Több mint 130 lány érkezett Budapest legalább 40 középiskolájából a pénteken az ELTE Természettudományi Karán megtartott rendezvényre, ahol elismert kutatók és informatikusok beszéltek a munkájukról és arról, hogy mit jelent a közhiedelem szerint férfias szakmákban nőként érvényesülni. Mint kiderült: szinte kizárólag előnyöket.
Ritka az olyan, természettudománnyal vagy matematikával foglalkozó esemény, ami péntek délután annyi középiskolást vonz, hogy alig férnek be egy egyetemi előadóba, az Orosz Anna által szervezett "A tudomány női dolog" konferencia azonban egy a kivételek közül. Anna, maga is középiskolás, a harmadik évfolyamtól kezdve fokozatosan szembesült vele, hogy azok a lányok, akik egyértelmű természettudományos érdeklődéssel rendelkeztek, és jó eredményeik voltak matekból, informatikából, fizikából vagy biológiából, a pályaválasztáshoz közeledve egyre elveszettebbé váltak, és sokszor látszólag indokolatlanul kiválasztott "nőiesebb" szakokra kezdték el tervezni a jelentkezésüket. Felismerte, hogy ennek az oka egy - mind a kortársai mind a szüleik elképzeléseit meghatározó - sztereotípia, amely a reáltudományok egy jelentős részét férfiakhoz illő területnek tartja, ahol nőként igazi sikereket nem lehet elérni.
Ezt cáfolták meg azok a díjnyertes informatikus- és kutatónők, akik tegnap az ELTE TTK támogatásával megvalósuló rendezvényen középiskolásoknak tartottak félórás interaktív előadásokat arról, hogy miről szól és milyen lehetőségeket kínál a szakterületük, hogy lehet elhelyezkedni, és miben más ezeknek a karriereknek nőként nekivágni. Az érintett tudományterületek széles spektrumon, a mikrobiológiától a matematikán és az informatikán át az űrkutatásig terjedtek.
Dr. Weiner Zsuzsa, aki egyszerre elméleti matematikus az ELTE-n és fejlesztő a Prezinél beszélt többek közt a kutatás és az alkalmazott tudomány különbségéről, és arról, hogy milyen egy világcégnél olyan újításokon dolgozni, amiknek egyszerre 50 millió ember látja hasznát. Dr. Fuxreiter Mónika, aki korábban Cambridge-ben és New Yorkban is dolgozott molekuláris biológusként és most a Debreceni Egyetemen foglalkozik többek közt a rákos daganatok terjedését megállító fehérjék kutatásával, a diákok kérésére összehasonlította a külföldi és az itthoni körülményeket, és kiderült, hogy a világhírű egyetemek legfontosabb előnyei, hogy ott több tehetséges és motivált diákkal lehet találkozni, de a feltételek Magyarországon is adottak ahhoz, hogy világszinten jelentős kutatásokat lehessen folytatni.
Dr. Kern Anikó érthetőbbé tette a meteorológiát, bemutatva a Föld sugárzását, és ezen keresztül az időjárást figyelő műholdak működését. Dr. Szikszay-Fábri Anna a Morgan Stanley-től hangsúlyozta, hogy az informatika nem csak a programozásról szól, és még a programozók munkája sem csak a számítógépeik előtt zajlik - az IT világa bővelkedik a változatos, jó kommunikációs készséget és kreativitást kívánó feladatkörökben, a lányokat pedig, pont mert egyelőre még kevesen vannak, minden munkahelyen különösen szívesen fogadják. Az előadók hangsúlyozták, hogy mivel ezek a szakmák megengedik a távmunkát, a legideálisabbak közé tartoznak azok számára, akik gyereket akarnak vállalni, sőt, a családalapításban gondolkodó nők sok tudományos ösztöndíjra kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak.
A rendezvény iránti érdeklődést az ELTE alulbecsülte, a majdnem teljes egészében lányokból álló középiskolás közönség csak úgy fért be a terembe, hogy sok széken ketten ültek, s több tucat leendő hallgatónak még így is csak a terem szélén és az ajtóban maradt hely. Orosz Anna a rengeteg érdeklődőt a "A jövő női tudósai" Facebook csoportján keresztül igyekszik összetartani, ahol a diákok és a tanáraik minden szakkört, tábort, ösztöndíjat, továbbtanulási tippet megoszthatnak egymással, és amelyen keresztül reményei szerint a jövőben további hasonló rendezvények szerveződnek.
