Egyetlen újságírói kérdés hangzott el a tájékoztatón, mégpedig e sorok írójáé. Arra a kérdésemre, hogy milyen statisztikai adatokra alapozza Deutsch Tamás azt az összefoglalójában tett megállapítást, miszerint a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésében középhatalomnak számít Magyarország, a biztos megismételte a korábban hangoztatott eredményeket.
A Szegedi Tudományegyetem informatikai tanszéke a nyílt forráskódú szoftvereket kutató, fejlesztő egyetemi, akadémiai társaságok nemzetközi (világszintű) összevetésében első helyen áll, ha az üzleti életben működő fejlesztőket is figyelembe vesszük, akkor pedig a hatodik helyen találjuk a szegedieket – mondta Deutsch, majd hozzátette: tavaly 600 ezer euró bevételre tett szert a szegedi tanszék, illetve a tanszék kutató-fejlesztő munkatársai által létrehozott gazdasági társaság a nyílt forráskódú szoftverek külföldi értékesítéséből. Az ELTE informatikai kara az egész Európát átfogó informatikai kutatás-fejlesztési hálózat egyetlen közép-európai tagja – e hálózat jelentős, úgynevezett közvetlen brüsszeli fejlesztési forrásokat képes hasznosítani. Az ELTE informatikai kara szerepet kap olyan, európai szintű, kettős diplomát adó képzésekben is, amelyekben részt véve az informatika területén legmeghatározóbb 3-5 európai egyetem és az ELTE közös diplomáját szerezhetik meg magyar és külföldi, akár észak-amerikai, diákok.
Egy magyar származású, informatikus-kutató nevéhez kapcsolódik a világszerte használt irodai alkalmazás, az Office program megalkotása – mondta Deutsch, aki félreérthetetlenül utalt a Microsoft Office termékére és a Microsoft egykori szoftver architektjére, Charles Simonyira. Majd felhívta a figyelmet: „Nem szabad azonban arról elfeledkeznünk, és ez a kérdés is komoly hangsúlyt kapott, hogy szemben az előbb idézett programmal, amelyik nem nyílt forráskódú program, van egy egyébként hasonló nevű, ma jelen pillanatban Europe Office nevet viselő magyar nyílt forráskódú irodai szoftver, amelyik egyébként teljesítményét, felhasználhatóságát, adatbiztonsági garanciáit tekintve legalább olyan színvonalú, sőt bizonyos tekintetben, főleg adatbiztonsági szempontból, sokkal komolyabb teljesítményre képes. Ára egyébként, nyugodtan mondhatom, csupán a töredéke a nem nyílt forráskódú szoftver árának.”
Bízik a miniszterelnöki biztos abban, hogy új lendületet kap a kormányzat azon törekvése, amely az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról szóló 2011-es kormányhatározatban (1479/2011. (XII. 23.) Korm. határozat) fogalmazódott meg. E határozat végrehajtását szuboptimálisnak minősítette Deutsch. Kutatás-fejlesztési, üzleti, adatbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontból tartja különös jelentőségűnek a biztos e nyílt forráskódú programok beszerzését előtérbe helyezni.
Kállay Kristóf, a nyílt forráskódú termékeket terjesztő Multiráció értékesítési vezetője, - aki az Infotér Egyesület elnökségének tagja - arról tájékoztatott, hogy a kétórás konzultáción bemutattak néhány prezentációt és egyébként arról cseréltek eszmét, hogy az internetről szóló nemzeti konzultációban milyen jellegű kérdésjavaslatok merülhetnek fel a nyílt forráskódú megoldásokkal kapcsolatban. A megbeszélésen a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésében élenjáró egyetemek és olyan vállalkozások képviselői vettek részt, amelyek ugyancsak a nyílt forráskódú megoldásokkal foglalkoznak.
Kállay elmondta, hogy megfogalmaztak kérdésjavaslatokat, amelyek megjelenését támogatják a konzultációban. „A magyar emberek támogatják-e, hogy a komoly szakmai tudással rendelkező magyar szakemberek itthon találják meg a számításukat?” – idézett Kállay egy lehetséges kérdést, amely áttételesen támogatja a nyílt forráskódú termékeket fejlesztő és terjesztő közösséget. „Támogatják-e a magyar emberek, hogy külföldön készített termékek helyett hasonló tudású olcsóbb magyar termékeket vásároljanak a kormányzati és állami tulajdonban lévő intézmények?” – fogalmazott meg egy másik, a nyílt megoldások elterjedését közvetlenebbül támogató kérdésjavaslatot.
Kérésemre így értékelte Kállay a mai eszmecserét, valamint a sajtótájékoztatót, ahol először ő szólt a sajtó munkatársaihoz. „Felhívjuk a közvélemény figyelmét arra, hogy itt vagyunk. Nagyon jelentős magyar szellemi tőke halmozódott fel a nyílt forráskóddal foglalkozó közösségben. Elsősorban a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE, továbbá az nyílt forráskódú megoldások szegmensében tevékenykedő vállalkozások fejlesztőire, szakemberei gondolok. Fontosnak tartom, hogy egy korábbi határozatát megerősítve a kormány tegyen meg mindent azért, hogy ez a tudás itthon hasznosulhasson.”