London 2014 után újra megszerezte a vezető helyet a világ harminc fő üzleti központját összehasonlító elemzés szerint, ami alapján a város számos területen jó eséllyel nézhet szembe a Brexitet követően előálló versenyhelyzettel. A PwC Cities of Opportunity rangsorában Szingapúr a második, Toronto a harmadik helyen végzett, az első öt közé Párizs és Amszterdam került még fel. Összességében az első tízből négy helyen szerepelnek európai városok.
A PwC Cities of Opportunity felmérésének 7. kiadása összehasonlító elemzést nyújt a világ 30 legnagyobb üzleti központjának társadalmi és gazdasági állapotáról. A felmérés tíz mérőszám, többek között a közlekedés és infrastruktúra, az üzleti környezet minősége, a demográfiai jellemzők és élhetőség, a technológiai felkészültség és a költségek szempontjából vizsgálja a városokat.
A felmérés alapján készült tanulmányból az tűnik ki, hogy a városok sikere nem csak azon múlik, hogy gazdaságilag jól teljesítenek-e, hanem azon is, hogy rendelkeznek-e olyan társadalmi jellemzőkkel, mint a jó életminőség, az idősek jóléte, a lakhatási lehetőségek, illetve a katasztrófákra való felkészültség. E jellemzők és a legsikeresebb városok felmérés alapján elért helyezése között szoros összefüggés áll fenn.
Mivel az elemzésben használt módszerek és adatok főként az Egyesült Királyság az EU-ból történő kilépésére vonatkozó döntését megelőző két évet tükrözik, a Brexit nem befolyásolja London idei helyezését. A jelentés által széles körűen vizsgált területek részleteit tanulmányozva azonban már most kitűnnek mind a város nemzetközi viszonylatban felmutatott erősségei, mind pedig azok a területek, amelyeken a Brexit után versenytársakra számíthat, Európából, illetve a tengeren túlról.
A felmérés az üzleti és kereskedelmi élet, illetve a szellemi tőke és a kultúra legfontosabb központjainak átfogó vizsgálatával a városok előtt álló összetett gazdasági és politikai kihívásokra hívja fel a figyelmet.
- London: immár az egymást követő második felmérésben tartja magát az első helyen, miközben tovább növelte közvetlen riválisaival szembeni előnyét. A város a felmérés hat területén, a szellemi tőke és innováció, a technológiai felkészültség, a város mint a világra nyitott kapu, a demográfiai jellemzők és élhetőség, a gazdasági erő, valamint az üzleti környezet minősége kategóriákban végzett az első három hely valamelyikén. Bármilyen hatással legyen is a Brexit Londonra, az egy hosszabb folyamat során, nem pedig egyik napról a másikra fog bekövetkezni. Kérdéses többek között a tehetséges munkavállalók mobilitására és elvándorlására, a kereskedelemre, a befektetésekre és a szabályozásra gyakorolt hatás.
- Szingapúr: a tervezett fejlesztéseiről híres városállam a 2014-es felmérésben elért harmadik helyről a második helyre lépett elő. Azon kívül, hogy három mutatószám - a technológiai felkészültség, a közlekedés és infrastruktúra, valamint az üzleti környezet minősége - terén első helyezést ért el, a város az adózás szempontjából is jól teljesít. A teljes társasági adókulcs, a személyijövedelemadó-kulcs és az adóhatékonyság elemzése azt mutatja, hogy összességében Szingapúrban, Dubaiban és Hongkongban a legalacsonyabbak az adókulcsok és legmagasabb a hatékonyság.
- Toronto: a felmérés harmadik helyezettje, tízből hét területen áll az első tíz helyezett között, és különösen jól teljesít a városi lakosok mindennapi igényeit és problémáit vizsgáló kategóriákban. A város második helyet szerzett az egészség, biztonság és védelem, szintén második helyet a költségek, és (Szöullal holtversenyben) harmadik helyet a fenntarthatóság és természeti környezet terén.
