Nem vitatom: a felhőszolgáltatók állítása voltaképpen korrekt, amikor azt mondják az informatika első embereinek, hogy rengeteg gondtól és bajtól szabadulnak meg, amennyiben betolják informatikai infrastruktúrájukat a felhőbe. Arra viszont nem térnek ki ilyenkor a szolgáltók (azt gondolom, nem is az ő dolguk), hogy marad azért tennivaló, amit az IT-nek folyamatosan végeznie kell a felhős együttműködés relációjában.
Hajlamosak vagyunk a felhősödés lázában megfeledkezni az informatika egyik alapvető felelősségéről, mégpedig arról, hogy fenn kell tartania a működés folytonosságát, azt meg kell terveznie, a kockázatokat fel kell mérnie, és azokat elemeznie kell a megfelelő dokumentumban (és a dokumentumot előre meghatározott gyakorisággal frissíteni köteles). Állandóan résen kell lennie.
Business continuity planning (BCP) - az IT azon stratégiai fontosságú tevékenysége, amely mindig a nyűg kategóriájába tartozott; meg kellett szülni, aztán a dolgok folyhattak tovább a maguk megszokott medrében, nem izélt az egy öltést sem. A BCP-nek azonban új korszaka kezdődött a felhős szolgáltatások elterjedésével.
A nagy nemzetközi felhőszolgáltatók (példaként csupán négy óriást említve itt, az Amazon Web Servicest, a Google-t, a Microsoftot és az IBM-et) piaci hatása nem csupán részesedésük folyamatos növelésével írható le, hanem azzal is, hogy e piacon drámai következményekkel járó konszolidáció megy végbe. A kisebb, többnyire lokális befektetők kezében lévő lokális szolgáltatók elveszítik ügyfélkörüket vagy annak meghatározó hányadát, következésképpen visszaesik a forgalmuk, előbb vagy utóbb kiszorulnak a piacról, tönkremennek - ügyfeleket hagyva a konszolidációs út szélén.
Azt gondolná az ember, a nagyokkal ilyen baj nem eshet meg, mondván, igen kevéssé valószínű, hogy például valamelyik az említett kvartettből egyik napról a másikra kiszáll a felhős bizniszből, otthagy csapot-papot, ügyfeleit szélnek ereszti, boldoguljanak ott és úgy, ahol és ahogy tudnak. Meglepődve olvastam azonban olyan elemzést is szavahihetőnek tűnő weboldalon, hogy nem lehetünk száz százalékig biztosak abban, hogy például a Google belátható időn belül nem fog valami meglepőt húzni e téren: az elemző nem zárta ki teljesen annak a lehetőségét, hogy a nevezett kiszáll a felhőszolgáltatós üzletből.
Nem látom szükségét annak, hogy további bekezdésekben illusztráljam: a BCP egyik fontos eleme a felhőszolgáltatók piaci szegmensében történtek folyamatos követése és elemzése azzal a céllal, hogy kellő adat, információ, ismeret álljon rendelkezésre az adott, elfelhősödött vállalatra, intézményre vonatkozó kockázatok helyes megítéléséhez és adott esetben a tennivalók helyes listájának megalkotásához.
A BCP mellett van még egy dokumentum, amelynek ugyancsak megfelelő rendszerességű frissítéséről gondoskodni kell, mégpedig az exit planről, az elállási, kilépési tervről. Lehet a felhőszolgáltatónk akár az AWS vagy a Microsoft, kell, hogy legyen elképzelésünk arról, miként szakíthatjuk meg kapcsolatainkat az adott szolgáltatóval, elkerülve, hogy üzleti működésünk nagyot zökkenjen.
Tudnunk kell, milyen módon, milyen folyamat szerint kapjuk vissza adatainkat, adatbázisainkat, alkalmazásainkat, és migráljuk át ezeket a következő szolgáltatóhoz, és hogy mennyi időbe telhet az átköltözés, és mennyibe fog mindez kerülni. Végül, ez a minden bizonnyal kevéssé vágyott, de adott esetben elkerülhetetlen válás és összebútorozás a következő szolgáltatóval milyen hatással lesz vállalatunk, intézményünk üzleti működésére.