Hála a digitális átalakulásnak, nem csupán a szigorúan vett technológiai cégeknél, hanem a teljesen hagyományos vállalatoknál is egyre nagyobb igény van informatikai szaktudással rendelkező munkavállalókra. Ennek mértékéről különböző számok keringenek: a Központi Statisztikai Hivatal háromezer fős hiányt mutatott ki az informatikai és távközlési szektorban, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége azonban ennek tízszeresét sem tartja elképzelhetetlennek.
- Minden ágazatban érzékelhető a digitalizáció térnyerése a telekommunikációtól kezdve az autóiparon át az egészségügyig. Ami digitalizálódni tud, az digitalizálódni fog, és amit automatizálni lehet, azt automatizálni fogják a jövőben. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy a digitális az új normális - fogalmazott egy decemberi meetupon Major Gábor, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkára.
Ugyanezt támasztják alá a programozási ismereteket adó iskolák tapasztalatai. Boda József, a Codecool társalapító-ügyvezetője szerint a diákjaik felvevőpiacát jelentő lengyel és magyar vállalatoknál az új álláshelyek meghirdetése mellett folyamatosan nő az igény a meglévő dolgozók átképzésére vagy továbbképzésére is. A digitalizálódó ipar tehát nemcsak új, statisztikailag számon tartható álláshelyeket teremt, hanem igazodást vár el a meglévő alkalmazottaktól is. - A cégek végleg szakítottak azzal az előítélettel, hogy ezek a munkakörök csak "született" programozókkal tölthetők fel, mondta Boda József.
A digitalizáció bőven tartogat új lehetőségeket, amelyeket gyakorlatilag bárki megragadhat, és már pályakezdőként többet kereshet, mint más szakmákban. A Codecool feljegyzései szerint a végzősök fizetése 400-450 ezer forint körül alakul, tavaly ősszel azonban megtorpant a bérnövekedés, egyelőre nem éri el a félmilliós határt.
Hátrányból esély
Szerémi Nóra, a Logiscool által létrehozott Digitális Tudásért Alapítvány koordinátora úgy véli, látványosan növekszik az igény arra, hogy a gyerekek a digitális írástudás elsajátításának részeként beletanuljanak a kódolásba, és ne csak felhasználói szinten ismerjék meg a szoftvereket. Ez kitörési lehetőség olyan gyerekeknek, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek, például siketek, vakok vagy gyengénlátók.
Magyarországon összesen 360 ezren vannak siketek és nagyothallók; a SignCodersnél őket próbálják integrálni a munkaerőpiacba. A startupot alapító Károlyi Antal szerint a fogyatékosság, mint narratíva újrakeretezése volt a kulcslépés, mert a hallássérültek nyelvi kisebbségként tekintenek magukra. A csapatban jelnyelven kommunikáló hallássérültek és nem hallássérültek dolgoznak együtt.
A lányok szintén hátrányos helyzetűnek tekinthetők, mert az informatika még mindig fiús szakmának számít. Guzsaly Péter, a Skool projektet elindító alapítvány operatív vezetője szerint céljuk, hogy minél több 8 és 18 év közötti lánynak bizonyítsák be, ez nem így van. A Skool ingyenes foglalkozásaihoz nagyvállalatok adják a helyszínt. - A gyermekek más szemmel néznek egy ilyen közeget, mint a felnőttek, de láthatóan értékelik, ha egy menő IT-cég irodájában tölthetik a napot, ahol nemcsak kódolni tanulnak, hanem még ingyen túró rudi is van - mondta.
Gyerekszülés után az anyák rendszerint nehezen illeszkednek vissza a munka világába; a programozás nekik is ideális lehetőség, véli Utasi-Peszlen Rita, az Academy4MoMs társalapítója, aki anyukaként vágott bele saját vállalkozásába, amely egyszerre kínál képzéseket és bölcsődét kisgyermekes anyukáknak. Szeptemberben a Green Fox Academy közreműködésével programozóképzést indítottak, nem várt sikerrel. Utasi-Peszlen Rita reméli, hogy szemléletváltás jön a hazai piacon, és egyre több munkáltató belátja, nincs értelme különbséget tenni apukák és anyukák között: a jó munkalehetőségek és a részmunkaidő ugyanis egyformán megilleti mindkét nemet.
Álommunka álombérért
Miközben lassan nincs nap, hogy ne az elvándorlás és a munkaerőhiány töltené be a médiateret, megjelentek olyan megoldások, amelyek úgy tartják itthon a munkavállalókat, hogy közben világszínvonalú bérezést és nemzetközi szintű munkafeltételeket biztosítanak számukra. Grafikusok, call centeresek és szoftverfejlesztők ma már bárhonnan elláthatják a feladataikat megfelelő munkaszervezés esetén. Sőt Andy Tryba, a magas szinten kvalifikált távmunkások szerződtetésére szakosodott Crossover globális vezérigazgatója szerint nemsokára a fizikai munkások is képesek lesznek gépeket vezérelni otthonaikból az internet segítségével.
