Miért olyan izgalmas ez a kérdés? És főleg miért nem csupán informatikai kérdés? Ha innovációról vagy digitalizációról van szó, elsőre nem az ügyviteli rendszerek cseréjére gondolnak a vállalatvezetők. Amíg nincsenek igazi fájdalompontok a meglevő, elavult ügyviteli rendszerek használata kapcsán, legtöbbször sajnos nem lépnek.
A nagy gyártók, mint az SAP, a Microsoft vagy akár az IFS azonban a verziótámogatások lezárásával nyomást tudnak gyakorolni a felhasználókra. Például a régi SAP verziókra 2025-ig adnak ki frissítéseket, a Microsoft a régi Dynamics NAV rendszereire pedig 2023 októberéig. Ez azt jelenti, hogy a gyártó eddig az időpontig azon ügyfeleinek, akik fizetik a szoftverkarbantartást, elérhetővé teszi a törvényi követést és az új funkciókat is. Ezt követően azonban nem. Ilyenkor jön a kérdés: megtartsam a régi verziót (ismerve a kockázatokat), verzióváltási projektet indítsak, vagy vezessek be új rendszert? Természetesen a mikor is fontos tényező.
A verzió, b verzió, tervezni jó perverzió (by Geszti)
A magyar ERP-bevezetések többségénél az egyik legalapvetőbb hiba, amit az elmúlt 22 évben láttam: agyonfejleszteni, magamra szabni bármi áron. Ezek ugyanis lehetetlenné teszik az egyszerű, gyors verzióváltási projekteket. A sok egyedi fejlesztést gyakorlatilag újra kellene íratni, ami bizony mind időtartamban, mind költségben felérhet egy teljesen új ERP-rendszer beszerzésével. Ez pedig átvezet egy másik dilemmához: minden 8-10+ éves, sok egyedi fejlesztést tartalmazó ERP-rendszer esetén vizsgáljuk meg, nem járnánk-e jobban új rendszer bevezetésével.
Tavaly jártam egy gyártó cégnél, amelyik egy tizenöt éves német ERP-szoftverrel bíbelődik, amelyhez nincs valós magyarországi szakértői bázis, és 1000 eurós napidíjért jön ide a német tanácsadó, bármilyen változási igény esetén. A menedzsment keményen küzd a tulajdonosok jóváhagyásáért egy ERP-beszerzési tenderre, mert brutálisan nehéz feladat a napi operatív működést fenntartani az itthon oly gyakran változó szabályozási környezetet nem támogató, elavult rendszerrel. A tulaj mégis vár. Reménykedik, hogy elég lesz, olcsóbb lesz majd egy verziófrissítés, és kiváltja az excel táblákat. Utálom, hogy én vagyok a rossz hírek hozója, de tény: az biztosan nem oldja meg a problémákat.
Kulcsár Alexandra
Miközben ez megtörténik, a technológiai haladás élére álló versenytársak óriási lépéseket tesznek előre a gyártási ütemezésben, az alacsonyabb készletszintben, a rövidülő szállítási időben, az ügyfelek elégedettségében, és végül a bevételekben és a profitban.
Aki szeretné ezt elkerülni, jobb, ha teljes körű, belső ERP-kiválasztási projektet indít, ahol csupán az egyik vizsgálandó opció a verzióváltás adott szoftveren belül.
Bár úgy tűnhet, olcsóbb és kevésbé kockázatos semmit sem csinálni, ezek a vállalatok öt-tíz éves távlatban valószínűleg többet költenek, és többet veszítenek is, mint bátrabb és proaktív versenytársaik.
Mikor kezdjünk verzióváltási projektbe?
Ha mégis úgy döntenénk, hogy nem vizsgálunk más opciókat, csak a régi ERP-szoftverünk új verzióját vezetjük be, akkor is legyünk résen: az időzítés nagyon fontos. Az ERP-szállítói piac terhelése rendkívül intenzív lett az elmúlt pár évben, az ERP-szolgáltató cégek többsége komoly erőforrás-problémákkal küzd. Egyre borsosabb áron számlázzák a tanácsadói napidíjakat. A verziótámogatási időszak vége felé nyilvánvalóan a nagyobb, tőkeerős cégek gigaprojektjeire fogják tartalékolni az erőforrásaikat.
Ezért a Top 200-400 közötti középvállalati körnek mindenképpen azt javaslom, 2019-ben álljanak neki a verzióváltási projektek előkészítésének, kérjenek be ajánlatokat. Halkan jegyzem meg, ebbe sem érdemes külső, független ERP-szakértői csapat támogatása nélkül belevágni.
A szerzőről
Kulcsár Alexandra a www.erp-consulting.hu technológia- és szállítófüggetlen informatikai tanácsadó cég tulajdonosa, a Computerworld online ERP bloggere. 22 év alatt mintegy 110+ ERP-projektben szerzett tapasztalatait magyar és nemzetközi tulajdonú termelő- és szolgáltató cégeknél hasznosítja. Kérdése van? Írjon az info@erp-consulting.hu e-mail címre!