Még idén négyszáznál, jövőre pedig ezernél több qbites rendszerekkel jelentkezik, majd 2025-re ezt a számot is megnégyszerezi, közölte az IBM éves konferenciáján. A cég szerint ezzel beköszönt a kvantumcentrikus szuperszámítógépek kora, amelyekben a QPU-k a központi és a grafikus processzorokkal egy számítási szövetbe szőve dolgoznak a legnagyobb üzleti, tudományos és társadalmi problémák megoldásán.
A fejlesztés kibővített ütemtervében az IBM új, moduláris architektúrák és hálózatok készítését jelöli ki az évtized közepéig (lásd az ábrát), amelyek által lehetővé válik a kvantumszámítógépek skálázása - akár több százezer qubites méretekben is. Az ilyen nagy rendszerek gyakorlati alkalmazásához szükséges sebesség és minőség elérése érdekében a gyártó további intelligens szoftvereket is fejleszt a munkaterhelések párhuzamosításához, kvantum- és klasszikus erőforrások közötti elosztásához, valamint az infrastrukturális kihívások elvonatkoztatásához.
Kvantumfejlesztési ütemtervét az IBM eredetileg 2020-ban adta közre, és az abban megjelölt határidőket eddig kivétel nélkül tartotta. Tavaly megjelent a 127 kvantumbites IBM Eagle processzor, amelynek áramköreit már nem lehet megbízhatóan szimulálni egy hagyományos számítógépen, és a Qiskit Runtime segítségével 120-szor gyorsabban modellezi a molekulákat, mint egy négy évvel korábbi, hasonló kísérlet során. Még idén követni fogja a 433 kvantumbites IBM Osprey processzor, 2023-ban pedig a gyártó tervei szerint színre lép a több mint 1 ezer qubites IBM Condor, a világ első univerzális kvantumprocesszora.
- Csapatunk mindössze két év alatt hihetetlen előrelépést tett kijelölt fejlesztési ütemtervünk megvalósításában - mondta a konferencián Darío Gil, az IBM vezető alelnöke és kutatási igazgatója. - Immár világosan látjuk a kvantum-számítástechnika jövőjét, és tudjuk, mi kell ahhoz, hogy eljussunk gyakorlati alkalmazásához. Szándékunk, hogy Qiskit Runtime platformunkkal, valamint ütemtervünkbe foglalt, további hardver- és szoftverfejlesztéseinkkel, felvázolt elméleti céljaink elérésével a kvantumcentrikus szuperszámítógépek korszakába lépjünk, és kiterjedt, nagy teljesítményű számítási tereket nyissunk meg fejlesztőközösségünk, partnereink és ügyfeleink előtt.
Paradigmaváltás a számítástechnikában
Hardverfronton az IBM három új, skálázható architektúrát fog készíteni, amelyekre a moduláris és hálózatba kapcsolt kvantumprocesszorok új osztályát építi. A technológiák kombinációja a szoftverinnovációkkal együtt teszi majd lehetővé a 2025-ös cél elérését, a 4 ezernél több qbites processzor létrehozását a modulárisan skálázott processzorok klasztereiből.
Az IBM eközben a Qiskit Runtime felhasználói élményét is súrlódásmentessé teszi, közvetlenül a felhőbe épített munkafolyamatokat hoz létre, hogy a szervermentes megközelítést a kvantumszoftverek alapcsomagjába vigye, és még egyszerűbbé, rugalmasabbá tegye a fejlesztők munkáját. Döntő előrelépést fog hozni ez a megközelítés a problémák kvantum- és klasszikus rendszerek közötti, intelligens és hatékony elosztásában, és megalapozza a kvantumcentrikus szuperszámítógépek korszakát.
Nem csupán kvantumszámítógépekben gondolkodik, írja blogbejegyzésében (Expanding the IBM Quantum roadmap to anticipate the future of quantum-centric supercomputing) a gyártó, hanem a számítástechnika paradigmaváltását idézné elő. Hosszú időn át a CPU-kra épülő szuperszámítógépek töltötték be a társadalom informatikai erőgépének szerepét, amelyek fejlesztésében az IBM kulcsszerepet töltött be. Az utóbbi pár évben azután megjelentek az AI-központú számítógépek, óriási rendszerek, amelyekben a CPU-kat grafikus processzorok segítik a mesterséges intelligencia nagy munkaterheléseinek futtatásában.
Most pedig az IBM elhozza a kvantumcentrikus szuperszámítógépek korszakát, amelyekben a kvantumprocesszorok - a QPU-k - a központi és a grafikus processzorokkal egy számítási szövetbe szőve dolgoznak a világ legnagyobb üzleti, tudományos és társadalmi problémáinak megoldásán.
