan az átlagfelhasználóknál is látszani fog. Itt jelenleg az látszik, hogy az Ubuntu gyengül, a többi nagy terjesztés pedig növekszik.
A LibreOffice minden valószínűség szerint tovább fejlődik, gyorsul. A magyar nyelvű változat felülete Tímár Andrásnak és az FSF.hu alapítványnak köszönhetően kifogástalan. A magyar kormány a közigazgatásban kötelezővé akarja tenni az ODF használatát, ezzel utat nyit a LibreOffice kompromisszummentes használata felé. Ez, valamint az iskolák oktatói és hallgatói számára ingyen elérhető tulajdonosi szoftverek körének szűkítése elindíthat az oktatásban és a közigazgatásban egy szabadszoftver-áttörést. Ezt erősíthetik a Novell által indított huEdu és az ULX által kezdeményezett OpenEDU programok, amelyek a köz- és felsőoktatás számára kínálnak szabad szoftveres alternatívát, illetve átképzéseket és támogatást.
Az Android platform további erősödése várható mind az okostelefon, mind a tablet és egyéb „okos" platformokon. Ha a tabletek tovább tudnak erősödni a tartalomfogyasztó felhasználói rétegben, akkor az otthoni számítástechnikai szokások teljesen átalakulhatnak. Ebben pedig a Linux-alapú androidos tableteknek nagyon fontos szerep jut.
Számos fontos funkcióra (virtualizáció, intra- és internetes webszerverek és tartalomkezelő rendszerek, levelezőrendszerek, csoportmunka-támogatás, webáruházak stb.) létezik szabad szoftveres alternatíva. Ezek közül néhány már most is piacvezető (például Apache webszerver, Drupal), mások pedig komoly alternatívái a tulajdonosi szoftvereknek, így ezen a területen is további erősödés várható.
A Gartner szerint
A Gartner piacelemző adatai szerint a BI és a data management a legfelkapottabb területek, amelyek a kis- és középvállalatok körében különösen vonzóvá teszik manapság az open source rendszereket, emellett a kkv-knál és a nagyvállalatoknál egyre népszerűbbek a nyílt forráskódú szerver- és desktop operációs rendszerek, adatbázis szerverek, irodai alkalmazások és a vállalati tartalomkezelő rendszerek is.
Az open source rendszerekre jellemző ingyenes vagy alacsony kezdeti bevezetési költség ugyanakkor félrevezető lehet, miután a rendszerek gyakran fejlesztést igényelnek, illetve a vállalkozások sokszor megfeledkeznek az integrációs és karbantartási költségekről - figyelmeztet az elemző cég. Az OSS ugyanakkor ezzel együtt is egyre jelentősebb mértékben jelenik meg a vállalkozások körében. A Gartner szerint várhatóan fokozott mértékben folytatódik tovább ez a tendencia a következő időszakban a kkv-knál. Az elemző cég szerint 2012-re egyébként a kereskedelmi szoftverek 80 százaléka tartalmaz majd nyílt forráskódra épülő elemeket. Felméréseik alapján a kkv-k elsősorban költségtakarékossági okok miatt választják az open source szoftvereket, bár az is kimutatható, hogy egyre több kkv-nál - igaz, más miatt is -, de az OSS-tól remélik üzleti folyamataik hatékonyabbá válását, és egyre több cégnél épül az IT-stratégia open source alapokra. Ennek nyomán az open source gyártók várhatóan megpróbálják megerősíteni a kkv-kat célzó értékesítést.
Nyílt forráskódú webOS
Igencsak megmozgatta az elemzőket a HP 2011. decemberi, vagyis mindössze néhány nappal ezelőtti bejelentése, hogy odaadja a nyílt forráskódú szoftverközösségnek a webOS nevű mobil operációs rendszerét, amelyet eredetileg a Windows Phone 7 egyik kihívójának szánt. „A bejelentés a webOS halálos ítéleteként is felfogható, azonban ez egy tiszteletre méltó halálos ítélet" - nagyjából ezekkel a szavakkal fogalmazott Avi Greengart, a Current Analysis elemzője a hír hallatán. „Mossuk kezeinket, megszabadulunk tőle, de úgy, hogy azért odaadjuk mindenkinek" - lényegében így értelmezhető Greengart szerint a HP döntése. Amivel kapcsolatban ugyanakkor jó pár kérdés egyelőre tisztázatlan maradt, így például az, hogy a HP hogyan fogja támogatni a továbbiakban a webOS fejlesztését. Will Stofega, az IDC piacelemzője szerint mindenképp szükség van a támogatásra, mert különben vége a webOS-nak. Kérdéses a webOS jövője szempontjából az is, hogy ezek után milyen hardvergyártó építi majd be az eszközeibe, telefonjaiba a mobil operációs rendszert. E téren többféle elképzelésről is olvasni lehet, többek között, hogy a webOS nyílt forráskódként való megjelenése vonzó lehet az LG számára, amely meglehetősen későn lépett be az okostelefonok piacára. A webOS remek platform lehet azoknak a gyártóknak is, akik a Google Android platformot nem tartják elég biztonságosnak, de a kínai hardvergyártók is felfigyelhetnek a HP „gyermekére". Most még azt se tudni, mikor teszi egyáltalán elérhetővé a kódot a HP. Utóbbi eseményről részletesebben is beszámoltunk a Computerworld.hu-n nemrég.
