Folyamataik ésszerűsítését, a nagyobb műveleti hatékonyság elérését célozzák ipari IoT platformok bevezetésével a gyártó vállalatok más szektorok - például az energiaipar, a szállítmányozás, a közműszolgáltatás - szereplőihez hasonlóan. A különböző gépeket, vezérlőket és érzékelőket a peremhálózati (edge) környezetben, a felhőben és a házon belüli adatközpontban működő informatikai rendszerekkel összekapcsoló, ezáltal az adatok összegyűjtését és elemzését segítő platformok ugyanis lehetővé teszik a folyamatok optimalizálását és automatizálását, az eszközök és az események intelligens kezelését, a nem tervezett leállások megelőzését és általában a kritikusan fontos infrastruktúrákra vonatkozó biztonsági, rendelkezésre állási követelmények teljesítését.
A gyorsabb digitális átalakulásra törekvő vállalatok ezért mind nagyobb érdeklődéssel fordulnak az IIoT platformok felé, amelyek népszerűségét a vonatkozó technológiák - közöttük a mesterséges intelligencia, a hálózatok és a szenzorok - fejlődése és hozzáférhetősége is növeli, mutatott rá előrejelzésében (IIoT Platform Market - Global Forecast to 2026) a Markets and Markets. Az elemző szerint az ipari IoT platformok piaca 2026-ra eléri a 13,7 milliárd dollárt - vagyis a 2020-ban mért 6 milliárd dollár több mint duplájára bővül -, ami 14,8 százalékos éves átlagos növekedést ígér erre az időszakra.
Hibrid modell beépített biztonsággal
Mára az ipar szereplői nagyrészt megértették a dolgok internetének (IoT) lényegét, a próbaprojektek szakaszát maguk mögött tudó, vezető vállalatok pedig már kiterjedten építenek rá olyan üzleti célok eléréséhez, mint a silózott ipari vezérlőrendszerek vagy analóg rendszerek hálózatba kapcsolása, a gyártás és a karbantartás hatékonyságának javítása, valamint - az utóbbi két évben a járványhelyzetre adott válaszként - az emberi közreműködés mértékét csökkentő automatizálás felgyorsítása, emelte ki friss elemzésében (2022 Magic Quadrant for Global Industrial IoT Platforms) a Gartner. A tapasztalat ezzel együtt azt mutatja, hogy az IIoT projektek továbbra is technológiai nehézségekbe futhatnak bele.
Gyakran komoly kihívást jelent például a több telephelyre kiterjedő platformbevezetés. A felmerülő akadályok egy része vállalaton belüli okokra, például a vezetői támogatás hiányára, a területek közötti együttműködés akadozására vagy a szervezeti kultúra fejletlenségére, a hierarchia alacsonyabb szintjein kialakuló ellenállásra vezethető vissza. Az IIoT platformok bevezetését és vállalati szintű kiterjesztését, felméretezését azonban sok esetben a technológiai partner is nehezíti. Előfordul, hogy a szállító platformja nem tud az ipari eszközökre jellemző változatos, régi vagy éppen egzotikus protokollok mindegyikével egyformán jól kommunikálni, és ez akadályozza az integrációt. De az egyedi, telephelyi igények szerinti testreszabást megkönnyítő, például low-code fejlesztőeszközöket nem támogató IIoT platformok is jelentősen lassíthatják a projektcsapat munkáját.
Beigazolódni látszik eközben, hogy az ipari berendezések, a műveleti technológia szállítói, amelyek hagyomány szerint behatóan ismerik a szektor igényeit, az IIoT platformok kategóriájában is a vállalati elvárásokhoz jobban illeszkedő megoldásokkal szolgálhatnak. Folyamatosan fejlesztik következő generációs rendszereiket, amelyekben az IT és az OT oldalt eleve összekapcsolják, vagy olyan szoftvercégekkel és szolgáltatókkal lépnek stratégiai együttműködésre, amelyek az IoT-hez szükséges, általánosabb IT-képességeket biztosítják, maguk pedig a műveleti technológia integrálására összpontosítanak megoldásaikban.
Bár az OT-szállítók a gyakorlatban is bizonyították már, hogy az ipari berendezések széles köréből adatokat tudnak nyerni és továbbítani a kitűzött üzleti célok elérését szolgáló elemzésekhez és automatizáláshoz, az elemző arra is figyelmeztet, hogy ezek a szereplők új területre léptek, és egyelőre az út elején járnak - ügyfeleiknél például az operatív és az üzleti csapat után az IT osztály bizalmát is meg kell még nyerniük.
