Október eleje a Nobel-díjak kiosztásának szezonja. Hat nap alatt, hat díjat jelentenek be, új arcok válnak ismertté a világ minden tájáról, és lesznek tagjai - más tudósok, írók, közgazdászok, emberi jogi vezetőkhöz csatlakozva - a világ egyik, ha nem a legelitebb listájának.

Idén a nanotechnológiában áttörést jelentő grafén előállításának módszerét kidolgozó egyik tudós, Sir Konsztantyin Novoszelov brit-orosz fizikusprofesszor tudományos munkáját ismerte el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa és a Neumann Társaság a Neumann János professzori címmel.

A teljes egészében szénből készült kétdimenziós anyag, a grafén 2010-ben Nobel-díjat hozott a felfedezőinek. Egy új anyag, a grafin még jobb lehet.

Felülmúlják a többi hasonló nanotechnológiás szenzort.

Kiterjesztett valóság, blockchain, vállalati drónok, autonóm járművek és új anyagok, mint a grafén vagy a szilicén: a 2020-as években többek között ezek a témák határozzák majd meg a technológia fejlődését. A közelebbi jövőre nézve a Cisco összegyűjtött 6 + 10 üzleti és technológiai trendet.

A Huawei jelentős áttörést jelentett be az akkumulátorokkal kapcsolatos kutatásában: a világ első grafén segítségével létrehozott lítium-ionos akkumulátorát, amely kétszer olyan hosszú élettartammal bír, mint a hagyományos lítium-ionos energiaforrások. Az új megoldás emellett 60°C hőmérsékletű környezetben is működik, amely 10 fokkal haladja meg az akkumulátorok jelenlegi tűréshatárát.

Botnetről, mobil kártevőkről, fúziós erőművekről és több izgalmas témáról tartanak előadásokat a BME konferenciáján.

Magyar kutatók, Tapasztó Levente és munkatársai az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében (MFA) a világon elsőként tudták a grafén szerkezeti hullámosságát nanométer alatti (0,7 nm) pontossággal szabályozni. Ezzel messze meghaladták az eddig elért legkisebb, 300 nanométeres hullámperiódust.

Brit kutatók szerint a grafén növelheti az optikai kommunikációs rendszerek hatékonyságát, vagyis gyorsabb lenne a szélessávú internet is.

Az új technológia a tudósok szerint néhány éven belül a jelenleginél jóval biztonságosabb vezeték nélküli eszközök és olcsóbb kijelzők kifejlesztését teszi majd lehetővé.

Modern, innovatív elektronikai termékek, érintőképernyők, fénypanelek, napelemek, valamint néhány éven belül digitális nanoáramkörök alapanyagként válhat széles körben alkalmazottá a grafén. Ennek a világon egyedülálló anyagnak, a mindössze egyetlen atom vastag grafitrétegnek az atomi pontosságú megmunkáláshoz került közelebb a tudomány az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) kutatójának felfedezésével. Egy általa kidolgozott módszerrel ugyanis cikk-cakk élű, hibátlan grafén alakzat állítható elő, ami jelentős előrelépést jelenthet a lassan fizikai korlátaihoz érkező szilícium mikroelektronikában való helyettesítésében. A november végén Junior Prima Díjban részesült Nemes-Incze Péter, felfedezésével a nemrégiben létrejött Közös Koreai-Magyar Nanotudományok Laboratórium megalapításához is hozzájárult.

A kutatások közelebb visznek ahhoz, hogy tömeggyártásba kerülhessenek az eddigieknél sokkal gyorsabb lapkák. Hamarosan jobb minőségű jelfeldolgozó és erősítő chipek jelenhetnek meg a piacon.