Az elmúlt harminc évben a mobil távközlésben tízévenként történt olyan váltás, amikor újgenerációs technológia jelent meg. A kilencvenes évek a 2G-ről szóltak, a kétezres évek elején belépett a 3G, majd a következő évtized elején már a 4G-ről beszélhettünk. Most, a 2020-as évek elején pedig, miközben a 4G még remekül kielégíti az átlagos felhasználók elvárásait, igényeit, illetve kiváló ügyfélélményt nyújt, már itt van a mobilhálózatok következő generációja, az 5G. Koller György, a Yettel műszaki vezérigazgató-helyettese a legújabb technológia alapvető jellemzőibe annak apropóján avatja be a Computerworld olvasóit, hogy cége 5G-alapú otthoni internetszolgáltatást indított a lakosság, valamint a kis- és középvállalatok számára.
Koller György: Az 5G négy paraméterében különbözik jelentős mértékben a 4G-től. Az első, hogy az 5G bázisállomás körülbelül tízszer akkora letöltési és feltöltési sebességet tud előállítani, mint a 4G bázisállomás. Ez azt jelenti, hogy egy bázisállomás mintegy 10 Gbit/s-os sebességre képes, ami előfizetőnként akár 1 Gbit/s letöltési és 100 Mbit/s-ot meghaladó feltöltési sebességet tesz elérhetővé. A tényleges sebességek - a mobiltechnológia sajátosságaiból fakadóan - természetesen attól is függnek, hogy az előfizető milyen messze van a bázisállomástól, illetve hogy ezen a szakaszon milyen a hullámterjedés, milyen számítástechnikai eszközökkel rendelkezik a végfelhasználó. Teljesen precízen, a technikai részletekben fogalmazva, az 5G lefedettséggel rendelkező területen, megfelelő vételi adottságok mellett, az általunk kínált ZTE MC7010 modemmel, a modem belső tápegységére CAT6 UTP kábellel csatlakoztatott, 2.5 GbE LAN interfésszel rendelkező számítógép igénybevételével érhető el. A második eltérés a 4G és az 5G között, hogy ez utóbbinál bázisállomásonként akár egymillió SIM kártya is csatlakozhat a hálózathoz, azaz e téren az 5G-nek, ellentétben a 4G-vel, gyakorlatilag nincs korlátja. Ez a tulajdonság akkor jut majd fontos szerephez, amikor a lakásokban és az iparban is széles körben elterjed a gépek közötti (M2M) kommunikáció. Az 5G révén annak sincs akadálya, hogy egy helyszínen akár százas nagyságrendben működjenek M2M kommunikációban résztvevő SIM kártyák, a mobilhálózaton keresztül vezérelve a fűtést, a világítást, a mosógépet, a hűtőgépet stb.
Computerworld: Melyek az 5G további, a korábbiakhoz képest nagy változást jelentő paraméterei?
Koller György: A következő fontos paraméter az ultramagas megbízhatóság és az ultraalacsony késleltetés (URLLC). Lényege, hogy az 5G-nél a válaszidő lényegesen alacsonyabb, mint a 4G-nél. Míg a 4G-nél a csatorna felépülésének, illetve a jel oda-visszafutásának az ideje 15-20 ms, addig az 5G-nél ez az érték mindössze 1-2 ms. A válaszidő ilyen drasztikus csökkenésének az önvezető autók elterjedésekor lesz nagy jelentősége, mert így a járművek a hálózattal és egymással is gyakorlatilag valós időben tudnak majd kommunikálni. Manapság a lakossági felhasználásban a többszereplős online játékoknál érezhető ez az előny. Végül a negyedik fontos paraméter, hogy az 5G-ben megvalósítható az úgynevezett hálózatszeletelés (network slicing). Lényege, hogy olyan virtuális saját hálózatot tudunk nyújtani egyes ügyfeleknek, amelyben garantálhatjuk a minőségi paramétereket. Hiába tartózkodnak ugyanott más előfizetők is, azok nem befolyásolják a virtuális saját hálózat felhasználóinak ügyfélélményét, le- és feltöltési sebességét.
CW: Az 5G mely képességeit használja ki a Yettel nemrégiben bevezetett otthoni és irodai internetszolgáltatása?
Koller György: A május elején indított OtthonNet Pro az 5G elsőként említett képességét, tehát a nagy adatátviteli sebességet használja ki. A letöltési sebesség elérheti akár az 1000 Mbit/s-ot, a feltöltési a 100 Mbit/s-ot.
CW: A maximálisan elérhető sebességeken kívül beszélhetünk garantált sávszélességről?
Koller György: A mobiltechnológiában nincs garancia. Nem kizárt, hogy egyszerre akár ezer ember jelenjen meg egy bázisállomás térségében, és kezdjen el nagy sebességet igénylő szolgáltatást használni. Ilyenkor óhatatlanul sérül az ügyfélélmény.
CW: Mekkora jelenleg a Yettel 5G hálózatának területi, illetve lakossági lefedettsége?
Koller György: A szolgáltatók közti verseny nem engedi meg, hogy ilyen érzékeny adatokat kiadjunk. Annyit mondhatok, hogy országszerte már 300 fölötti 5G bázisállomáson biztosítunk 5G szolgáltatást, és év végére ez a szám meghaladja a 400-at. A fejlesztés tehát rohamos.
