Míg 2017-ben a megkérdezett vállalatok 20 százaléka jelezte, hogy a mesterséges intelligenciát (AI) legalább egy üzleti területen bevezette, ez az arány mindössze két év leforgása alatt 58 százalékra szökött fel, majd a 2019-es csúcs után napjainkra 50 százalékra csökkent - emelte ki blogbejegyzésében Michael Chui, a McKinsey Global Institute partnere, a tanácsadó cég éves jelentésének (The state of AI in 2022) egyik társszerzője.
Öt éven át tartó folyamatos, olykor szédítően gyors növekedés eredményeként a mesterséges intelligenciát használó vállalatok tábora mostanra több mint a kétszeresére bővült, de a technológia elfogadottsága az utóbbi időben jól láthatóan nem tud továbblépni az 50 és 60 százalék közötti szintről. A jelenség persze nem ismeretlen az új technológiák történetében. Chui szerint a megtorpanás ezúttal arra utalhat, hogy a vállalatok kezdik felismerni, a mesterséges intelligencia sikeres beágyazásához nagyobb horderejű szervezeti változtatásokra is szükség lesz.
A jelentés alapjául szolgáló felmérésben tavaly májusban és augusztusban közel másfél ezer vállalat vett részt a világ minden térségéből, és közülük 744 jelezte, hogy a mesterséges intelligenciát legalább egy üzleti területen használja. Válaszaikból kiderült, hogy a nagyobb AI-beruházásokat megvalósító, a mesterséges intelligencia gyorsabb fejlesztésére és felméretezésére egyre fejlettebb módszereket alkalmazó vállalatok érik el a legnagyobb pénzügyi megtérülést ezzel a technológiával. A kiemelkedő AI-teljesítményt felmutató vállalatok emellett a tehetségtoborzásban, a megfelelő képességekkel felvértezett szakemberekért folytatott, kiélezett versenyben is jobban szerepelnek, mint a többiek.
Kihívás a toborzás
Friss felmérésében a McKinsey először vizsgálta behatóbban az AI vállalati térhódításának humán vonatkozásait, közöttük a stratégiákat is, amelyeket a technológia alkalmazását tekintve érettebbé váló szervezetek a tehetséges szakemberek toborzásában és továbbképzésében követnek.
A megkérdezett vállalatok mindegyike arról számolt be, hogy az AI-tehetség, különösen az adatkutatók toborzása továbbra is nagy kihívást jelent számukra. A mesterséges intelligencia alkalmazásában élenjáró szervezeteknek ez valamivel könnyebben megy ugyan, de még ők is gyakrabban szembesülnek nehézségekkel ezen a téren, mint nem. A tanácsadó szerint ennél fontosabb tanulság, hogy az AI-bajnok vállalatok elsősorban a technológia használatának kiterjesztését célozzák, és a létrehozott üzleti érték optimalizálására összpontosítanak, amikor csapataikba új szakembereket keresnek.
Több mint kétszer akkora valószínűséggel vettek fel például gépi tanulással foglalkozó mérnököt az elmúlt egy évben, mint más vállalatok - ebben a szerepkörben pedig a szakemberek kifejezetten az adatkutatók által készített ML modellek optimalizálásával, teljesítményük és skálázhatóságuk javításával, valamint az előrejelzések generálásáig ívelő ML-munkafolyamatok automatizálásával foglalkoznak. A mesterséges intelligencia alkalmazásában élenjáró vállalatok ugyancsak kétszer nagyobb valószínűséggel toboroztak AI-termékmenedzsert, hogy az AI-alkalmazások fejlesztését és bevezetését felügyelje, és háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy csapatukat analitikai fordítóval is bővítették az elmúlt időszakban. A szakemberek mindkét szerepkörben arról gondoskodnak, hogy a vállalatnál bevezetett AI-alkalmazások üzleti értéket teremtsenek.
A mesterséges intelligencia használatához szükséges készségek fejlesztéséhez a megkérdezett szervezetek közel fele meglévő alkalmazottait is átképezi, így ebben az összefüggésben ez a legnépszerűbb HR-stratégia. Az AI-tehetség előteremtéséhez szintén sok vállalat keres munkatársakat a legjobb egyetemek hallgatói, valamint a régiós szinten vezetőnek számító technológiai cégek alkalmazásában álló szakemberek között. Az AI-bajnok vállalatok azonban ezen a téren is kitűnnek a mezőnyből, mivel a többi szervezetnél jóval több forrásból, több csatornán keresztül toboroznak. Nemcsak az élvonalbeli egyetemeken és a legnagyobb technológiai cégeknél, hanem más felsőoktatási intézményeknél, különböző oktatóközpontokban és szakmai szervezeteknél is kutatnak tehetségek után.
