Kezdeményezésekben és vállalásokban nem szűkölködik az elnök beszéde, amelyet most közzéteszünk.
Tisztelt Hallgatóság, tisztelt Szakmabeliek!
Három héttel ezelőtt újra nagy lehetőséget kaptam Önöktől, a szakmától. Először is köszönöm a bizalmat. Az IVSZ történetében ritka alkalom, hogy a tagság megerősíti a hivatalban lévő elnököt.
Talán nem hangzik nagyképűségnek, de az újraválasztási kortesbeszédem írása közben eszembe jutott az amerikai elnökválasztások kapcsán született mondás: „Második elnöksége alatt minden elnök megvalósíthatja azt, amire az elsőben nem volt lehetősége.”
Visszatekintve az előző három évre azt kell, hogy mondjam, hogy eseménydús, de sok esetben váratlanul nehéz és viszontagságos időszakon vagyunk túl. Sok nagyszerű eredményt tudunk felmutatni. Új alapokra helyeztük a szervezetet, verseny helyett stratégiai szövetségeket kötöttünk, új tagokat nyertünk meg, számos szakpolitikai kérdésben sikerrel képviseltük ágazatunk érdekeit. Küzdöttünk az iparágainkat sújtó adók kérdésében. Hatalmas eredmény, hogy a válság ellenére az IKT ágazat reálnövekedést produkált. Ebben döntő része volt a távközlési eszközök elterjedésének.
A legnagyobb eredmény egyelőre mégis láthatatlan. Az igazi sikereink a kísérletező, tehetséges és szorgalmas magyar fejlesztők eredményeiben rejlenek, amelyek a gazdaság minden szférájában – a közlekedéstől az oktatásig – ma már megtalálhatók. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a tegnap esti év IKT menedzsere és év innovációja Gyurós díjátadó gálán az orvos-diagnosztika és a fogyatékkal élők életét könnyebbé tevő nívós és nemzetközi szinten elismert fejlesztéseket díjazhattunk.
Mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek.
Miközben a társadalmi átalakulások motorja a munkahelyteremtés és az ország versenyképességének növelése; miközben ágazatunk minden egyes megtermelt magyar forinthoz 10 fillérrel járul hozzá – minden egyes áfa forintból 10 fillért fizet be; miközben csak az IKT tudott folyamatosan nőni a válság éveiben; miközben ágazatunk vállalatai 3 milliárd forinttal támogatják adomány formájában az oktatást; miközben Európában jelenleg is 750 ezer betöltetlen informatikai munkahely van, és ez a szám 2015-re 900 ezerre nő; miközben az informatikai környezet áthatja a teljes gazdasági szférát a mezőgazdaságtól az oktatáspolitikáig; eközben valójában nem sikerült igazi áttörést elérnünk az IKT szektor társadalmi megítélésében!
Az ország méretéhez képest hallatlanul sikeres technológiai innovációk eredményei és a globális piacon versenyképes teljesítményeink a legtöbb magyar ember számára ismeretlenek maradtak. Mindösszesen 4500-an választják a felsőoktatási intézményekben az informatikai képzést, és a 2600 végzős harmada már alapértelmezésben külföldön keres munkát.
A fiatalok körében nem népszerű a szakmánk.
Ágazatunk szakmai eredményeit nem tudtuk úgy bemutatni, hogy az információtechnológia vonzó, érdekes és izgalmas pályának mutatkozzon a pályakezdők számára. Emiatt országunk legalább 5 ezer új IT munkahelyet veszít el.
Nem tudtuk átütő erővel megmutatni, hogy a technológia napi alkalmazása, a műszaki és rendszerszemléletű gondolkodás, a technológiai ismeretek már régen nem csak életünk egy szűk szelete – a közigazgatásnak, a banküzemnek és a mezőgazdasági támogatás igénylésnek –, hanem a jelenben már egyértelműen a legfontosabb lehetőség a talpon maradásra.