- Párizs: a gazdasági nehézségek évtizede és a közelmúltbeli terrortámadások ellenére a 2014-ben elért hatodik helyről a negyedik helyre ugrott összesítésben. Párizs minden kategóriában jó teljesítményt mutat: ez az egyedüli város, amely tízből kilenc mutatószám esetében végzett az első tíz helyezett között. A város a demográfiai jellemzők és az élhetőség terén összesítésben visszaszerezte első helyét, melyen New Yorkkal osztozik. Párizs a város mint a világra nyitott kapu kategóriában is a második helyre tornázta vissza magát, miután 2014-ben csak a hetedik helyet tudta megszerezni.
- Amszterdam: az idén első ízben vett részt a felmérésben és az ötödik helyen végzett. A város három területen (szellemi tőke és innováció, technológiai felkészültség, fenntarthatóság és természeti környezet) végzett az első öt helyezett között. További négy mérőszám (a város mint a világra nyitott kapu, egészség, biztonság és védelem, demográfiai jellemzők és élhetőség, gazdasági erő) terén pedig az első tíz helyezett közé került, felvéve a versenyt a hagyományosan jól teljesítő városokkal.
- A hatodik helyezett New York továbbra is a világvárosok elitjébe tartozik, de visszaesett a 2014-es felmérésben elért második helyről, illetve az azt megelőző felmérésekben több ízben elért első helyről. A város alacsonyabb helyezést ért el több, az idei felmérésben újonnan szereplő kategóriában és elmaradt más városok mögött a már korábban is alkalmazott mutatószámok terén. Jelentős mértékben fejlődnie kell a fenntarthatóság és természeti környezet, az egészség, biztonság és védelem (mindkét kategóriában 16. helyezés), valamint a költségek (25. helyezés) terén. Ezzel szemben (Párizzsal holtversenyben) első helyen végzett a demográfiai jellemzők és élhetőség, második helyen a gazdasági erő, és (Amszterdammal holtversenyben) harmadik helyen a technológiai felkészültség terén.
- Stockholm: a hetedik helyezett különösen jól teljesít a fenntarthatóság és természeti környezet, valamint a közlekedés és infrastruktúra kategóriákban (az előbbiben Sydney-vel holtversenyben első helyen, az utóbbiban harmadik helyen végzett). A város ezen kívül két új mérőszám, az idősek jóléte és a vízhez köthető üzleti kockázat területén maga mögé utasította a többi várost.
- Peking, amely tartja az összesítésben elért 19. helyét, a város mint a világra nyitott kapu (3. helyezés) és a gazdasági erő (3. helyezés) kategóriákban teljesített kiemelkedően.
- Nyolc különböző város végzett legalább egy mérőszámban első helyen. Az egyikük, Johannesburg, minden várost leköröz a költségek szempontjából mért versenyképesség terén, de az összesítésben nem szerepel az első tíz helyezett között.
- Kockázattűrő képességre eddig is szükség volt, de a katasztrófáknak való kitettség az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt, és a városok növekvő kockázatokkal néznek szembe az időjárási szélsőségek, a terrorizmus, a nukleáris balesetek és az emberi tényezők okozta egyéb veszélyek, valamint a betegségek kapcsán. Az idei felmérés eredményei alapján a veszélyeknek leginkább kitett városok bizonyulhatnak a legellenállóbbaknak. A kockázati kitettségben - és a kockázat kezelésére való képességben is - Tokió vezeti a listát, amely magasan a többi város fölött áll a katasztrófákra való felkészültséget illetően. Amszterdam a katasztrófáknak való kitettségben a második, felkészültségben azonban csupán az ötödik helyen áll.
A Cities of Opportunities felmérés eredményei alapján London, Párizs, Szingapúr és New York rendre az első tíz helyezett között szerepel, ami azt mutatja, hogy a sikerük kulcsa nem egyedül a gazdaság területén keresendő. A jó életminőség alapvető szerepet játszik abban, hogy ezek a városok magukhoz tudják vonzani és meg tudják tartani a számukra fontos, világszinten mobilis tehetséges munkavállalókat. A városok tartós versenyképességének hátterében a várost építő vállalkozások, döntéshozók és városlakók folyamatos együttműködése áll.
