Biztonságtudatos szemlélettel és néhány preventív előírás betartásával jelentősen csökkenthetők a kockázatok a kibertérben.

Egész Európában a WannaCry zsarolóvírus-járványra hasonlító támadás zajlik a Windows rendszerek ellen. Az áldozatok között ott vannak a csernobili atomerőmű számítógépei is.

A napokban ért véget a tanév, a szünidő két és fél hónapja alatt a diákoknak a szokásosnál jóval több ideje marad szabadidős tevékenységre, így internetezésre is. A szülők - akik a családok többségében nem tudják végig gyermekeikkel tölteni a nyári szünetet - az Ipsos kutatása szerint jóval kevesebb figyelmet szánnak gyermekeik internethasználatára, mint az indokolt lenne.

Az ESET kutatói kielemeztek egy kifinomult és rendkívül veszélyes kártevőt, amelyet kritikus ipari folyamatok szabotálására terveztek. A szakemberek véleménye szerint a kiberbűnözők egy tavaly év végi, ukrán áramszolgáltatót érintő támadás során tesztelték a vírust.

Hétfőn viszont ők sem szeretnek dolgozni.

Tavalyhoz képest az idei első negyedévben megháromszorozódott az okostelefonokra szakosodott zsarolóvírusok száma.

A WannaCry zsarolóvírus okozta pánikot kihasználva beindultak az adathalászok és más kiberbűnözők.

Orosz hackerek támadták a népszerű levelezőszolgáltatás használóit.

Zömmel ismert veszélyekkel állunk szemben, hiszen láthattuk a mára legelterjedtebb kibertámadási formák kialakulását. Vannak azonban új kockázati tényezők is, amelyekre fel kell készülnünk.

"Mindig előre jelezzük bizonyos szintjét, de sohasem jelezzük előre a teljes kiterjedtségét" - nyilatkozta Steve Durbin, az Information Security Forum (ISF) ügyvezető igazgatója, amikor a 2016-os évben tapasztaltakról beszélt. Úgy fest, a kiberbűnözés mértéke előre nem látható.

Webes statisztikák szerint a világon immár többen interneteztek androidos telefonokról, mint windowsos számítógépekről. A kártékony kódokat készítő bűnözők ezért belehúztak: naponta kilencezer új vírust készítenek.

A Cerber legújabb variánsa több részre oszlik, amelyek külön-külön ártalmatlannak tűnnek.

Egy trükkel azonban megszabadulhatunk tőle.

Zsarolóprogramok, támadási platformmá váló dolgok internete, gyenge titkosítás, sérülékeny NoSQL adatbázisok veszélyeztetik az informatikai rendszereket, egyre nagyobb károkat okozva mind a vállalatoknak, mind az otthoni felhasználóknak.

Nem csupán a szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalatokat és a biztonsági cégeket érinti a krónikus, előreláthatólag több évig tartó informatikushiány.

A vállalatoknak ideje nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a fájlszolgáltatásokra, amit számos indok alátámaszt.

A Trend Micro "2016 Security Roundup: A Record Year for Enterprise Threats" (2016-os biztonsági összefoglaló: rekordév a vállalati fenyegetések terén) című jelentése szerint a kiberfenyegetés rekordszintet ért el 2016-ban: a vállalati célpontokra vadászó kiberbűnözők körében egyre népszerűbbé váltak a zsarolóprogramok és az üzleti e-maileket érintő visszaélések.

A legújabb már hangfelismerésre is képes!

Tarolni fognak a zsarolóprogramok 2017-ben, figyelmeztet az Acronis. A pusztítás olyan méreteket ölt majd, hogy ha valakit el is kerül, ismerősei között biztosan lesznek áldozatok. Érdemes ezért a vállalatoknak és a fogyasztóknak egyaránt olyan, többféle platformot egységesen kezelő eszközökkel felvértezniük magukat, amelyek az adatok biztonsági mentését és visszaállítását vírusvédelemmel, valamint kikezdhetetlen hitelesítéssel ötvözik.

Legális szoftvert használnak eddig nem azonosított támadók a felhasználók számítógépeinek megfertőzésére.