Mi tudjuk, de nem tettük egyértelmű, hogy a technológia a legnyilvánvalóbb versenyképességi tényező. Munkahelyek, minőség és tehetség, amelyekben bővelkedünk egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
Ma már az informatikát és az alapfokú távközlési eszközök kezelését ismernie és alkalmaznia kell alkotó módon mindenkinek napi munkája során.
A technológiai tudás nem egy önálló szakma, hanem egy univerzális képesség és egy általános környezet.
Annak érdekében tehát, hogy ezt a munkát elvégezzük, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének új hároméves programterve egy karakteres, világos társadalmi szerepvállalásra épül.
Ennek a szerepvállalásnak az a célja, hogy mindenki számára világos és érthető legyen, hogy számára miért nélkülözhetetlen, hasznos és érdekes a technológia napi használata.
1. pillér - a következő generáció megélhetése a tét
Meggyőződésünk, hogy az ország középtávú versenyképességének alapja nem a betanított munkásokra épülő összeszerelő üzemekben, hanem a mindenki számára elérhető és olcsó alkalmazott technológiában és az arra épülő folyamatosan bővülő tudásban van.
A technológia egyszerre tudás, adaptáció, együttműködés, vagyis olyan képességek, amelyek a versenyképes munkavállaló, vagyis az egész magyar gazdaság működésének motorja. Ehhez elengedhetetlen az infokommunikációs tudás széles körben való elsajátítása.
A rendszerszemléletű gondolkodás, az analitikus gondolkodás, a programozási ismeretek a XXI. században a versenyképes gazdaságok legfőbb versenyelőnyei, melyeket az oktatáson keresztül a következő generációnak átadhatunk.
A szövetség ezért olyan kezdeményezést indít, amelynek keretében ingyenesen elérhetővé tesz minden természettudományos és programozási ismeretek elsajátításában segítő digitális oktatási tartalmat, amely tagvállalatai és nemzetközi együttműködései révén biztosítható.
A ma fiatal programozói a holnap projektmenedzserei, megoldástervezői, vezetői és megrendelői.
A programozási tudás elsajátítása megtanítja a fiatalokat a későbbi projektszerű munka alapjaira, az önálló vállalkozásra és felkészítheti őket a nemzetközi tudásközpontokhoz történő kapcsolódásra.
Munkahely lesz, mégpedig egyre több.
Az IVSZ aktívan együttműködik véleményezőként és érdekhordozóként az állami oktatási rendszer ezen szempontok szerinti átalakításában is, de én az egyenes beszédben hiszek: nem elégedhetünk meg ennyivel.
Szeretném, ha világosan látnák: nem tudjuk elfogadni az informatikai oktatási keretszámok radikális csökkentését a közoktatásban, és szövetségünk – minden tagvállalatunk egyöntetű véleményét képviselve – a felsőoktatási keretszámok radikális növelésében érdekelt. Ezért tehát tennünk kell és az élen kell járnunk.
Az IVSZ támogatja a fiatalok digitális képességeinek fejlesztését. Ezek az erőfeszítések az IVSZ tagságának és elnökségének elkötelezettségét mutatják a versenyképes következő generáció érdekében.
Az IVSZ 2013 őszén elindítja az IVSZ Akadémia ernyője alatt az IT eszközök kreatív és széles spektrumú hasznosításának népszerűsítését.
A kezdeményezés célja a programozás játékos megismertetése és megkedveltetése a 6 és 15 év közötti fiúk és lányok körében. A program szervesen kapcsolódik majd társszerveink és az idősebbek körében már megindított programjainkhoz is.
2. pillér – ágazataink, vállalataink eredményei a társadalmi esélyegyenlőségért és mobilitásért
A technológia iparágak élen járnak a társadalmi integráció és az esélyegyenlőség területén. A nyitottságot azonban fenn kell tartani, amihez munka, megélhetés, perspektíva és kiszámítható szabályozási környezet kell. Amíg 2015-ben Európában 900 ezer betöltetlen állás lesz az IKT szektorban, addig Magyarországon 2012-ben összesen 2500 informatikus szerzett diplomát, az ágazatban pedig megindult a csöndes elvándorlás.
Az IKT ágazatban foglalkoztatott szakemberek átlagjövedelme 30%-kal haladja meg bármelyik, ismétlem, bármelyik másik ágazat átlagbéreit, beleértve a bankszektort is.