CW: Melyek a fejlesztés kiemelt területei földrajzilag?
Koller György: Minél sűrűbben lakott egy település, nyilván annál nagyobb igény van erre a szolgáltatásra. Emellett például a Balatonon is folynak a fejlesztések.
CW: Milyen körből várják az ügyfeleket?
Koller György: Elsősorban onnan számítunk ügyfelekre, ahol nincs jó minőségű vezetékes szolgáltatás. Magyarországon még mindig elég sok ilyen hely van. Jó minőségen optikai vezetékes szolgáltatást értek. Az OtthonNet Pro ügyfélélménye az optikai kábelen nyújtott szolgáltatás kategóriájába esik. Ebből következik, hogy az elavult, rézvezetékes hálózatot az 5G-alapú mobilinternet minden tekintetben felülmúlja. Itt jegyezném meg, hogy az optikai hálózat sem rendelkezik korlátlan képességekkel. Jellemzően azzal sem érnek el 100-200 Mbit/s-nál nagyobb letöltési sebességet.
CW: Ahhoz, hogy az 5G valóban versenyképes legyen az optikával, árait is versenyképessé kell tenni. Hogy viszonyulnak az 5G-alapú internetszolgáltatás árai az optikára épülő szolgáltatások áraihoz?
Koller György: Az OtthonNet Pro árait az optikai szolgáltatások árainak kategóriájában állapítottuk meg. Amikor az ügyfél megrendeli a szolgáltatást, megadja a címét. Annak alapján tudjuk megmondani, hogy milyen áron nyújtjuk azon a bizonyos helyen a szolgáltatást. Az ár tehát nagy mértékben függ az előfizető lakhelyétől, telephelyétől. Az 5G technológiában - a legfrissebb technológia lévén - a bázisállomások fejlesztési költsége meglehetősen magas, és ennek a szolgáltatás árazásánál is érvényesülnie kell. Más árakat kell tehát kalkulálnunk egy sűrűn lakott településen, például Budapesten, mint egy eldugott faluban a Balaton környékén.
CW: Milyen 5G terveik vannak az elkövetkező évekre?
Koller György: Gőzerővel fejlesztjük az 5G hálózatunkat. Hosszú távon gondolkozunk, azt szeretnénk, ha ez a szolgáltatás az elkövetkező években az ország jelentős részén elérhetővé válna ügyfeleink részére.
CW: Milyen érdeklődésre számítanak a lakosság, illetve a kis- és középvállalkozások részéről az 5G-alapú internetszolgáltatás iránt?
Koller György: Ez üzleti titoknak minősül. Annyit mondhatok, hogy a szolgáltatás bevezetését követő első hónap megfelel az elvárásainknak.
CW: Polcról levehető termékről van szó, amit az előfizető saját maga üzembe tud helyezni?
Koller György: Nem egészen. Az első lépés, hogy az ügyfél megadja a pontos címét. Ez alapján tudjuk megállapítani, hogy milyen típusú szolgáltatást tudunk biztosítani az adott helyszínen. Ha már megfelelő az 5G lefedettség, akkor be kell menni az üzletbe, ahol indításképpen adunk egy 4G-s mobilinternet routert. Ezzel az ügyfél rögtön kapcsolódhat a hálózathoz. Ezután egy szakemberünk kimegy a megjelölt helyszínre, és megvizsgálja a lakás, a ház hálózati adottságait. Lehet, hogy elég egy beltéri, SIM kártyával ellátott 5G routert elhelyezni, és máris igénybe vehető a szolgáltatás. De az is lehet, hogy egy kiegészítő kis antennát kell felszerelni az épület külső felületére, esetleg egy konzolra vagy az ablaküvegre tapasztva. Ha nem elég a beltéri vevőegység, akkor a külső antenna veszi közvetlenül az 5G jelet, és vezeti be a beltéren elhelyezett routerbe.
CW: Milyen jelenleg a világpiacon az 5G-képes eszközök kínálata?
Koller György: Ebben a kérdésben a mobiltechnológia korábbi generációinál rengeteg tapasztalat gyűlt össze. A 3G-nél például elkövette az iparág azt a hibát, hogy a bázisállomások már 3G-képesek voltak, de hiányoztak a 3G-képes készülékek. Két évig tartott ez a súlyos helyzet. Több nagy, globális szolgáltató majdnem csődbe ment, miután 100 milliárd euró nagyságrendben fizetett licencdíjat a 3G frekvenciákért, megépítette a bázisállomásokat, és - a készülékhiány miatt - nem tudott szolgáltatást nyújtani. Az iparág azonban tanult a hibákból. Amikor a 4G technológia megjelent a hálózat oldalán, már meglehetősen jó volt a készülékválaszték. Ugyanez a helyzet az 5G esetében is. Azt nem tudom megmondani, hogy jelenleg pontosan hányféle 5G-képes készülék van a piacon, de az biztos, hogy a portfólióba rendszeresen új készülékek érkeznek. Arra is egész nyugodtan számíthatunk, hogy a lapkakészletek darabszámának növekedésével párhuzamosan csökken az áruk. Az idő előrehaladtával a 4G- és 5G-képes telefonok közötti árrés eltűnik, ma is látható, hogy egyre alacsonyabb árkategóriájú készülékekben található meg az 5G-képesség. Ugyanúgy, ahogy a korábbi generációváltásoknál történt.
