Vályogtéglából készült ennek a háznak az első változata az 1920-as évek végén. Akkoriban az építési technológiák a városokban, a tehetősebb vidékeken és építtetői körökben már más dimenziókban fejlődtek. Itt, a vidéken, még egy vasutas sem engedhette meg magának, hogy az építés terén kitörjön abból a világból, amelyet - manapság hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni - a szegénység és a zárt falusi közösségek fojtó belső reguláltsága is jellemzett.
A ház lassacskán változott, előbb a belmagasságát emelték meg alig két méterről vagy 40 centiméterrel, később hozzáépítettek egy szobát, majd még egyet és egy kis asztalosműhelyt is, bevezették a vizet, a kábeltévét. Napjainkban optikai kábel (Fiber-to-the-home, FTTH) köti össze a nagyvilággal, azon érkeznek a tévéműsorok, és néhány éve már a szennyvízhálózathoz is csatlakozik.
A vályogtéglás rész egészen az utóbbi évek hőhullámaiig nyáron hűvösnek volt mondható. Ott, ahol a helyiségekben egykor közvetlenül a földre helyeztek burkolatot (a szobákban például hajópadlót), télen drága volt a fűtés.
A legutóbbi felújításkor szabályos rétegződésű aljzatot kapott e részeken a ház, a fűtési energiaigény pedig meredeken visszaesett.
Még nálunk, Magyarországon is nagy változáson esett át az utóbbi évtizedekben az épület szó értelmezése. A napjainkban megvalósuló lakóházak, irodák, sportlétesítmények, kórházak, múzeumok, bevásárlóközpontok stb. valószínűleg nem érnek meg magas kort, mert az építtetői igények gyorsan változnak, amiképpen az építési technológiák sebes fejlődése is lehetővé teszi a rugalmas és szinte azonnali alkalmazkodást az igényekhez. Az épületek nagy többségében egyre több a gép, amelyek az ott élők, dolgozók, tevékenykedők tökéletes komfortjáról és biztonságáról hivatottak közvetlenül gondoskodni, mégpedig az adott körülmények között a lehető leghatékonyabban, tehát a lehető legkevesebb energia felhasználásával, a lehető leggazdaságosabb vízfelhasználással és a lehető legkisebb fenntartási költségekkel.
Amikor okosépületről van szó, voltaképpen azt értjük alatta, hogy az ilyen építmény rendelkezik olyan képességekkel (napjainkban természetesen a digitális technológiák intenzív alkalmazásának, vagyis okosságának köszönhetően), amelyekkel az előbbiek szerint felel meg az elvárásoknak.
Az épületmenedzsment, a beépített masinéria hatékony működtetése az utóbbi években a digitalizáció fókuszába került. Egyes források szerint tavaly 2,4 milliárd dolláros rekordot ért el az okosépületekkel kapcsolatos innovációkba globálisan fektetett tőke. E területen is megjelentek a startupok, egy-két ilyen kezdő vállalkozás innovációját van szerencsém ismerni.
Találtam egy érdekesnek és megbízhatónak tetsző tanulmányt, amikor az után kutattam, vajon hazánk hol található az okosépületekkel kapcsolatos felkészültséget vizsgáló nemzetközi rangsorban. Az Európai Bizottság 2017 októberében Smart Building: Energy efficiency application címmel kibocsátott tanulmányának végén található egy térkép, amelynek már a címe is lehangoló: Az európai felkészültség az okosépületekre továbbra is alacsony. Az ábrán színekkel jelzik az országok minősítését a leggyengébb "lassú kezdők" pirosas bordójától az e téren legjobb "okosra-készek" sötétzöldjéig. Hazánk pirosas bordó színben látható a térképen, akárcsak Portugália, Belgium, Görögország és Ciprus.
Pozitívan közelítve a problémához azt mondhatjuk, hogy hazánkban nagy lehetőségek előtt áll e terület.
*
Egyébként most, délután 4 órakor néztem meg: 33 fokot mutat a gangon árnyékban a hőmérő, itt, a szobában 26,5 fok van. Este majd - okosan - kitárom az ablakokat, hagyom, hogy a szoba éjszaka jól átszellőzzön és lehűljön.