Óriási eredménynek tartom, hogy a férfiak és a nők bére között ebben a szektorban a legkisebb a bérrés.
Az IKT-szektorban magától értetődően a legjobbak a feltételek a családbarát foglalkoztatásra is.
Az akcióterv második eleme tehát a digitális munkavállalás és esélyegyenlőség elősegítése.
Meggyőződésünk, hogy az internet technológia a társadalmi és gazdasági integráció leghatékonyabb eszköze.
Három nehéz helyzetben lévő csoportnak kívánunk segítséget nyújtani ebben azért, hogy iparágunk nyitott, sikeres és vonzó munkakörnyezet legyen mindenki számára, ők a fiatalok, a nők és a megváltozott munkaképességűek.
Ennek érdekében folytatjuk a rugalmas munkavállalási formák elterjesztése érdekében tett erőfeszítéseinket, ajánlásokat teszünk a szövetség tagjainak az oktatási- ösztöndíj- és gyakornoki programokban női és megváltozott munkaképességű résztvevők számának növelésének ösztönzésére. Természetesen továbbra is támogatjuk az egyre nagyobb sikerrel zajló Lányok Napja programsorozatot.
3. pillér: elérhető digitális tartalmat mindenkinek!
Társadalmi szerepvállalásunk harmadik pillére a magyar digitális tartalom felszabadítása. Annak érdekében, hogy versenyképességünk folyamatosan fenntartható legyen, tudás és elérhető tartalom kell.
Miközben lezárult a CD, mint adathordozó korszaka, a magyar közösségi jogkezelés rendszerén keresztül a digitális tartalmak tekintetében egyre átláthatatlanabb és nehezebben nyomon követhető keresztfinanszírozás zajlik a digitális és az analóg világ között. Az üres adathordozók, a nyomtatók, a faxgépek után szedett adókkal egy elmaradott analóg szabályozási környezetet tartunk életben.
Mérhető, fair és korrekt szabályozási környezetet kérünk a magyar tartalomszolgáltatásban. Segítenünk és támogatnunk, nem pedig nehezítenünk kell, hogy a saját, színvonalas és etikus szellemi termékét mindenki minden korlátozás nélkül nyilvánosságra hozza az interneten. Ez a hosszú távú érdekünk.
A parlament szakbizottságát felkérjük, hogy kezdeményezzen parlamenti vitanapot a közösségi jogkezelés kérdéséről és vegyen részt aktívan őszi konferenciáinkon. Állást kell foglalnunk, hogy a teljes ágazat sarcolásából milyen átmenetet biztosítható egy átlátható, fair digitális tartalomszabályozás felé. Ehhez biztosítjuk a nyilvánosság és a szakma támogatását és ajánlásainkat továbbra is nyilvánosságra hozzuk.
Összességében: e három pillér sikere nélkül nincsen sikeresen fejlődő IKT ágazat. Ha nincs sikeres IKT ágazat, akkor nincsen sikeres gazdaság sem. Továbbra is marad a látszateredmények szűk, egymás közötti megosztása. Ebben nem vagyunk érdekeltek.
Egy sikereit bátran kommunikáló és társadalmilag elfogadott IKT szektor képes csak bemutatni, hogy
- a szoftverexportra fordított egyetlen forint négyet hoz az országnak;
- érdemes a befektetőknek a start-upok közül a magyar technológiai cégeket választani;
- a magas színvonalú nyelvismeretre és technológiai tudásra építve érdemes további fejlesztőközpontokat telepíteni az országba;
- a fiatalokban rejlő innovációs képesség érdemes és kiszámítható jövőképet ad gyermekeinknek és sokat tesz egy élhető Magyarországért;
- az ágazati különadók növelése helyett a következő tervezési periódusban érdemes megharcolni Brüsszellel a szoftverfejlesztésre szánt források elismertetéséért vagy még inkább az ágazat önálló program szintű képviseletéért.
Ehhez kérem az Infoparlament és az IVSZ tagvállalatainak támogatását!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
