A modern vállalatok - különösen a nagy technológiai cégek - mindinkább igyekeznek megfelelni a női munkavállalók igényeinek, minden tőlük telhetőt megtenni azért, hogy magukhoz csábítsák és megtartsák a tehetségeket. Olyan juttatásokkal igyekeznek vonzóvá tenni magukat - legalábbis a világ boldogabbik felén -, mint például az irodai masszázs és manikűr, a gyerekekkel együtt utazás lehetősége, üzemi nőgyógyász, nőknek szánt termékek a mosdóban és terhes anyáknak kínált kedvezmények. Bár a női munkavállalók nagyra értékelik a nekik nyújtott speciális juttatásokat, érdekes módon mégsem elsősorban ezek alapján döntenek arról, hogy elfogadják-e egy vállalat állásajánlatát, vagy maradjanak-e továbbra is az adott cégnél - derül ki a női munkavállalókra szakosodott InHerSight portál friss kutatásából, melynek során 15 ezer nőt kérdeztek meg arról, hogy melyek azok az igazán fontos szempontok, amelyek alapján álláskereséskor döntenek.
Az InHerSight kutatói szerint a női tehetségek bevonzásához több kell, mint néhány jól hangzó juttatás. Ezek mind rendkívül méltányolandó szolgáltatások, a vállalatoknak azonban főként annak felmérésére kellene összpontosítaniuk, mit várnak el tőlük a női munkavállalók, és ezek alapján kellene összeállítaniuk a számukra kínált juttatásokat. A felmérés adatai mindenesetre azt mutatják, hogy a női munkavállalók nem azokat a munkaadókat keresik, amelyek speciális személyes igényeik - gyereknevelés, munka és magánélet egyensúlyának megteremtése stb. - kielégítésében nyújtanak segítséget, vagyis a vállalatoknak nem érdemes különösebben erőlködniük az ilyen jellegű juttatások nyújtása terén. A női munkavállalók inkább azokat a munkaadókat részesítik előnyben, amelyek tisztességesen bánnak velük, s megadják nekik a választási lehetőségeket, rugalmasságot és anyagiakat ahhoz, hogy az általuk választott módon éljék az életüket.
Elsősorban nem mentori programokra és más jól hangzó juttatásokra vágynak a nők, hanem ugyanazt akarják, mint nemtől függetlenül minden munkavállaló: fizetett távollétet, rugalmas munkavégzési lehetőségeket és versenyképes fizetést. A vállalatok sokkal sikeresebben vonzhatják magukhoz és tarthatják meg a női tehetségeket, valamint alakíthatnak ki a nők számára vonzó munkahelyi környezetet, ha figyelembe veszik a kutatás fő megállapításait. Mindenekelőtt meg kell kérdezniük a női alkalmazottaiktól, hogy mire van szükségük a sikeres munkavégzéshez, majd a válaszok alapján kell kialakítaniuk a juttatások egy olyan rendszerét, amelyet a női munkavállalók vonzónak találnak majd. Az alábbiakban az InHerSight kutatása alapján ismertetjük a felmérésben résztvevők által megadott öt legfontosabb munkahelyi elvárást.
Fizetett távollét
A legfontosabb elvárás a női munkavállalók részéről a fizetett távollét (a megkérdezettek 90 százaléka jelölte be ezt a lehetőséget). Ez arra utal, hogy a nők saját maguk szeretnék kialakítani időbeosztásukat, megteremtve a munka és magánélet számukra leginkább megfelelő egyensúlyát. Ha egy vállalat nem kínál elegendő mennyiségű fizetett távollétet, a döntéshozóknak érdemes újragondolniuk e juttatás fontosságát. A felmérés szerint ugyanis ez kiemelt értéket képvisel a nő munkavállalók körében, és komoly szerepe van abban, hogy a tehetséges női munkavállalók melyik vállalatot választják munkahelyükül.
Megfelelő fizetés
A válaszadók 89 százaléka jelölte be ezt a lehetőséget az InHerSight kutatásában. Bár a nemek közötti fizetésbeli egyenlőtlenség a technológiai iparágban kevésbé jelentős, mint más szektorokban, még mindig komoly feszültségeket okoz. A felmérés egyértelmű üzenete, hogy a nők tisztességes javadalmazást várnak el az elvégzett munkájukért. Bár még rengeteg tennivaló vár világszerte a kormányokra és a vállalatokra, hogy megszüntessék az egyenlőtlenségeket, a nők már most is határozottan igénylik, hogy versenyképes jövedelmet kapjanak erőfeszítéseikért, tapasztalataikért és felelősségvállalásukért cserébe.
Azon túlmenően, hogy versenyképes fizetést kínálnak, a vállalatoknak időről időre meg kell vizsgálniuk javadalmazási rendszerüket annak biztosítása érdekében, hogy az ugyanolyan felelősséget vállaló és tapasztalatokkal rendelkező férfiak és nők ugyanakkora összegű fizetést kapjanak.
Kiemelkedő munkatársak
A felmérés résztvevőinek 89 százaléka tartja fontosnak ezt a szempontot munkahelye kiválasztásakor. A kutatás további fontos megállapítása, hogy a nők olyan munkatársakra vágynak, akik tisztelettudóak, nincsenek előítéleteik, jó szakemberek és hatékonyan lehet velük együttműködni. A vállalati kommunikáció és munkakörnyezet minősége szintén óriási hatással van arra, hogy a női munkavállalók miképpen éreznek munkatársaikkal szemben. A válaszadók külön is megemlítették, hogy a férfiak által erősen dominált vállalati kultúra taszító számukra, ehelyett olyan munkakörnyezetre vágynak, amely nem tesz különbséget a nemek között. Az ezen a téren fejlődni kívánó vállalatoknál célszerű strukturált interjúzási folyamatot kialakítani, amely biztosítja, hogy olyan személyiségű és hozzáállású munkatársakat alkalmazzanak, akik hozzájárulnak egy, a nők számára is vonzó munkahelyi környezet kialakulásához.
Egyenlő lehetőségek férfiak és nők számára
A kutatásban résztvevők 85 százaléka számára fontos, hogy érvényesüljön ez az alapelv a munkahelyén. Itt nincs helye a mellébeszélésnek: ha egy vállalatnál a férfiaknak lehetőségük van valamire (például előléptetésre), akkor a nőknek is meg kell adni ugyanezt. A döntést ezzel kapcsolatban kizárólag érdemek alapján szabad meghozni, nem lehet a mérlegelés szempontja a nemi hovatartozás. Ugyanolyan esélyt kell kapniuk a nőknek az előléptetéskor, vezetővé való kinevezéskor, fizetésemeléskor és az ösztönzési programoknál.
Rugalmas munkaidő
A női munkavállalók 81 százaléka tarja fontosnak, hogy rugalmas munkaidőben dolgozhasson. Elsősorban olyan munkaadókat keresnek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy maguk alakítsák ki időbeosztásukat, s így sikeresebben meg tudnak felelni mind a munkahelyi, mind a magánéletbeli követelményeknek. Azok a vállalatok, amelyek több tehetséges női munkavállalót kívánnak alkalmazni, el kell fogadják azt a tényt, hogy elsősorban a dolgozók képességein múlik, milyen minőségű munkát végeznek, nem pedig azon, hogy mikor és hol tevékenykednek.
