Rengeteg kiindulási pontja, forgatókönyve létezik azoknak a megoldásoknak, amelyek végül az IoT világába torkollnak. Jöhet, teszem azt, egy nyughatatlan startupper, aki a fejébe veszi, hogy valamilyen szenzoros kütyüvel megmenti a világot - ha szerényebb, akkor annak egy kisebb részét. Nem törődik ő semmivel, halad előre, és addig nem nyugszik, amíg el nem jut egy kellemes exithez - és ez így van jól. Tesz a rétegekre, vagy ha mégis érdekli az egész, mint olyan, a struktúrájával egyetemben, akkor lemond a gyors meggazdagodásról, a rapid exitről. Szebb lehet így az a summa, amit a végén bekasszíroz, mint ha a gyors kiszállás mellett döntene.
Más nézőpontból, érdekekkel közelít az IoT világához a talán a másik végletnek mondható üzleti vezető. Megközelítése akkor helyes, ha nem attól izgatott, hogy valami menő univerzum területére lép, oda, ahova ma illik elzarándokolni, hanem attól, hogy hátha itt talál válaszokat égető üzleti kérdéseire. Az IoT esetében is igaz lehet, hogy nem azért szükséges az üzletnek e területét ismerni, mert az menő, hanem azért, mert az IoT is egy azon lehetséges technológiák közül, amelyek alkalmazása az üzlet javára válhat.
Gyakorta olvashatjuk, hogy az üzleti vezetők azért fordulnak új informatikai megoldások felé, mert mindent meg akarnak tenni az ügyfelekért, a jó ügyfélélményért, azért, hogy azok életét megkönnyítsék. Hajlamosak vagyunk ajnározni az ügyfélközpontú menedzsmentszemlélettel bíró vezetőket. Az üzleti vállalkozás működése azonban összetett, az ügyfél elégedettsége csak egy a sok tényező/indikátor közül, amelyek döntően meg-határozhatják, hogy öt év múlva is a piacon lesz-e az adott vállalkozás.
Az üzleti vezető nap mint nap kihívásokkal találja magát szemben, amelyeket szerencsés esetben felismer, és amelyeknek igyekszik megfelelni. Az a jó, ha számára - és vezetőtársai számára is - rutingyakorlattá válik, hogy a folyamatosan kibontakozó és szakadatlanul fejlődő technológiákat rendszeresen áttekinti, és vizsgálja, hogy azok milyen módon lehetnek az üzlete segítségére. Nyitottan közelítve a dologhoz nem zárja ki azt sem, hogy olyan technológiá(k)ra esik a választása, amely(ek) révén vagy következtében maga a vállalkozás változik majd meg, beleértve a főtevékenységet, az üzleti modellt és akár az ügyfélkört is.
Az IoT is azon technológiák közé tartozik, amelyek megváltoztathatják azt, ahogyan tevékenykedik, működik a vállalkozás, de azt is, amivel foglalkozik.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az üzleti vezető - vezetőtársaival és legfőképpen CIO-jával egyetemben - egy IoT-s fejlesztés megtervezésekor úgy jár el helyesen, ha a bevezetőmben emlegetett rétegek mindegyikét áttekinti. Elindul - erősen leegyszerűsítve - az érzékelőktől, megvizsgálja a kommunikációs kapcsolatrendszert, a beérkező adatok tárolóit. Felteszi a kérdést, hogy a beérkezett adatok feldolgozása és elemzése az üzlet igényeinek megfelelően történik-e majd meg. Megkérdezi, hogy a mesterséges intelligencia bevethető-e az adatok hasznosítására, például azért, hogy a múlt elemzéséből a jövőt minél pontosabban lehessen megjósolni. És a ciklus végén lévő folyamatelemet is ellenőrzi, tehát azt, hogy a feldolgozás és elemzés alapján megtörténjenek azok a beavatkozások, változtatások, amelyek eredményeképpen javul a működés, jobbá válik az ügyfélélmény, és nem mellesleg emelkedik a profitráta.
Később pedig, a fejlesztés tapasztalatainak összegzésekor (és ez nem csak egy IoT-projektre igaz), nem maradhat el, hogy feltegyük a kérdést és aztán megválaszoljuk, vajon jól tesszük-e, amit teszünk, és egyáltalán ezt kell-e tennünk, nem pedig mást.