Mintha semmi sem változna: az infokommunikációs, információs társadalmi fejlettséget mutató listák végén kullogunk. Élen járunk a kullogásban.
Különös a most emlegetett statisztika, hiszen valami olyasmiben találtatunk - egyébként a bolgárokkal, a görögökkel, a lengyelekkel, a lettekkel és a románokkal együtt - elmaradottnak, amiben úgy istenigazából nem is kellene feltétlenül az élen lennünk - vélik nálunk nem kevesen.
Lehet, hogy éppen ez a baj?
(Mielőtt belemelegednénk, az Eurostat felmérésében a következő felhőalapú szolgáltatások használatát vizsgálták országonként: levelezés, adattárolás, vállalati adatbázisok hosztolása, irodai szoftverek, pénzügyi vagy könyvelési alkalmazások, CRM-alkalmazások, számítási erőforrások bérbevétele saját vállalati szoftverek futtatására.)
Az affinitás a felhőalapú szolgáltatások iránt, a professzionális megközelítés ilyen szolgáltatások igénybe vételéhez nem csupán az infokommunikációban való fejlettségtől, hanem kulturális elemektől, szemlélettől is függhet; szemlélettől, attitűdtől, amelyek egyebek között historikus okokból, piaci sajátosságok miatt alakulhatnak olyanná, amilyenné.
Bonyolult felvezetőmmel annak magyarázatát bátorkodtam előkészíteni, hogy miért éppen a finnek vezetik a vállalati felhősödési listát a huszonnyolc uniós országot mutató ábrán. A finnek nem annyival fejlettebbek az infokomunikációs technológiák üzleti alkalmazásában, az információs társadalom vállalkozási szegmensének digitalizációjában, mint ahogyan e sorrend mutatja. Megelőzik a svédeket, a dánokat, a hollandokat, az íreket, a briteket; valószínűleg más infokommunikációs szempontokat választva nem ilyen a sorrend. A DESI (Digital Economy and Society Index) szerint például a dánok, a svédek, a norvégok és a hollandok után csak az ötödikek a finnek.
Viszont lehet, hogy infokommunikációs fejlődéstörténetük során a finnek megtanultak bízni mások szolgáltatásaiban, ami egyúttal azt is jelentheti, hogy ritkán volt alkalmuk csalódni.
Szándékosan nem említettem az előbb az olaszokat, akik a finnek után a második helyet foglalják el. Szerintem a taljánok esetében egy vagy több erős és megbízható helyi szolgáltatónak köszönhető, hogy ott a felhőalapú szolgáltatások használata a vállalkozói szférában ennyire intenzív. Vagy annak, hogy Itáliában közismerten erős a kkv-szegmens?
Az egykori szocialista országok pozícióit nézve e rangsorban kitűnik, hogy nem tömörülnek egy csoportba. A szlovákok például - felette az uniós átlagnak - a vállalkozások felhősödésében a tizedikek, és ezzel a legjobbak egykori sorstársaik között.
Órákat eltöltve a statisztikai elemzések elemzésével arra kellett jutnom, hogy valami nagyon nincs jól nálunk. Az uniós összehasonlításokból nem tudok mást kihámozni, mint azt, hogy a digitalizációban, az infokommunikációs technológiák alkalmazásában a magyarországi vállalkozások nem tartanak lépést az uniós országok derékhadának vállalataival. Nem is egy velünk hasonló történelmi múlttal sújtott ország elhúzott mellettünk, és vannak olyanok is (Litvánia, Észtország), amelyek az EU28 átlag fölé kerültek a DESI mutatót tekintve.
Nem kizárt, hogy az efféle ország-összehasonlító elemzések pontatlanok és vitathatók a módszertanukat tekintve. Viszont akárhogyan is készülnek e statisztikák, fel kell figyelnünk arra, hogy hazánk lényegében minden szegmensben az uniós mezőny hátsó negyedébe-harmadába sorolódik.
Csekély vigasz, hogy van olyan részterület is, ahol legalább az uniós átlag fölött vagyunk. Ilyen például a 10 fő fölötti kkv-k e-kereskedelmi forgalomaránya. Ám míg az EU28-as átlag 2015-ben az előző évhez képest nőtt, nálunk csökkent e mutató.
Még ez is.