A Visegrádi Együttműködés (V4-ek) országai - Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország - egyebek mellett a hivatalos fizetőeszközben és nyelvben különböznek, mégis érdemes megnézni, milyen életszínvonalon élhet egy informatikus itthon, illetve a másik három országban. Az IT-s, akit a cikk írásához prototípusként felhasználok, legalább ötéves releváns szakmai tapasztalattal rendelkezik, folyékonyan beszél angolul, van diplomája, gyermektelen, egyedülálló, és a főváros centrumában bérel egyszobás lakást.
Miért mennél külföldre dolgozni?
Számos oka lehet; új munkakultúra megismerése, kíváncsiság, személyes ambíciók, azonban a következőket feltétlenül érdemes mérlegelned:
- szakmailag ad-e annyi pluszt, hogy az esetleges hazaköltözés után rövid időn belül el tudj helyezkedni?
- ha csak a bér miatt mennél, a kinti kiadások és az ott kapott bér között van akkora különbség, hogy az ottani kiadások és hazautazások költségét hozzáadva is szignifikáns életszínvonal-javulást érj el?
Természtesen vannak olyan élethelyzetek, amikor nem lehet mérlegelni, meg kell ragadni minden lehetőséget. Mindenesetre ebben a helyzetben is törekedj a hosszú távú tervezésre, hiszen minden válság vagy ad-hoc élethelyzet egyszer véget ér, és ne azért indulj hátrányból, mert abban az adott pillanatban elhamarkodottan döntöttél.
Öt munkakört vizsgáltam, és annak érdekében, hogy egységes képet kaphassunk a bérekről - Szlovákia kivételével - a Hays Salary Guide 2020 adatait vettem alapul. Szlovákia esetében a Hays leányvállalata, a Profesia Platy adatbázisából származó béreket vettem számításba. Fontos, hogy nem átlagbérekről, hanem tipikus értékekről beszélünk. Mivel 2019-es adatokról van szó, azért a bérek forintosításánál a 2019. december 31-i MNB középárfolyamot vettem alapul. A képek kattintásra új lapon, teljes méretben is megnézhetők.
Ahogy az a diagramokból is kitűnik, Csehország bérek tekintetében kimagaslik a V4 országok közül a vizsgált munkakörök esetében. A csehek után a mezőny már sokkal sűrűbb, és nem lehet azt mondani, hogy pusztán anyagi szempontból jobban megéri Szlovákiába vagy Lengyelországba menni. Valamint a bérek összehasonlítása nem ad eléggé árnyalt képet, hiszen kereshetünk milliókat, ha a megélhetési költségek is az egekben vannak. A Numbeo adatbázis szolgál adatokkal arról, mennyibe is kerül egy ember havi nettó kiadása, ha az adott V4 ország fővárosában bérel egyszobás lakást a központban. Azon persze lehet vitatkozni, kinek mennyi pénzre van szüksége egy hónapban a különféle kiadásokra, ám az magabiztosan kijelenthető, hogy bármelyik munkakört is töltsük be szeniorként, olyan életszínvonalat engedhetünk meg magunknak, amit az átlagkeresettel rendelkezők nem.
Csehország ebben a tekintetben is jól szerepel, hiszen a magasabb bérek mellé alacsonyabb megélhetési költség is párosul. Például egy tipikus Java fejlesztő Prágában a bérének csupán 44 százalékát kénytelen kiadásokra fordítani, míg egy pozsonyi 67 százalékot. A cseheket szorosan követi Lengyelország és Magyarország, majd a sort Szlovákia zárja a nettó bér és kiadások kapcsolatában.
Menni vagy nem menni?
Amennyiben van választási lehetőség, legyen az egyén dolga, hogy körüljárja, mennyire éri meg neki másik országban dolgozni. Azt azonban határozottan ki lehet jelenteni, hogy bármelyik országban is legyél informatikus, a jól megfizetett hányadba fogsz tartozni, ezért, ha megteheted, akkor a szakmai kihívásokat vagy személyes kíváncsiságodat tartsd szem előtt, mert életszínvonalban kimagasló előrelépést nem feltétlenül tudsz majd elérni.
