Német illetőségű volt az előadó, akinek kómába ejtően monoton, az intellektuális izgalmakat kerülő, éppen ezért rémségesen hosszúnak tetsző előadását próbáltam ébren követni. Azt taglalta, hogy az Ipar 4.0-nak nevezett trend milyen szerepet játszik az általa képviselt ipari szegmens fejlődésében. Felmerült bennem, talán nem is a pulpitus mögött álló ember hibája, hogy nem jövök lázba a diáitól. Lehet, hogy egy újabban felkapott trend narrációjára reagál így tudatom immunrendszere, ha van neki ilyen.
Meséből ugyanis nincs hiány az infokommunikációban, az ipari tevékenységek korszakolásának pedig megvan a maga hagyománya és története. És a ma már működő infokommunikációs megoldásokból csekély fantáziával is megrajzolható a nagyvonalúan és leegyszerűsítően iparnak nevezett tevékenységek fejlődése, változása az elkövetkező években - másként fogalmazva: könnyedén és igény szerint alkotható meg a jövő egy hihetőnek tűnő és ámulatba ejtő változata.
Számomra a negyedik ipari forradalomnak is nevezett új fejlődési szakasz nem is elsősorban az iparról, a valamit elkészítő, legyártó tevékenységek új világáról, hanem e tevékenységek fizikai, logikai és üzleti határainak elmosódásáról szól. Konkrétabban arról, hogy az ipari jellegű tevékenységek beolvadnak a gazdaság, a társadalom struktúrájába, ízesülnek olyan pontokhoz, amelyektől korábban betonfalak és kerítések, technológiák és folyamatok, szerződések és érdekek választották el.
Elmagyarázom.
A rend kedvéért, mielőtt belefognék az ígért magyarázatba, egyetlen hosszú mondat keretében maradva felemlegetem, hogy a hagyományos értelemben vett iparnak a hagyományosan belsőnek tekintett működése is átalakul az új technológiák alkalmazásának hatására (gyártás 3D nyomtatással, szenzorok alkalmazása a gyártás monitorozásában, nagyadat-elemzések a gyártási folyamatok irányításában, önvezető járművek az üzemeken belüli szállításban - hogy csak néhány példát mondjunk találomra).
Számomra a negyedik ipari forradalom jövőjéből azok a dimenziók az érdekesek, amelyekben korábbi kapcsolatok, relációk szűnnek meg vagy alakulnak át. Az egyszerűség kedvéért az értéklánc dimenzióját említem, amely az infokommunikációs technológiák intenzív alkalmazásának következtében új formákat ölthet. A felhasználó és a gyártási pont közötti közvetítő láncszemek száma csökkenhet, funkcióik változhatnak. A tisztán digitális javak szegmensében már végbement változások számos eleme jelenik majd meg az ipar negyedik revolúciójának áramlataiban.
Az Ipar 4.0 jövőjét alapos szegmentálás után lehet igazán megjósolni. Rendkívül komplex fejlődés előtt állunk, amelyről egyelőre nagyvonalú és leegyszerűsítő, viszont rendkívül trendi infografikák készülnek. Az igazság azonban valószínűleg az, hogy minden iparágnak meglesz a maga saját útja a jövőbe
Évszázadok óta használt alapfogalmak kapnak új jelentést.
A termék fogalma is megváltozhat - hogy egy jellemző példát említsek, és ezzel érzékeltessem a változások kiterjedését. A 3D nyomtatás és nyomtatók elterjedésével más lehet a termék, amit mint vevők kiválasztunk és kifizetünk. Attól kezdve, hogy bizonyos tárgyak elkészítése, előállítása nyomtatással is megoldható, a termék voltaképpen az adatállomány lehet, amely alapján egy valahol (például nálunk, vevőknél, otthon) működő printer formálja meg a valóságos tárgyat.
Nincs közreműködő gyár, gyártósor, gyártóműhely, hogy a hagyományos fogalmi körben maradjunk - a vásárláskor a vevő szemszögéből nézve a termék a digitális formátumban megalkotott terv, design. Az adott termék értékláncának hagyományos elemei (tervező, gyártó, logisztikai cég, nagybani forgalmazó, kiskereskedő) közül több is szükségtelenné válik, viszont felépül és megerősödik a másik, amely a nyomtatónkat karbantartja és ellátja kellékekkel.