Újabban ismét erős a technológiai optimizmus a világban. Reális az esélye, hogy expedíciót indíthatunk idegen égitestekre, minden korábbinál messzebbre pillanthatunk vissza az univerzum történetében, személyre szabott kezelésekkel legyőzhetjük a legsúlyosabb betegségeket, robotokat küldhetünk a harcterekre emberek helyett, autonóm járművekkel oldjuk meg a személy- és áruszállítást stb. Eközben ritkán gondolunk arra, hogy a technológiai fejlődés nem önmagában és önmagáért létezik, hanem a társadalmi, fogyasztói igény és a profittermelés lehetősége motiválja.
Számos szakértői elemzés és lista jelent a vállalatok életére mélyen ható technológiai tendenciákról. Összességében több tucat trendet azonosítottak, amelyek közül az lesz a legfontosabb 2022-ben, hogy látványosan megnő a technológiai vezetők befolyása, ha úgy tetszik, hatalma a felsővezetők között. Ez komoly fejlemény, és összefügg azzal, hogy a napi üzleti tudósításokban lépten nyomon belebotlunk az új technológiai részvények tőzsdei bevezetésébe, a metaverzumba, a kvantumkomputerekbe, a kriptovalutákba vagy éppen a zsarolóvírusokba. A profitgenerálás új módszerei technológiai- és műszakimenedzsment-szakértelmet kívánnak, azaz előtérbe kerülnek az igazgatósági tárgyalókban korábban lesajnált vagy megtűrt CIO-k, CISO-k, TCO-k stb.
Lesz-e új felfordulás?
Az első iPhone 2007-ben mutatkozott be a kereskedelmi forgalomban, és azóta a mobilszámítástechnika gyökerestől átalakította az életünket, ami sok billió dolláros bizniszt is létrehozott e technológia köré. Ahhoz, hogy az üzlet hasonló vagy még nagyobb sebességgel pörögjön tovább, új felforgató technológiákat kell találni. Olyanokat, amelyek hatása hasonlóan erős, mint a mobilvilág kapuinak kitárása volt másfél évtizeddel ezelőtt, korábban az internet megjelenése, vagy azt is megelőzően a PC-k megjelenésével a számítástechnika társadalmasítása.
Mostanra készen kellene állnia a következő nagy dobásnak, amely ismét fordít az életünkön és a profittermelés malmain. De a fejlett mesterséges intelligencia, a kvantumkomputer, a blokklánc és a decentralizált számítástechnika egyelőre nem kész arra, hogy bombává formálódjon és fel is robbanjon. Még leginkább a metaverzum lehet az az újdonság, amelynek bevezetéséhez minden forrás rendelkezésre áll. Az Emergen Research piackutatóinak becslése szerint a metaverzumra alkalmas technológiák - köztük a játékok, a virtuális valóság headsetek és sok egyéb kütyü, valamint a kapcsolódó szolgáltatások - piaca már 2020-ban meghaladta a 49 milliárd dollárt, és évente több mint 40 százalékkal nő.
Ez elég sok pénz ahhoz, hogy mozgósítsa a nagy technológiai cégeket, és megpróbálják még mélyebben kiaknázni a fogyasztók személyes adatainak megszerzésén alapuló "megfigyeléses gazdaságban" rejlő lehetőségeket. De ez még élesebben veti fel a magánélet védelmének problémáját. Az IEEE Computer Society 2022-es jelentése megállapítja, hogy a nagy teljesítményű hang- és arcfelismerés, a hatalmas személyazonossági adatbázisok és a hatékony nyomkövetés kombinációja valószínűleg új normát eredményez majd, ami a maihoz képest a magánszféra jelentős visszaszorulását jelentheti. A szabályozó hatóságoknak azonban ez a fejlett demokráciákban (elsősorban az Európai Unióban és Észak-Amerikában) nem nézik jó szemmel, és igyekeznek korlátozni a személyes adatok kisajátításán alapuló gazdasági modell még durvább eluralkodását. Azaz a metaverzum bevezetése szabályozási okok miatt nem lesz sétagalopp.
A legfontosabb trendek
Az adatok új szemléletű hasznosítása. A technológiai vezetők újsütetű hatalmáról már volt szó. Ez azon alapul, hogy számos új technológia ígéri a szervezetek külső és belső adatmegosztásának egyszerűsítését, miközben a magánszféra is védelmet kap. A szervezetek egyre több értéket szabadítanak fel saját érzékeny adataikból, miközben hatalmas mennyiségű, külső forrásból származó adatot hasznosítanak korábban tiltott területekről. A biztonságos adatok (például a covidjárvány során keletkezett adatok) másokkal való megosztásának képessége egy ökoszisztémán vagy értékláncon belül új üzleti modelleket és termékeket eredményez - állítja a Deloitte.