További digitális átalakulásuk során az ipar szereplői változatos használati eseteket fognak támogatni IIoT platformokkal, amelyek például valós idejű feldolgozást, milliszekundumokban mérhető válaszidőket, vagy sokféle adattípus kiterjedt elemzését feltételezik. A vállalatok jelentős része azért sem támaszkodhat kizárólag felhőalapú megoldásokra, mert adatszuverenitási követelményeknek kell megfelelnie, vagy központi adattavat hozna létre a hozzáférés szigorú szabályozásához és ellenőrzéséhez. A szerteágazó és változó igények a rugalmas modellben, hibrid környezetben bevezethető, peremhálózati és felhőalapú IoT-képességeket egyaránt felvonultató platformokkal szolgálhatók ki a legjobban. Mágikus négyzetéhez a Gartner közel kétezer IIoT platformbevezetést elemezett ki, és megállapította, hogy a projektek 40 százalékát a vállalatok hibrid környezetben valósították meg, amit a felhőalapú bevezetések 36, a peremhálózatiak pedig 24 százalékkal követtek.
Súlyos kiberbiztonsági incidensek sora jelezte az elmúlt évben is, hogy a kritikusan fontos infrastruktúrák mind gyakrabban kerülnek a támadók célkeresztjébe. Az ipari környezetek kiberfizikai jellegéből következik, hogy a támadások a digitális és a fizikai világban is súlyos következményekkel járnak, az érzékeny és értékes adatvagyont éppúgy veszélyeztetik, mint az üzembiztonságot és az emberek személyes biztonságát, a vállalat megítélését és pénzügyi helyzetét.
A hatékony védekezéshez, a támadások lehető leggyorsabb észleléséhez és semlegesítéséhez szükséges képességeket ezért a szállítóknak az IIoT platformokba is be kell építeniük. Megoldásaikat emellett úgy kell kialakítaniuk, hogy azok telepítése és további fejlesztése ne zavarhassa meg az ipari környezetek rendes működését, tette hozzá a Gartner. Projektjeikben kezdettől fogva alkalmazniuk kell az operatív környezetekre, automatizálásra és vezérlő rendszerekre vonatkozó IEC 62443-as kiberbiztonsági szabványokat, protokollokat és jó gyakorlatot, amit a kritikus infrastruktúrák nemzetbiztonsági jelentősége miatt mind több kormány rendeletekben is előír a szektor szereplőinek.
Agilitás az érzékelőtől a felhőig
Az ipari környezetekben jelentkező igények sokrétűségére és az IIoT platformok összetett felépítésére hívja fel a figyelmet jelentésében (Innovation Radar: Open Digital Platforms for the Industrial World in Europe 2022) a PAC piacelemző és stratégiai tanácsadó cég is, külön kiemelve az érintés nélküli, automatizált és biztonságos telepítések fontosságát.
Felgyorsult, digitálisan átalakuló és folyamatosan változó világunkban egyetlen alkalmazás sem adhat hosszú távú versenyelőnyt vagy egyszerűen megoldást felhasználóinak. A vállalatok ezért építenek platformokra, amelyeken gyorsan fejleszthetnek, vezethetnek be és méretezhetnek fel az üzlet igényei szerint új képességeket adó, okos alkalmazásokat. A PAC szerint rugalmas állóképességük és versenyerejük növeléséhez az ipar szereplőinek is ilyen agilis és hatékony szoftverplatformokat tanácsos bevezetniük az alkalmazások életciklus-kezeléséhez. Olyan megoldásokat érdemes választaniuk vagy kialakítaniuk, amelyek a low-code fejlesztőeszközöktől kezdve a mikroszolgáltatás-architektúrákon át a szoftverkonténerezésig minden releváns technológiai képességet felvonultatnak, illetve támogatnak az agilitás eléréséhez.
A nagy kiterjedésű ipari környezetekben ugyanilyen fontos a vállalati alkalmazásboltok létrehozása, amelyen keresztül a felhasználók önkiszolgáló módon gyorsan, automatizáltan és biztonságosan telepíthetik a számukra engedélyezett appokat, mutatott rá az elemző. Bár az IIoT környezetekben a peremhálózaton telepített szenzorok rétege alapvető fontosságú, elsődleges adatforrásként jelenik meg, alkalmazásaik életciklusát a vállalatok a felhőben kezelik, az adatokat pedig a használati esetek követelményei szerint itt is, ott is feldolgozzák, amit hibrid modellben támogathatnak a legjobban.
