Oroszország ukrajnai inváziójával és a kiváltott diplomáciai-gazdasági válasszal Európa és a világ kritikus fordulóponthoz érkezett, mutat rá az IDC friss tanulmánya, amely a háború infokommunikációs piaci hatását vizsgálja. A technológia szállítóinak és vásárlóinak az elemző egyúttal ajánlásokat is megfogalmaz a gyorsan változó körülmények kezeléséhez.
Bár az International Data Corporation (IDC) meredek visszaesésre és lassú emelkedésre számít az oroszországi és ukrajnai infokommunkációs költés terén, a csökkenés globális hatása némileg korlátozott lesz. A két ország együttesen ugyanis az európai IKT-költés 5,5 százalékát, világviszonylatban pedig mindössze 1 százalékát adja. A válság kereskedelemre, ellátási láncokra, tőkeáramlásra és energiaárakra gyakorolt, valószínűsíthető hatása ugyanakkor kiterjedtebben érinti a világgazdaságot, aminek régiós és világszinten egyaránt negatív következményei lesznek az infokommunikációs piacra nézve.
- A változó geopolitikai forgatókönyv kétségtelenül hatással lesz a globális IKT-keresletre az elkövetkező hónapokban és években - mondta Andrea Siviero, az IDC kutatási igazgatóhelyettese. - Friss felmérésünkben (IDC Global CIO Quick Pulse Survey) a megkérdezett IT-vezetők több mint fele mondta, hogy átértékeli 2022-es technológiai költésre vonatkozó terveit, és 10 százalékuk a tervezett IKT-beruházások jelentős kiigazítását valószínűsíti.
Március elején készült jelentésében (The Impact of the Russia-Ukraine War on the Global ICT Market Landscape - IDC's March 4, 2022, First Take) az elemző előzetes értékelést ad a háborús válság várható IKT-piaci hatásáról, amely a hardverre, szoftverre, informatikai, üzleti és távközlési szolgáltatásokra fordított költést is befolyásolni fogja világszerte.
Hullámzó kereslet, akadozó ellátás
Ukrajnában a konfliktus minden üzleti tevékenységet leállított, miközben az orosz gazdaság a nyugati szankciók kezdeti hatását érzi. Mindkét országban erősen kihat ez a technológiai költésre is, ezért az IDC szerint 2022-ben a helyi piaci kereslet kétszámjegyű csökkenése várható. A nyugat-európai országok technológiai beruházásai eközben még bővülhetnek is, részben a védelmi és biztonsági pénzügyi keretek növelése nyomán.
Bár a szankciók jelentősen érintik a késztermékek és technológiai alkatrészek Oroszországba irányuló exportját, a piac méretéből adódóan ez viszonylag csekély hatással lesz a nyugati vállalatok forgalmára. Az Oroszországból és Ukrajnából származó technológiai alapanyagok importja azonban szintén érintett lesz, különösen a félvezető ágazatban, ahol a chipgyártásban használt neongáz, palládium és C4F6 (hexaklór-butadién) szállítása jelentősen csökken. A konfliktus várhatóan további zavart kelt a globális ellátási láncokban is, mivel a szállítmányokat a két országot elkerülő útvonalakra terelik, és ez növeli a költségeket.
Száznál több világcég alapított leányvállalatot Ukrajnában, és még több multinacionális vállalat folytat tevékenységet Oroszországban. A konfliktus következtében már több tízezer ukrán fejlesztő hagyta el otthonát, és bizonyos szolgáltatásokat is át kellett helyezni mindkét országban. Üzleti kapcsolataikat - az érintett munkaerőt, fizikai vagyonelemeket és a jövőbeli terjeszkedésre vonatkozó terveket is beleértve - a szereplőknek a konfliktus tükrében most újra kell értékelniük.
Agilis stratégiák
Elemzésében az IDC foglalkozik a háború energia- és pénzpiaci, pénzügyi és számos más hatásaival is. Az ukrajnai konfliktus körüli feszültségek messzemenően befolyásolják az energiaárak alakulását és az ellátás biztonságát, különösen azon európai országokban, amelyekben már most is érezhetők az árindexekre gyakorolt kaszkádhatások. A legtöbb országnak gyorsan át kell gondolnia rövid távú energetikai terveit, és fokoznia erőfeszítéseit, amelyek a szénalapú energiaforrásoktól való függőség csökkentésére irányulnak.
A pénzügyi szankciók következtében nagyon korlátozottan elérhető külföldi hitelezés miatt Oroszországban a legtöbb szervezet rövid távon kénytelen lesz felfüggeszteni új technológiai beruházásait, de a súlyos készpénzhiány a lakosság technológiai költését is jelentősen visszafogja. A rubel értékzuhanása az informatikai eszközök és szolgáltatások importját is megnehezíti, így még a PC-k, szerverek és távközlési eszközök orosz gyártói sem lesznek képesek szállítani. Mindezen geopolitikai feszültségek azonban a régió más valutáira is hatással vannak, beleértve az eurót és a forintot is.
A háború említett, közvetlen következményein túl más, közép- és hosszú távú hatások is várhatók a piacokon. Az IDC többek között a tőzsdei volatilitást és a piaci spekuláció növekedését, a kibertámadások kockázatát és egy szélesebb körű kiberháború lehetőségét, az oroszországi és ukrajnai startup környezetek felbomlását említi jelentésében, de várható az is, hogy az ellenségeskedések miatt megszakadt üzleti és tudományos szövetségek nyomába újak lépnek.
Tekintettel a konfliktus képlékeny jellegére, az elemző azt tanácsolja a vállalatoknak, azonosítsák értékláncuk ökoszisztémájában a gyenge láncszemeket, és dolgozzanak ki agilis stratégiákat. Hozzanak létre olyan cselekvési terveket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy előrejelezzék a piac felforgató erejű mozgásait, illetve azokra gyorsan, rugalmasan válaszoljanak.
