Minden harmadik magyart ért már kibertámadás.

Yoad Dvir kiberbiztonsági szakértő (Microsoft) a koronavírus-járványt kihasználó kibertámadásokról tartott előadást.

A szoftver legújabb verziója segítségével a megoldás most már távolról is zökkenőmentesen kezelhető és frissíthető a 2G-s internethálózattal ellátott területeken lévő eszközökön.

Noha a hazai vállalatok többsége a távmunka kiterjesztésével és a szükséges eszközök beszerzésével gyorsan reagált a járvánnyal kialakult új helyzetre, a biztonság erősítése terén maradtak még tennivalók. Annál is inkább, mert a kibertámadások hulláma sem ért még el a csúcsra.

Bár szűnni nem akaró kibertámadások özöne zúdul rájuk, a vállalatok többsége mégis utólag gondol biztonságára, világított rá az EY friss felmérése. A valódi kibervédelem azonban nem puszta páncélzat, ami utólag is a rendszerekre aggatható, figyelmeztet a tanácsadó cég, hanem - a szépséghez hasonlóan - belülről fakad.

A cégeknek nagy mennyiségű kiberfenyegetéssel kell szembenézniük, és ebben szerencsére egyre nagyobb segítséget nyújtanak az olyan modern technológiák, mint például a gépi tanulás. Nem mindegy azonban, milyen megoldás segít a védekezésben.

Nagyszámú otthonról dolgozó alkalmazott esetén is biztosítja a vállalati infrastruktúra hatékony védelmét a hackertámadásokkal szemben a zéró bizalmi elv alkalmazása.

Egyre célzottabbak és fejlettebbek, ráadásul egyre nagyobb károkat okoznak a zsarolóvírus-támadások, amelyek immár igen komoly fenyegetést jelentenek a cégek számára.

Harmadik féltől származó szoftverekre, nyílt forráskódú megoldásokra és korszerű munkamódszerekre támaszkodnak mindinkább a vállalatok a gyorsabb digitális innováció és üzletbővítés érdekében, ami az ellátási láncot célzó újabb típusú támadások kockázatát is fokozza, mutatott rá a Trend Micro. A kiberbiztonsági cég szerint a szervezeteknek ezért a felhőtől kezdve a helyi és otthoni hálózatig minden rétegre kiterjedően frissíteniük kell védelmi stratégiájukat.

Az amerikai hatóságok szerint távhozzáférést biztosító vírusok terjesztését kezdték meg, hogy pénzt szerezzenek az ország fegyverkezési programjához.

A partnerekre és alvállalkozókra vonatkozó konkrét adathasználati irányelvekkel rendelkező nagyvállalatok csaknem háromnegyede (71%-a) kapott kártérítést olyan szállítókat érintő incidens után, akikkel adatokat osztanak meg. Ezzel szemben a szabályzatokkal nem rendelkező ugyanilyen méretű vállalatok

Az új típusú támadás egy vezérlő sebezhetőségének kihasználásával töri fel a számítógépeket és kapcsolja ki a rajtuk futó biztonsági szoftvereket.

Ezzel szemben a szabályzatokkal nem rendelkező ugyanilyen méretű vállalatoknak csak 22%-a számolt be ugyanerről. A fenti megállapítások a Kaspersky informatikai biztonsági vezetőket vizsgáló felméréséből származnak.

A Spectre és Meltdown után most itt a CacheOut, amelynek kivédéséhez gyors javítást ígér a lapkagyártó.

A filmek kifejezetten azok közé a szórakozási formák közé tartoznak, amelyekhez a felhasználók ingyenesen szeretnének hozzájutni, ez pedig termékeny talajt teremt a kibertámadások számára.

A Sophos legújabb riportja az előszőr 2018 decemberében észlelt Snatch zsarolóvírus új támadó módszereit részletezi. Ezek közé tartozik az is, hogy támadás közben csökkentett módban indítja újra a PC-ket, amivel megkerüli a zsarolóvírus tevékenységet észlelő védelmi eszközöket és titkosítja a fájlokat. A Sophos szerint más digitális bűnözők is átvehetik ezt a megoldást zsarolóvírusok gyártásához.

A zsarolóvírusok évek óta töretlen népszerűségnek örvendenek - legalábbis a kiberbűnözők körében. Ez azt mutatja, hogy a vállalatoknak még mindig nem sikerült átfogó és hatékony védelmet kiépíteni a ransomware támadásokkal szemben.

A Black Friday népszerűségének növekedésével együtt nő az online vásárlókra leselkedő kibertámadások valószínűsége is, derül ki a Kaspersky új jelentéséből.

A Ginp ellopja az SMS-eseket, és overlay típusú támadással a belépési adatainkat is megszerzi.

Arról rengeteget olvashatunk, hogy a vállalatokra, különböző szervezetekre milyen virtuális veszélyek és kiberbűnözők leselkednek, de mi a helyzet az otthoni felhasználókkal? Vajon magánszemélyként is ki vagyunk-e téve a zsarolóvírusoknak, tartanunk kell-e a személyazonosság-lopástól vagy az adathalászattól?