Még az áprilisi SecWorld konferenciánkon adott elő az EESZT projekt legfőbb irányítója, Szabó Bálint, akinek prezentációját nagy érdeklődés fogadta. Egy olyan országos kitejedtségű és a teljes egészségügyet átfogó rendszer megalkotásáról és jövőjéről beszélt, amely mind informatikai, mind pedig társadalmi szempontból egyedinek mondható (lásd A Tér nyerésre áll című cikkünket).
Az EESZT a gyógyításban részt vevő összes intézményt szolgálja (kórházak, háziorvosok, gyógyszertárak stb.). Az EESZT az összes állampolgárt, az egészségügy szempontjából: beteget szolgálja, lényegében a születéstől a halálig. Az EESZT a betegekkel, gyógyításukkal kapcsolatos összes adatot, információt tartalmazza és elérhetővé teszi azok számára, akik erre jogosultak. (Értelemszerűen az elindítása óta keletkezett, illetve hamarosan az indulás előtti öt év adatait, információit is tárolja, osztja el a rendszer.) Gyenge jövőbelátó képességekkel is bátran megjósolható, hogy az idő előrehaladásával ez az "összes" az állampolgárok/betegek esetében teljes életükre vonatkozóan megvalósul.
Két állítást fogalmazok meg itt. Az egyik: az EESZT a gyógyításra több dimenzióban és időtávon fejti ki hatását. A másik: az EESZT lehetőségeit kihasználó új alkalmazások a gyógyításra több dimenzióban és időtávon fejtik ki hatásukat. Úgy gondolom ugyanis, hogy már a rendszer alapszolgáltatásai (a betegekkel kapcsolatos adatok, információk összegyűjtése, tárolása és elérhetővé tétele az arra jogosultaknak) a gyökeres változás lehetőségét termetik meg a gyógyításban, a rendszerben tárolt adatok, információk elemzéseiből viszont olyan következtetések vonhatók le, amelyek hatással lehetnek akár az egyes betegek személyre szóló kezelésére, vagy akár nagyobb területekre, régiókra, az egész országra vonatkozó egészségügyi döntések meghozatalát készíthetik elő.
Azt állítom, hogy az így létrejövő és folyamatosan növekvő adathalmaz az ország egyik legfontosabb vagyonelemévé, adatvagyon-elemévé fejlődik. Az "adathalmaz" szót használtam, hiszen ismereteim szerint strukturált és nem strukturált adatok, információk egyaránt érkeznek a rendszerbe (bizonyos információk szabványosítása, tehát a korábbinál strukturáltabb forma kialakítása és bevezetése bizonyos alapdokumentumok esetében éppen most folyik).
Az EESZT-ben létrejövő adatokat, információkat feldolgozó, elemző alkalmazásokra adott néhány példával kísérlem meg illusztrálni, miért is tartom országunk szempontjából történelmi jelentőségűnek e rendszert.
Megfelelően nagyszámú és kellő részletességű betegtörténet ismerete esetén a személyre szóló kezelésben adhatnak segítséget a gyógyítóknak olyan alkalmazások, amelyek a helyes gyógymódra adnak javaslatot.
A lakosság egészségi állapotáról, annak előre nem látott vagy nem látható változásáról adhatnak információkat vagy éppen figyelmeztetést olyan alkalmazások, amelyek folyamatosan monitorozzák a rendszerben keletkező adatokat, információkat. Minden korábbinál gyorsabban adhatnak jelzéseket ezek a megoldások területi, regionális vagy országos kiterjedésű egészségügyi összefüggésekre, veszélyekre, trendekre.
Gyógyítással foglalkozó intézmények gyógyítási hatékonyságát térképezheti fel, értékelheti akár valós időben is egy olyan alkalmazás, amely a betegtörténeteket folyamatosan monitorozva készít jelentéseket, elemzéseket, ad figyelmeztető jelzéseket.
A fenti dolgozat megírásakor abból a feltételezésből indultam ki, hogy az EESZT működtetői és használói betartják azokat a szabályokat, amelyek a betegek adatainak védelmét hivatottak szavatolni, és nem történnek visszaélések e téren.