Sok magyar informatikai szakemberhez hasonlóan Váradi Péter is kereste a jobbnál jobb álláslehetőségeket, de ma már nem akar máshogy dolgozni, csakis távmunkában. - Ahelyett, hogy én utaznék az USA-ba munkáért, a munka jön az én otthonomba. Végre a dollár-forint világ kedvezőbb oldalán állok, és a földkerekség legkiválóbb szakembereivel van szerencsém együtt dolgozni, mondja.
A Crossover harmincnál több magasan kvalifikált magyar munkavállalónak talált már olyan világszínvonalú állásokat, amelyeknél a fizetés átlagosan kétmillió forint, de a meghirdetett pozíciók közt a legszerényebb bér is hatszázezres. Holtság Gergő, a cég hazai country managere szerint náluk a magyar munkatársak teljesen egyenértékűek az amerikaiakkal, vagy a világ bármely részéről érkező munkavállalókkal. Csak a teljesítmény számít. A Crossover rendszerébe csak olyanok kerülhetnek be, akikről elmondható, hogy egy rendkívül nehéz feladatsor kitöltése alapján a világ élvonalát, azaz a munkavállalók top 1 százalékát képviselik szakmájukban, de Magyarországon sem kevés a világ top 1 százalékába tartozó szakember.
Papp László Dávid, aki startuptól exitig vezette a milliárdos árbevételt elérő CloudAgents call centerét, nemrég Kanadában indított felhőalapú, távmunkára szakosodott, mesterséges intelligenciára épülő céget Agents Republic néven. A cég magyar leányvállalata három éven belül legalább száz főt kíván foglalkoztatni. Papp döntően az SSC szektorban tapasztalatot szerzett, nyelveket beszélő hazai szakemberállományra számít. Noha a call centerek világa már költségérzékenyebb, mint a szoftverfejlesztőké, de a magyar átlagbérnél így is jóval kedvezőbb feltételeket nyújtanak majd, hiszen a minőséget szerinte is meg kell fizetni.
Csákvári Róbert, a Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég ügyvezetője szerint bár itthon még nem nő a távmunka részaránya, de mintha megmozdult volna valami a rugalmas foglalkoztatási formákat illetően. Szerinte a nemzetközi távmunka természetesen nem univerzális megoldás, mert nem mindenkinek és nem minden szektorban lesz érvényes.
Munkavállalói élmény, gyerekcipőben
Ahhoz, hogy a jövő dolgozói számára a munkahely ne csak a munkavégzés színtere legyen, hanem tehetségük és adottságaik kiaknázásának támogatója is, a munkáltató kezében számos eszköz van, szögezi le a PwC friss felmérése. Ilyen például, hogy adatelemzéseket használjanak a munkaerővel kapcsolatos döntések meghozatala során, mondta Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation, HR-tanácsadási szolgáltatások igazgatója.
- Számos vállalat nem rendelkezik pontos adatokkal arról, hogy ki, milyen tevékenységet és hol végez, ráadásul csak néhányuk vezet fejlesztési céllal nyilvántartást a munkavállalói készségekről. Ezekben az esetekben jelenthet valóban előrelépést az adatok és adatelemzések használata, hangsúlyozta a szakember. - Egyértelmű, hogy a szervezeteknek a hagyományos munkavállalóikon túl jobban ki kellene használniuk a szélesebb piacról érkező ötleteket és készségeket.
A tanulmány ugyanakkor megállapítja: a munkavégzés módja és a munkavállalók szervezetekkel fennálló kapcsolata egyre képlékenyebbé válik. A vállalkozók, szabadúszók és portfólió-munkások száma növekszik, a nagyobb szervezetek és a kisebb startupok közötti bővülő együttműködés révén igény szerint azonnal hozzáférhetővé válik az innováció és a tehetség. A tehetséges munkavállalók vonzása és megtartása érdekében egyre fontosabb, hogy a munkavállalók szabadon eldönthessék, hol és mikor szeretnének dolgozni. A válaszadók 70 százaléka tartja ezt fontosnak, jelenleg azonban csak a munkaadók 45 százaléka biztosít munkavállalóinak nagyfokú szabadságot.
A munkahelyen kívüli munkavégzés támogatása azonban bizonyos esetekben azt az érzést keltheti a munkavállalókban, hogy folyamatosan rendelkezésre kell állniuk ahhoz, hogy bizonyítani tudják, hogy dolgoznak. Keskeny lehet a határvonal az autonómia és az elszigeteltség között is. Nem megfelelő keretek között ez elszívja az energiát, és visszaveti a szociális rugalmasságot. A túlzott felügyelet ugyanakkor rombolhatja az autonómiát és a bizalmat, foglalta össze Bencze Róbert.
A PwC nemrégiben magyarországi kutatást végzett, melynek során 20 ezer középiskolában, illetve felsőoktatásban tanuló diák munkahely-választási preferenciáit mérték fel azért, hogy a válaszokból kinyert adatok segítségével a munkáltatók könnyebben felkészülhessenek jövendőbeli dolgozóik elvárásaira.
