Az adatvédelmi előírások teljesítése meglehetősen összetett feladat, hiszen a szabályok rengeteg különféle információra, területre és rendszerre kiterjednek. A vállalatok ezért sok esetben tehernek érzik az ilyen jellegű kötelezettségeket.

Rengeteg szó esik manapság a blokkláncokról, de még mindig sok félreértés övezi a technológiát. Bemutatjuk, mitől olyan izgalmas, és milyen területeken változtathatja meg az életünket.

A konkurencia biztonság terén már régóta szorongatta a Zoomot, most végre itt is fontos előrelépés történt.

Fontos, hogy mi szerepel a hivatalos iraton, például a bizonyítványban, de az még fontosabb, hogy a való életben mire használható és mennyit ér a tudományunk. Ha az iskolában esetleg még nem így láttuk, az utána következő években valószínűleg megtapasztaltuk a saját bőrünkön.

A hekkerek újabban az egyetemeket veszik célba velük, és nem csak pénzt követelnek a titkosítás feloldásáért, de azzal is megfenyegetik az oktatási intézményeket, hogy nyilvánosságra hozzák a hallgatók személyes adatait.

A Columbia Egyetem kutatói fejlesztették ki azt az eszközt, mely képes feltárni az androidos alkalmazások titkosításának gyengeségeit, a próbán pedig sok népszerű app elhasalt.

A 2 terabájtos SSD tároló a Western Digital ArmorLock biztonsági platformján alapul, amely az egyszerű használatot ötvözi a 256 bites AED-XTS titkosítással.

A Kingston új, 128 GB-os titkosított USB meghajtóit használva nem kell aggódnunk amiatt, hogy az ezeken tárolt bizalmas adatok illetéktelen kezekbe kerülhetnek.

Szingapúri kutatók olyan kvantum alapú titkosító eszközöket fejlesztenek, amelyekkel hatékonyan javítható a hálózatok biztonsága.

A Kingston IronKey D300 nevű titkosított USB meghajtósorozata megkapta a NATO korlátozott tanúsítványát (NATO Restricted Level Certification).

Miután szakértők több sebezhetőséget találtak az SSD-k hardveralapú titkosításában, a Microsoft frissítette a BitLockert, alapértelmezésbelivé téve annak szoftveralapú AES titkosítását.

Napjainkban a vállalatok egyre több adattal gazdálkodnak, amelyek megfelelően hasznosítva jelentős üzleti előnyt jelenthetnek. Az adatokat azonban meg is kell védeniük, ami komoly kihívásokba ütközik, ha ezekre az információkra a szervezetek mindennapi működéséhez is szükség van.

Lassacskán az összes informatikai rendszert érintő adatbiztonsági problémára titkosítási technológiákkal igyekeznek megoldást találni. Csakhogy a titkosítás egyáltalán nem olyan hatékony védelmi módszer, mint gondolnánk.

A kiberbizonsági szakma a kvantum-kriptográfiától és a kvantum-kulcsdisztribúciótól várja, hogy hosszú távra megoldódjanak a titkosítási problémák. De az új technológiák nem feltétlenül jelentenek megoldást minden területen.

Az új technológia fejlődésével a biztonsági megoldásokat is újra kell gondolni.

Közönséges szövegként, titkosítás nélkül tárolták a jelszavakat, de a vállalat szerint kívülről nem lehetett hozzáférni az adatbázishoz.

A kormányok egyre fokozódó adatfigyelése arra ösztönzi az Electronic Frontier Foundationt, hogy új technológiák elterjesztésével az összes internetes forgalom titkosítását szorgalmazza.

A tavasszal megjelenő frissítésben a BitLocker alapértelmezés szerint a szoftveres titkosításra áll át.

Az önmagukat titkosító meghajtók a GDPR előírásainak teljesítését is megkönnyítik.

Az Egyesült Államok egy perben ezt próbálja kikényszeríteni a Facebooktól.