Tavaly decemberben Koppenhágában Cop15 nemzetközi klímakonferencián összeültek az ENSZ-tagállamok csúcsvezetői, hogy meghatározzák azokat a konkrét lépéseket, amelyeket a korábban már lefektetett irányelveknek megfelelően az országoknak meg kell tenniük a 
Hatékonyság és megtérülés
A környezetvédelmi szempontok felértékelődése kezdetben csupán kommunikációs fogás volt a vállalatok részéről, ám az utóbbi években előtérbe kerültek a konkrétumok; megjelentek a környezeti kihatásokat elemző kutatások, bár ezek módszertana még nem nevezhető kiforrottnak. Magas szintű becslések szerint az informatikai berendezések a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékáért felelnek, ennek felét az adatközpontok teszik ki. Könnyebben megfogható és jobban mérhető az IT-erőforrások tényleges energiafogyasztása, hiszen ez az érték számokban (és pénzben) könnyen kifejezhető. A vállalatok - nem kis mértékben a gazdasági válság hatására - kezdik felismerni, hogy a környezettudatos IT-megoldások alkalmazása nem puszta marketing, hosszabb távon az optimalizált infrastruktúra és folyamatrendszer konkrét anyagi megtakarításokkal járhat; ez teheti a zöld IT-t valóban versenyképessé. A hangsúly a hosszabb megtérülésen van, hiszen a korszerű, új eszközök, rendszerek beszerzése, új folyamatok bevezetése (ma még) nagyobb egyszeri kiadást jelent, azonban a használat során jelentősebb költségmegtakarítás érhető el.
A zöld informatika leegyszerűsítve arra keresi a választ, hogyan lehet hatékonyabb és energiatakarékosabb az IT; ez a két fogalom szorosan együtt jár, hiszen a korszerűbb technológia jó eséllyel kevesebb energiát fogyaszt ugyanazon feladat, művelet elvégzésekor, mint a régebbi. Meg kell különböztetnünk az energiafelhasználást és az energiahatékonyságot; míg az előbbi a tényleges fogyasztást méri, az utóbbi arról tájékoztat, mennyire gazdaságos a működés. Ezt a két tényezőt kell vizsgálnunk az informatika teljes életciklusa alatt, a tervezéstől kezdve az előállításon keresztül a felhasználásig és az újrahasznosításig. Felmérések kimutatták, hogy a környezetszennyezési tényezők egyharmada a gyártási szakaszban, kétharmada pedig az üzemeltetési szakaszban realizálódik. Ebből az következik, hogy a legnagyobb energia- és anyagi megtakarítás az üzemeltetés során érhető el.
Méretgazdaságosság
A zöld IT éppúgy megjelenik a hatalmas adatközpontokban, mint az irodai/vállalati és az otthoni informatikában. Az utóbbi pár év óta - különösen a felhőinformatika modelljének, a szoftverszolgáltatások (Software-as-a-Service, SaaS) terjedésének köszönhetően - az IT-számítási kapacitások jelentős része adatközpontokban koncentrálódik. Az online szolgáltatások, alkalmazások (keresők, webshopok, levelezőrendszerek, közösségi oldalak stb.) mögött ezer meg ezer szerver dolgozik szünet nélkül, speciális körülmények között. A számítási kapacitás koncentrálása együtt jár a méretgazdaságossággal. Sokkal hatékonyabban üzemeltethető egy olyan rendszer, amelyet kifejezetten ilyen célokra terveztek, és ennek jegyében üzemeltetnek. Az adatközpontokban a szervereszközök tényleges fogyasztásán túl jelentős energiaköltséggel jár a csúcsra járatott berendezések folyamatos hűtése; ezeknek az informatikai erőműveknek hatalmas, mégis jobban optimalizálható a fogyasztása, mintha ugyanezt a kapacitást szétszórva, korszerűtlenebb technológiával és környezetben üzemeltetnénk. Az infrastrukturális fizikai tényezők mellett fontos szerepet játszik a virtualizáció, amely lehetővé teszi az erőforrások koncentrált kihasználását; ha a fizikai gépeket logikai gépekké alakítjuk, az egységnyi műveletet kevesebb, de jobban kihasznált erőforrásra terhelhetjük, így nemhogy százalékban, hanem faktorokban mérhető megtakarítást érhetünk el.
Az adatközpontokban fontos szerepet kap a megtermelt hő (újra)felhasználása a létesítmények üzemeltetésében vagy külső komplexumokban. Az Academica Helsinkiben épült új adatközpontja például az ortodox Uspenski katedrális fűtése mellett mintegy ötszáz lakás melegítéséről is gondoskodik. A vállalat éves szinten 375 ezer eurós megtakarítást ér el az energiafelhasználás optimalizálásával.
A zöld IT természetesen nemcsak az adatközpontokban releváns. Ma már az üzleti és végfelhasználói informatikai, szórakoztatóelektronikai eszközöket is úgy tervezik - a hardver és a szoftver szintjén egyaránt -, hogy kevesebb energiát fogyasszanak és/vagy ugyanannyi energiafelvétellel hosszabb ideig működőképesek legyenek. Ilyenformán nemcsak a nagyvállalatok, hanem bárki hozzájárulhat a káros környezeti hatások csökkentéséhez. A zöld technológiák társadalmi ismertsége és adaptációja ennek ellenére országonként és kontinensenként igen eltérő. Egy Accenture-felmérés például kimutatta: a kínaiak 98 százaléka hajlik arra, hogy zöld technológiákat támogató eszközöket vásároljon, míg a jóval fejlettebb (és felvilágosultabb?) USA-ban ez az arány mindössze 43 százalék. A különbség globálisan is fennáll - a fejlődő országok lakosainak 84 százaléka, míg a modern államok polgárainak csak 50 százaléka gondolkodik így. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a környezet káros hatásait a fejlődő országok lakosai érzik jobban; ilyen értelemben még van mit tanulniuk a "civilizált" nyugati társadalmaknak.
A cikk a 2010. február 9-i Computerworld-Számítástechnika mellékletében is megjelenik.
