Újságíróként nem egyszer késztettem gondolkodásra az Újvilág bevándorlási tisztjeit, amikor elmagyaráztam nekik, hogy hazám egyik kiadványát szolgálva tudósítóként érkeztem hatalmas országukba, és ott újságíróként fogok tevékenykedni. Volt eset, amikor külön szobában hallgattak ki, hogy eldöntsék, most azonnal utasítsanak-e ki, mert nincs zöldkártyám, vagy nagy kegyesen engedélyezzék belépésemet az Amerikai Egyesült Államok területére.
Amikor szerkesztőm a távmunkát is megjelölte, mint témát, amelyről ehelyütt és ezúttal értekezhetnék, az előbbiek jutottak elsőként az eszembe. Újságíróként számtalanszor megélt élményem a szerkesztőségtől távol végzett munka, amiből viszont nem következik, hogy a téma mindentudó szakértője vagyok.
Az alábbiakban több nézetből, szakemberek közreműködésével villantom fel a téma néhány érdekes aspektusát.
Munkaviszony. Fejvadászok a megmondhatói, hogy hazánkban a mai rekrutálási folyamat elején mind a toborzó cég, mind pedig a jelölt szóba hozza a távmunkát. Vannak vállalatok, ahol a belső infrastruktúra eleve úgy épül fel, hogy a munkatársak kisebb vagy nagyobb csoportjai jellemzően nem is tartózkodnak a vállalat irodáiban.
- A tevékenységüket körültekintően átgondoló cégek folyamataikat eleve úgy tervezik meg, hogy meghatározzák a távmunkával elvégezhető folyamatelemeket. A távoli munkavégzés lehetősége tehát nem egy adott munkavállalóra van szabva, hanem az adott feladatoktól függ - mondja Horváth Attila, az Adab Search tulajdonos-vezetője. - Szó sem lehet azonban a távmunkáról olyan vállalatok, intézmények esetében, amelyek kritikus rendszereket működtetnek és/vagy kritikus adatokat, információkat gyűjtenek, tárolnak és dolgoznak fel - hangsúlyozza.
Elterjedtség. A kollaborációhoz megoldást nyújtó LSK Hungária üzlet- és termékfejlesztési igazgatója, Leveli András szerint a nyugati országokban tapasztalható gyakorlattal összehasonlítva Magyarországon a távmunkában alig aknázzák ki a technológiák adta lehetőségeket.
- Az egymástól távol lévő csoportok közös munkavégzési kultúrájának elterjedése hazánkban még várat magára - mondja az igazgató.
IT-biztonság. Keleti Arthur (Önkéntes Kibervédelmi Összefogás) véleménye szerint akkor járunk el helyesen, ha úgy tekintjük, hogy IT-biztonsági szempontból mindannyian távmunkát végzünk. A lényeg az, hogy a végpont (végpontunk) és az adatkapcsolat másik vége között titkosított legyen a kommunikáció, amely azonosított felek között kell, hogy folyjon. A végpontot (végpontunkat) folyamatosan monitorozni szükséges, és ha a megszokottól eltérő dolgok történnek ott, a központnak intézkednie kell (például leválasztja a hálózatról a valószínűleg veszélybe került pontot).
Minden együtt. Extrém távmunka-szituációként értelmezhető, a témánkat illetően mindent egyben megmutató az, ami a katasztrófavédelem bevetési helyszínén történik. Tanka László, az OKF informatikai főosztályának vezetője szerint kivonuláskor informatikai szempontból a legfontosabb a biztonságos és nagy sávszélességű kommunikációs kapcsolat megteremtése és rendelkezésre állása a helyszín és a vezetési pont között. Olyan eszközt (speciális mobilroutert) alkalmaznak, amely képes több SIM-kártyával, más hálózatok és/vagy wifi-szolgáltatás összenyalábolásával a lehető legnagyobb sávszélességet létrehozni és tartósan szolgáltatni, akár drónok élő videóadásának sugárzására is alkalmas sávszélességet elérve. Két azonosított végpont között folyik itt a védett kommunikáció. A helyszínről adatokat, információkat is küldenek a vezetési pontra, ahol a valós idejű kiértékelés folyik.