A gyártó frissített fejlesztési ütemterve immár 2025-ig mutat előre, de a fejlesztés akkor sem áll le. Az évtized közepére az IBM eltávolítja a kvantumhardver skálázásának legnagyobb akadályait, valamint kifejleszti az eszközöket és technikákat is, amelyekkel a kvantum integrálható lesz a számítási munkafolyamatokba. Miközben a kvantumjövő felé navigálunk, ez az előrelépés akkora lesz a cég szerint, amekkorát a papírtérképeket kiváltó GPS műholdakkal tettünk.
Mesterséges intelligenciával a fenntarthatóságért
A mesterséges intelligencia üzleti alkalmazása folyamatosan nőtt az elmúlt 12 hónapban, állapította meg friss jelentésében (Global AI Adoption Index 2022) az IBM, amelynek eredményeit szintén a konferencián ismertette. Az alapul szolgáló felmérésben megkérdezett 7502 vezető üzleti döntéshozó 35 százaléka mondta, hogy vállalata AI megoldásokat használ, ami 4 százalékpontos növekedést mutat a tavalyi szinthez képest. A válaszadók 30 százaléka arról is beszámolt, hogy alkalmazottaik az új AI és automatizációs szoftverekkel és eszközökkel máris időt takarítanak meg a munkavégzés során.
Ugyanakkor a mesterséges intelligenciát még nem alkalmazó vállalatok háromszor nagyobb valószínűséggel mondják, kevéssé vagy egyáltalán nem biztosak abban, hogy vállalatuk megfelelő adatkezelési eszközökkel rendelkezik, mint a mesterséges intelligenciát már alkalmazó vállalatok - újabb bizonyítékát adva annak, hogy a hatékony adatmenedzsment és az AI bevezetése kéz a kézben jár.
Bár a szervezetek kiemelten fontos kérdésként kezelik a mesterséges intelligencia megbízhatóságát, sok válaszadó ismerte el, hogy vállalatánál még nem tettek megfelelő lépéseket az AI megbízható és felelősségteljes működése érdekében. Közel háromnegyedük (74 százalék) az elfogultság, a torzítás csökkentését, 68 százalékuk a modellek teljesítménykövetését - a tanulási időszakban és az éles üzemben, új adatokon elért pontosság közötti eltérések figyelését -, 61 százalékuk pedig a mesterséges intelligenciával hozott döntések magyarázhatóvá tételét említette az intézkedések között, amelyek egyelőre váratnak magukra.
Figyelemre méltó, hogy a vállalatok a fenntarthatósági célok eléréséhez is a mesterséges intelligenciát hívják segítségül. A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) mondta, hogy vállalatánál ez már gyakorlat, vagy a tervek között szerepel. A fenntarthatóság növelését célzó törekvések eszerint az AI további elterjedésének egyik legnagyobb hajtóerejévé váltak. Fontosságukra hívta fel a figyelmet az IBM Institute for Business Value (IBV) idei éves vállalatvezetői tanulmánya (CEO Study: Own your impact) is, amelyet a gyártó szintén a konferencián mutatott be. Az elemzéshez több mint háromezer vállalatvezető részvételével készült felmérés, és a megkérdezettek 48 százaléka az egyik legfontosabb prioritásnak, 51 százaléka egyszersmind az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte a fenntarthatóságot.
Az IBM eközben a világ egyik legnagyobb ERP-transzformációs projektjén dolgozik - saját vállalatirányítását migrálja az SAP S/4HANA újgenerációs, felhőalapú rendszerére. A projekt a meglévő, helyben telepített, illetve többfelhős környezetben működő rendszerekről több mint 375 terabájt adatot fog átmozgatni az IBM Cloudban Red Hat Enterprise Linuxon futó IBM Power rendszerekre a megvalósítást gyorsító RISE with SAP szolgáltatással. Az IBM Consulting által vezetett transzformációs projekt az SAP rendszerek több mint 300 példányát korszerűsíti ezzel a szolgáltatással, és félezer szervert konszolidál a gyártó saját felhőjében. A migráció jelenleg is zajlik az IBM 13 milliárd dolláros szoftverüzletágában, ahol az új vállalatirányítási rendszer már éles üzemben működik.
Idén az IBM Think konferencia formátuma is megújult. A május elején megtartott, online nyitó előadásokat - amelyek regisztráció nélkül, igény szerint visszanézhetők - egy személyes részvétellel zajló eseménysorozat követi. Az IBM Think on Tour észak-amerikai, európai és ázsiai nagyvárosokba látogat el májustól szeptemberig. A tudásukat gyarapítani kívánó szakemberek emellett június végéig a Think Academy laborelőadásaira is regisztrálhatnak.
