A múlt héten kaptam egy levelet a gépjármű flotta cégemtől, hogy bár csak 14 hónap múlva jár le az autóm finanszírozása, de rendeljem meg mielőbb az újat, mivel a chiphiány miatt ennyire meghosszabbodtak a szállítási határidők. Azt hinnénk, ez a szükségszerű előre látás ezen a téren egyedülálló probléma, és a szoftverpiacot nem érinti. Ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk.
Két évvel ezelőtt a Computerworld felületén elsőként írtam arról a kihívásról, mely a TOP 400 cég közös kihívása. Azóta egyre több cikk születik a témában, mégis, úgy érzem, a vállalati menedzserek egy része úgy viselkedik, mint a Titanic kapitánya: nem hallgatnak az ésszerű figyelmeztetésekre, és száguldanak a tragikus végkifejlet felé.
Miért olyan izgalmas ez a kérdés?
A Computerworld CIO.hu konferenciáján elhangzott egy előadásban, hogy a cégek csupán 10 százaléka készül a következő évben új ERP rendszer bevezetési projektre vagy cserére- miközben az EU-ban nálunk a legalacsonyabb az ERP-t használó cégek aránya.
A legnagyobb cégek többsége olyan külföldi integrált rendszer gyártók termékekeit használják, mint az SAP, a Microsoft vagy az IFS. Ezekre a gyártók azonban - még akkor is, ha az adott ügyfél fizet a törvényi követésért és a hibajavításért - nem vállalnak a végtelenségig garanciát arra, hogy az adott, lokalizált verzión minden törvényi követést megoldjanak. Az újabb és újabb verziók megjelenésével egyszerűen nem tudják fenntartható módon a régiekben is a szükséges módosításokat eszközölni. Jellemzően van egy lejárati időpont, ami után már nem biztosítják ezt a szolgáltatást. Ezzel persze nyomást is tudnak gyakorolni az ügyfelekre, hogy fejlesszék a rendszereiket.
A régi SAP verziókra a gyártó először 2025-ig, majd kitolva a dátumot 2027-ig vállalja ezt, a Microsoft régi Navision és Axapta rendszereire, vagy a 8-10 éves IFS Applications megoldásokra csupán 2023 év végéig.
Persze, lesznek olyan partnerek, akik hajlandóak ezt követően is életben tartani a régi rendszereket, de az szinte biztos, hogy nem ugyanazon a költségszinten.
Next, next, finish
Laikusok persze azt is gondolhatják: miért olyan nagy dolog ez? Jön az új verzió, feltelepítjük, aztán repülünk tovább. Ez viszont a cégek 90 százalékánál messze nem ilyen egyszerű.
A magyar ERP bevezetések többségénél az egyik legalapvetőbb ügyfél mentalitás óriási problémákat okoz, amit az elmúlt 24 évben láttam: agyonfejleszteni, magamra szabni, bármi áron.Nem gondolkodtak az elmúlt 10 évben a cégeknél abban, hogy alkalmazkodjanak az adott szoftver kínálta standard funkciókhoz. Kipréselték az összes testreszabást, fejlesztést a szoftverszállítókból, amit csak lehetett.
Ennek a legsúlyosabb következménye az volt, hogy az elmúlt években nem tudtak haladni a technológiai és funkcionális fejlesztésekkel. A múltban ragadtak, a folyamataikat sem tudták dinamikusan változtatni, nem tudtak új, előremutató funkciókat használatba venni, pedig elvileg fizettek érte.
Bár úgy tűnhetett, olcsóbb és kevésbé kockázatos semmit sem csinálni, valószínűleg ezek a vállalatok 5-10 éves távlatban többet költöttek, és többet veszítettek is, mint bátrabb és proaktív versenytársaik.
Ezek a régi fejlesztések, a teleszemetelt adatbázisok lehetetlenné teszik az egyszerű, gyors verzióváltási projekteket. A sok egyedi fejlesztést gyakorlatilag újra kéne íratni, ami bizony felérhet mind időtartamban, mind költségben egy teljesen új ERP rendszer beszerzésével. Ami átvezet egy másik dilemmához: minden 8-10+ éves, sok egyedi fejlesztést tartalmazó ERP rendszer esetén vizsgáljuk meg, nem járnánk-e jobban egy új rendszer bevezetésével?
Maradjak vagy menjek?