Technológiai és üzleti területen dolgozó alkalmazottaikat egyaránt továbbképezi a vállalatok közel fele, ebben nincs eltérés a mesterséges intelligencia bajnokai és a többi szervezet gyakorlata között - előbbiek azonban többet tesznek a munkaerő AI-vonatkozású képességfejlesztéséért.
A mesterséges intelligencia használatában élenjáró vállalatok például háromszor nagyobb valószínűséggel indítanak képességfejlesztő programokat a technológiai területen dolgozó kollégák számára. Leggyakrabban tapasztalatszerzés útján történő tanulásban támogatják őket, illetve önállóan elvégezhető online kurzusokhoz és szakmai tanúsítványokat adó programokhoz adnak nekik hozzáférést - míg a többi vállalat többnyire online kurzusokra épít ezen a téren. A felmérés során az AI-bajnokok emellett kétszer nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy szakembereik körében az egymástól való tanulást is bátorítják, illetve nem technológiai területeken dolgozó munkatársaiknak is lehetővé teszik szakmai tanúsítványok megszerzését.
Kisebbségi jelentés
Rávilágított a McKinsey elemzése a sokszínűség hiányára is, amely sok szervezet AI-csapatát jellemzi - annak ellenére, hogy a tanácsadó felmérése több korábbi kutatás eredményéhez hasonlóan ismét egyértelmű összefüggést tárt fel a nagyobb sokszínűség és a technológia sikeres alkalmazása között.
A mostani jelentés szerint a vállalatok AI-fókuszú csapataiban magukat nőként azonosító szakemberek átlagos aránya mindössze 27 százalék, a valamely faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó tagok aránya pedig még ennél is alacsonyabb, csupán 25 százalék. Ráadásul a válaszadók 29 százaléka mondta, hogy cégüknél az AI-megoldásokat fejlesztő csapatokban egyáltalán nem dolgoznak kisebbséghez tartozó kollégák.
Bár a vállalatok egy része ezen a téren is törekszik a sokszínűség támogatására, a nemek közötti arányok javításáért egyelőre többet tettek, mint a kisebbségek bevonásáért. A válaszadók 46 százaléka számolt be arról, hogy cégüknél programot indítottak, amellyel a nemek közötti sokszínűséget javítanák az AI-fejlesztő csapatokban, és a tehetségek toborzásához többek között a sokszínűségre összpontosító szakmai szervezetek partneri együttműködését is keresik. Ugyanakkor a megkérdezettek csupán harmada tudott a faji és etnikai sokszínűség növelésére indított, hasonló kezdeményezésekről hírt adni. Azok a vállalatok, amelyeknél az AI-megoldások fejlesztésén nők vagy valamely kisebbséghez tartozó kollégák is dolgoznak, gyakran további programokat is indítanak az érintett munkatársak támogatására, munkahelyi élményük javítására.
A McKinsey korábbi tanulmányaival összhangban mostani felmérésében is egyenes arányú összefüggést mutatott ki a nagyobb sokszínűség és a kimagasló teljesítmény között. A szervezetek, amelyeknél az AI-fejlesztéseken dolgozó alkalmazottak legalább 25 százaléka nőként azonosítja magát, több mint háromszor nagyobb valószínűséggel kerülnek a mesterséges intelligencia bajonkai közé. Azok a vállalatok pedig, amelyeknél a faji vagy etnikai kisebbségek aránya éri el legalább a 25 százalékot, kétszer nagyobb valószínűséggel kapnak hasonló besorolást teljesítményük alapján.
Mindez értékes tanulságokkal szolgál a jövőre nézve, különös tekintettel a generatív AI modellek legújabb hullámára, amely a kommunikáció, az értékesítés és az emberierőforrás-kezelés területét is átalakíthatja, mutatott rá az elemző. A gyorsan fejlődő mesterséges intelligenciához a felhasználók mind szélesebb köre fér hozzá, a technológia demokratizálódik, ezért etikus alkalmazása is egyre fontosabb kérdéssé válik. Megválaszolását a felmerülő problémákra érzékenyebb, sokszínű AI-csapatok eredményesebben segíthetik.