Az üzleti folyamatok árucikké válnak. A digitális átalakulás súlypontja idén az egyes ágazatok, alágazatok egyedi stratégiai és működési igényeinek kielégítésére helyeződik át. A hiperskálázók, az SaaS-szolgáltatók és a globális rendszerintegrátorok az ügyfeleikkel együttműködve moduláris, vertikális specifikus üzleti szolgáltatásokat kínálnak, amelyek könnyen az egyedi igényeknek megfelelően alakíthatók tovább. Az üzleti folyamatok megvásárolható stratégiai árucikkekké válnak, lehetővé téve a szervezeteknek, hogy az értékes fejlesztési erőforrásaikat a stratégia és a versenyképesség kritikus területeire összpontosíthassák.
A blokkláncok az üzleti folyamat részévé válnak. A kriptovaluták és a nem helyettesíthető tokenek (NFT-k) már 2021-ben áttörték a közismertség határát, de a vállalatok világában ezeken túl más blokklánc- és elosztott főkönyvi technológiák (DLT-k) is jelentős érdeklődést keltettek. Ez az új technológiai megközelítés felhasználható pénzátutalásokhoz, tőzsdei ügyletek elszámolásához, szavazásokhoz és sok más területen, ahol az egyediség, megismételhetetlenség értéket jelent. A blokklánc nagyobb rálátást engedhet az ellátási lánc folyamataira, a hamisított és szürkepiaci termékekből származó veszteségek csökkentésére, valamint a kiszervezett gyártás jobb átláthatóságára és a megfelelőségére.
Kiberbűnözés és védelmi rendszerek. A vállalatok támadható felületei exponenciálisan nőnek a hálózatra csatlakoztatott eszközök számának emelkedésével és a távmunka terjedésével párhuzamosan. A védelemért felelős részlegeket az egyre kifinomultabb és egyre nehezebben felderíthető kibertámadások puszta mennyisége is túlterhelheti. A védelmet mesterséges intelligencia fogja vezérelni, hogy a védők előre lássák a támadók lépéseit és előre cselekedjenek ellenük. A mesterséges intelligencia emellett felhasználható az adatelemzés felgyorsítására, az anomáliák azonosítására és a fenyegetések észlelésére.
A hibridmunka általános normává válik. A Gartner becslése szerint csak az együttműködési platformok használata 44 százalékkal ugrott meg 2019 és 2021 között. A McKinsey becslése szerint a globális munkaerő több mint ötöde sok területen - például a pénzügyi-, biztosítási- vagy az IT-ágazatban - az idő nagy részében az irodán kívül dolgozhatna, anélkül, hogy ez bármilyen hatással lenne a termelékenységre. Az automatizálás kulcsszerepet fog játszani a hibrid és összekapcsolt munkakörnyezetben. A low-code technikák alkalmazása pedig a szakértők szerint ebben alapvető lesz.
Az 5G és a dolgok internete (IoT). Az 5G-nek nagyjából egy ezredmásodperc alatt kell válaszolnia a parancsokra, míg a 4G-nek erre akár 200 ezredmásodperce is lehet. Az 5G hálózat által kínált nagyobb hatékonyság előnyös lesz az IoT-re (internetre csatlakoztatott fizikai dolgokra) támaszkodó vállalkozások számára, beleértve többek között az önvezető járművek fejlesztését vagy az intelligens épületek üzemeltetését.
Mesterséges intelligencia. A McKinsey becslése szerint 2024-re az emberek számítógépekkel való interakcióinak több mint 50 százaléka mögött a mesterséges intelligencia (AI) által generált beszéd áll majd. A mesterséges intelligenciát a vállalkozások is alkalmazzák a hatékonyság javításához, a költségek csökkentéséhez és a folyamatok automatizálásához. A Business 2 Community elemzői szerint az üzleti tevékenység több területén is számíthatnak a cégek az AI támogatására, elsősorban a marketing, az e-kereskedelem, az értékesítés, a K+F és a gyártás területe profitálhat belőle. Az a mód, ahogyan az AI tud adatokat és információkat gyűjteni, válogatni és elemezni, meghaladja az emberi képességeket. Emiatt a mesterséges intelligenciával működő eszközöket kiterjedten fogják használni a kutatás-fejlesztésben, az egészségügyben, az autóiparban, a webfejlesztésben és a pénzügyi iparágakban.
Cikkünk a nyomtatott Computerworld magazin 2022. január 12-ei lapszámában jelent meg.
