A Neumann János Program keretében megújítják, megerősítik a doktori képzéseket a magyar egyetemeken - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Céljuk, hogy 2030-ra Magyarország Európa legjobb tíz-, a világ legjobb huszonöt innovátora közé kerüljön, ezért alkották meg a Neumann János Programot, ami kilenc intézkedést fogalmaz meg, ezek közül a doktori képzés erősítése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása van fókuszban.
Ehhez nélkülözhetetlen a kutatók-fejlesztők számának emelése. Most hatezer kutató-fejlesztő jut egymillió lakosra, ezt kilencezerre kívánják emelni 2030-ra. A szabadalmak számát duplázni kell, akárcsak a magyar vállalatok innovációs képességét.
Az, hogy kutató-fejlesztők, szabadalmak, innovátorok kellenek, egyértelműen a doktoranduszok, a doktori képzések irányába mutat. Ezt hivatott szolgálni azok az intézkedéseket, amelyeket a tavaly tavasszal a Doktoranduszok Országos Szövetségével megkötött stratégiai megállapodásnak megfelelően és velük együttműködve dolgoztak ki.
Jelenleg több mint tízezer hallgató tanul a képzés legmagasabb szintjén, tehát a doktori képzésben.
Ennek köszönhetően bővülnek az ösztöndíjak; az Új Nemzeti Kiválósági Program három és félmilliárdos keretében a kiváló doktoranduszok havi száz-kétszáz ezer forintban részesülhetnek. Emellett "az egyetemek bővülő forrásaival kiegészíthetik az ösztöndíjakat a modellváltott, az egyházi és állami fenntartású intézmények.
Sőt, a tudományos publikáció mellett a szabadalom is doktorit ér. Ezért 5,1 milliárd forint áll rendelkezésre a Kooperatív Doktori Program keretében; ha a vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez, az négyszázezer forintos ösztöndíjat jelenthet a számára. Ha a vállalatnál dolgozó fiatal doktori képzésben vesz részt, azzal szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezmény is jár; havi hatvanezer forintot tud igénybe venni a vállalat doktoris hallgatója esetében. Ha a gazdasági szereplőnél dolgozó hallgató részt vesz az önköltséges doktori képzésben, az állam az önköltség felét átvállalja, és "biztatják a vállalatokat arra, hogy a másik felét vállalják át".
Mindemellett bővülnek a doktori képzések, nyitottá tették a létszámkereteket, elsődlegesen a műszaki, természettudományi, mérnök-, informatikai, agrár-, orvosi, egészségtudományi területen. A doktori idő is bele fog számítani a nyugdíjba; az állam a nyugdíjjárulék felét átvállalja, az egyetemeket pedig arra biztatjuk, hogy a másik felét vállalják át.
A legtehetségesebb hallgatók már az alapképzés után doktori képzésben folytathatják.
Az Országos Doktori Tanács ösztöndíjmonitor rendszert indít el, hogy a hallgatók naprakész információkat kapjanak arról, milyen intézményben milyen kiegészítő ösztöndíjban részesülhetnek.