Az elmúlt években számos ügyfélnél segítettünk megtalálni erre a kérdésre a választ. És ez bizony messze nem triviális. Volt olyan ügyfelünk, ahol egyértelműen a meglevő szoftver új verziója hozta a legjobb eredményt.
Volt azonban olyan komplex berendezéseket gyártó ügyfelünk is, akiknek a meglevő szoftver új verziója csupán 60 százalékban tudta volna kielégíteni standard módon az igényeket. Egy másik szoftver viszont 93 százalékban. Nem kérdés, hogy az ügyfél mit választott: az új ERP szoftvert vezeti be, sokkal jobban jár - és persze megtanulta a leckét, legközelebb nem vár majd 10 évet a verzióváltással.
Tik-tak
A fenti dátumok elképesztően közel vannak, még ha nem is úgy tűnik. Hiszen kit izgat, mi lesz 2027-ben, igaz?
A piaci helyzet azonban előrelátásra int minket. Miért is? Nos, a pandémia miatt egyre több nyugat-európai cég rájött, hogy lényegtelen, hogy az adott városból dolgozik-e a tanácsadó vagy a szoftverfejlesztő home office-ban, vagy egy másik országból. Emiatt szabályosan vadásszák a nyelveket beszélő ERP specialistákat, mivel a projektek jórésze már eleve online zajlik, nem helyszíni konzultációkon.
A helyzet meglehetősen komoly, elképesztő küzdelem folyik a legjobb szakértőkért, fejlesztőkért. A bérköltségek folyamatosan emelkednek, ráadásul az euró árfolyam miatt a külföldi megbízások egyre vonzóbbnak tűnnek. Emiatt az ERP szállítók itthon is kapacitás gondokkal szembesülnek.
Ehhez jön még a pandémia okozta digitalizációs láz: a 90-es évek vége óta nem láttam ilyen helyzetet: sokkal több ügyfél akar rendszert bevezetni, mint ahányat ki tudnak szolgálni a szoftverszállítók.
Emiatt fontos tisztán látni: ügyfélként nem feltétlenül diktálhatnak lehetetlen feltételeket, nem tudnak ész nélkül alkudozni a tanácsadói napi díjakon. Pár éve még akár 130.000 forintos napidíjakon is dolgoztak a cégek, ma már a 200.000 forintos vagy az euro alapú díjazás sem ritka. Sőt, egyre több cég nem hajlandó fix projektáron dolgozni, hanem ún. time and material alapon, ami nem könnyíti meg a TCO kalkulációt és a projektek finanszírozását sem.
A jelenlegi helyzet teljesen más, mint néhány évvel ezelőtt: az ügyfelek versenyeznek a jó képességű szállítókért, és nem fordítva. Sőt, akár azt is mondhatom: az a jó képességű rendszert és profi szolgáltatást nyújtó szoftverszállító, aki akár holnap is el tud kezdeni egy új projektet olyan, mint egy unikornis - nem létezik.
Az időnyomás miatt a kisebb, kevésbé nagy projekteket tervező cégeknek rendkívül fontos lenne időben lépni, lekötni a későbbi időszakra tervezett,fél-egy év múlva kezdődő projektekre az ideális szoftverszállítók kapacitásait. Különben előállhat az a helyzet, hogy akár 30-40 százalékkal többe fog kerülni a verzióváltási projektjük, mint ha időben léptek volna.
Számolni kell azzal is, hogy nyilvánvalóan a nagyobb, tőkeerős cégek gigaprojektjei fogják a verziótámogatási időszak vége felé az erőforrásokat elvinni.
Ezért a TOP 100-400 közötti középvállalati körnek mindenképpen azt javaslom, ha eddig nem tették volna, azonnal álljanak neki a verzióváltási projektek előkészítésének, kérjenek be ajánlatokat. Nézzenek szét a piacon, találhatnak akár sokkal jobb megoldást is. Nyilvánvalóan érdemes mérlegelni azt is, hogy ha igazán eredményes, jó ár-érték arányú megoldásra vágynak, akkor nem érdemes független ERP szakértői támogatása nélkül belevágni az előkészítési projektbe.
A szerzőről
Kulcsár Alexandra a Norex ERP technológia- és szállító független informatikai tanácsadó cég tulajdonosa, a Computerworld online ERP bloggere. 24 év alatt mintegy 120+ ERP projektben szerzett tapasztalatait magyar és nemzetközi tulajdonú termelő és szolgáltató cégeknél hasznosítja. Kérdése van? Írjon az info@norexerp.hu e-mail címre.